A háború a forintot is megviselte, történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke kijelentette: az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk, de a pénzügyi stabilitás megtartása a mi harcunk.
A Sberbank váratlan végelszámolása miatt több ezer vállalkozás pénze ragadhatott be. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Indexnek elmondta: ugyan a magyar Sberbank stabilan működött, azonban az, hogy az ukrajnai orosz invázió miatti szankciók hatására likviditáshiány lépett fel a banknál – részben az orosz tulajdonost érintő szankciók, részben a nemzetközi partnerek bizalmi válság miatti elfordulása okán –, komoly nehézségeket okozott a pénzintézet működésében. Az MNB alelnöke az ügyfelek kártalanításáról is beszélt lapunknak.
Az Index megkérdezte, mi a magyar kormány álláspontja: támogatja, ellenzi vagy nem foglalkozik azzal, ha leszerelt magyar katonák, veteránok, önkéntesek jelentkezni akarnak Ukrajna védelmére?
Gulyás Gergely jelezte, ezt a Büntető törvénykönyv szabályozza, tiltott toborzásnak minősül.
Arról is kérdezett lapunk, hogy mekkora összeget tud Magyarország az Ukrajnából menekültek támogatására fordítani, illetve milyen egyéb állami támogatásra számíthatnak?
A kormány minden forrást – felső határ nélkül – biztosít. Döntően magyarok akarnak itt maradni.
A legcsekélyebb mértékben sem rengetik meg a költségvetést a támogatások – mondta Gulyás Gergely.
Gulyás Gergely nem tudja, hogy lesznek-e további szankciók Oroszországgal szemben, de eddig is komoly szankciókról döntöttek. Ezek Európának és Magyarországnak is gazdasági károkat okoznak, de a magyar gazdaság jól teljesít.
Az Index azt is megkérdezte, hogy tudja-e majd a kormány továbbra is tartani magát a rezsicsökkentéshez.
Gulyás Gergely azt válaszolta: a rezsicsökkentéshez minden körülmények között tartani kívánják magukat, de egy háborúban vannak bizonytalanságok. A baloldal javaslatai fenntarthatatlanná tennék a rezsicsökkentést.
Egy hónappal ezelőtt Gulyás Gergely a Kormányinfón azt mondta: az oroszok nyitottak arra, hogy további egymilliárd köbméterrel növeljék a szállítási mennyiséget, még azonban folyamatban vannak az egyeztetések. Az Index arról kérdezett, lehet-e még erre számítani.
A miniszter elmondta: egyelőre erről nincs még megállapodás.
Hogyan fogunk fizetni az orosz gázért, ha beindul a SWIFT-rendszer blokkolása Oroszországgal szemben, vagyis nem lehet elutalni az orosz gázért járó pénzt?
Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az EU erre tekintettel fogadott el szankciókat. Olyan szankciókat nem fogadtak el, amelyek a fizetést ellehetetlenítenék.
Ha az uniós szankciók hatására Oroszország elzárja a gázcsapokat vagy megemeli az árakat, van Magyarország számára B terv, hogy hogyan biztosítja hazánk gázellátását?
Gulyás Gergely emlékeztetett rá, hogy az oroszok már emeltek is árat. A kormány abban bízik, hogy az oroszok nem fogják elzárni a gázcsapokat. A tárolókapacitás miatt nem Magyarországnak kell a leginkább aggódnia. Jó néhány hónapra van tartaléka az országnak. Máshonnan lényegesebben drágábban tudna Magyarország gázt vásárolni.
Gulyás Gergely Szijjártó Péter szavait megismételve elmondta: mindkét fél tudomására hozták, hogy Magyarország legfontosabb célja a béke, ezért örömmel biztosítunk teret a béketárgyalásoknak.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre kifejtette: a józan logika, a rendelkezésre álló információk alapján, ha fegyvereket szállít Magyarország, akkor ezt a magyar–ukrán határon tudja megtenni, ha megteszik, akkor olyan veszélyt állítanak elő, amit érdemes elkerülni, ha meg akarják védeni Kárpátalját.
Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy egy ilyen háborús helyzetben nemzeti egységnek kéne létrejönnie, a baloldal azonban mintha nem lenne tekintettel a háborús helyzetben a veszélyre.
„Az ország biztonsága fontosabb a választásnál” – jelentette ki a miniszter. Azt is mondta, hogy a baloldal tegye félre önös érdekeit.
A járvány ötödik hulláma a végéhez közeledik, ezért kivezetik a járványügyi korlátozásokat, hétfőtől megszűnik a maszkviselési kötelezettség, kivezetik azt a szabályt is, amely lehetővé teszi, hogy a munkáltató előírja a kötelező oltást – kivétel az egészségügyi és szociális terület. Kivezetik a védettségi igazolvány használatára vonatkozó szabályokat is. Az egészségügyi veszélyhelyzetet viszont fenntartják, részben a lehetséges hatodik hullám veszélye, részben a kormány cselekvőképessége miatt.
Gulyás Gergely elmondta: minden uniós szankciót támogatnak, amit az uniós tagállamok hoznak, támogatnak, nem akarnak vétózni, elítélik, hogy Oroszország háborút indított Ukrajna ellen. Ugyanakkor hangsúlyozta: óvatosnak kell lenni a szankciókkal, hogy ne a magyar és az európai emberek fizessék meg. Hozzátette: e tekintetben komoly véleménykülönbségek vannak Európában.
Arra is kitért: felelőtlennek tartják azokat a véleményeket – idesorolta a magyar baloldal véleményét is –, amelyek az energiaszektort veszélyeztetik. Gulyás Gergely kiemelte: tény, hogy a Paks által termelt árammennyiség nélkül 260 ezer forint többletteher várna a magyar háztartásokra.
Beszélt arról is, hogy az osztrák és a magyar Sberbank tönkrement, ez 70 ezer betétest érint, a betétbiztosítási alap szerint 100 ezer euróig kártalanítják a számlatulajdonosokat. Az efölötti kategóriában 12 önkormányzat is érintett, a bérkifizetésekről a kincstár fog gondoskodni, illetve kedvezményes hitelfelvételt biztosítanak a számukra.
A kormány kezdeményezésére elindult a Híd Kárpátaljáért összefogás, a 1357-es nemzeti segélyvonal hívásával mindenki adományozhat, közel 200 millió forint érkezett eddig. Igyekeznek kielégíteni a kárpátaljai igényeket. 600 millió forint értékben küldenek segélycsomagot, valamint százezer liter üzemanyagot is. 140 millió forintos szállítmány is indult, egészségügyi ellátáshoz szükséges eszközökkel.
Komoly az esélye annak, hogy a határon való átlépést követően megsemmisítik a fegyverszállítmányokat, ezért Kárpátalja biztonsága szempontjából helyes döntés, hogy nem szállítunk fegyvereket, és nem is engedjük azokat keresztül Magyarországon – kezdte Gulyás Gergely a Kormányinfót.
Magyarországnak az a határozott érdeke, hogy ne keveredjen, ne sodródjon bele a háborúba.
A kormány igyekszik támogatni és koordinálni a civil akciókat, hozzá is járulnak a humanitárius segítséghez. A fővárosba érkező menekültek elosztását is koordinálják, minden Ukrajnából érkező menekültnek segítenek, folyamatos az átengedés a határon.
120 ezer ember lépett át a magyar–ukrán határon a háború kitörése óta – közölte Gulyás Gergely. 1,3 milliárd forintos támogatást nyújtanak a segítő szervezeteknek, hat segítőpontot is nyitottak.
Szentkirályi Alexandra az ukrán–magyar határ mentén van, ezért Kovács Zoltán államtitkár helyettesíti.
Február végén, az első háborús hírek idején a kormánypártok stabil vezetését regisztrálta a Medián. Más kutatások is többnyire kormánypárti előnyt mértek év elején, még az orosz–ukrán háború előtt.
Hann Endre, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet vezetője a hvg360-on megjelent cikkében azt írta: nem hozott áttörést az ellenzék számára a kampány felpörgése, sőt mintha az első háborús hírek is inkább a kormánypártot erősítették volna.
Az április 3-i országgyűlési választáson már biztos, hogy hat pártlista fog szerepelni a szavazólapon.
A háború a forintot is megviselte, történelmi mélypontra gyengült az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke kijelentette: az orosz–ukrán háború nem a mi háborúnk, de a pénzügyi stabilitás megtartása a mi harcunk.
A Sberbank váratlan végelszámolása miatt több ezer vállalkozás pénze ragadhatott be. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az Indexnek elmondta: ugyan a magyar Sberbank stabilan működött, azonban az, hogy az ukrajnai orosz invázió miatti szankciók hatására likviditáshiány lépett fel a banknál – részben az orosz tulajdonost érintő szankciók, részben a nemzetközi partnerek bizalmi válság miatti elfordulása okán –, komoly nehézségeket okozott a pénzintézet működésében. Az MNB alelnöke az ügyfelek kártalanításáról is beszélt lapunknak.
Február elsején Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai találkozójukon megegyeztek a Magyarországnak „biztonságot, hosszú távú stabilitást nyújtó”, 2036-ig szóló orosz–magyar gázszállítási szerződésről.
Egy hónappal ezelőtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón arról tájékoztatott: az oroszok nyitottak arra, hogy további egymilliárd köbméterrel növeljék a szállítási mennyiséget, azonban még folyamatban vannak az egyeztetések.
A miniszter azt is hangsúlyozta: ha nincs orosz gáz, nincs rezsicsökkentés. A kérdés most az, hogy az orosz–ukrán háború hogyan befolyásolja Magyarország energiabiztonságát.
Az orosz Gazprom közben elkezdte csökkenteni a Jamal vezetéken Európába szállítandó gázmennyiséget.
Egy héttel ezelőtt, február 24-én Oroszország támadást indított Ukrajna ellen. A magyar kormány elítélte Oroszország háborús lépéseit Ukrajnával szemben. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy „stratégiai nyugalomra van szükség”, Magyarországnak az az érdeke, hogy kimaradjon ebből a háborúból.
A kormány határozott álláspontja az, hogy Magyarország nem küld sem fegyvert, sem katonákat a háborús övezetbe. Arról is döntés született, hogy fegyverszállítmányokat sem engednek át a magyar–ukrán határon. A kormányfő hangsúlyozta, hogy Kárpátalján magyarok élnek, és egyetlen olyan lépést sem támogathatnak, amely veszélyeztetheti a biztonságukat. Ugyanakkor a kormány humanitárius segítséget biztosít, folyamatosan gondoskodnak az Ukrajnából érkező menekülők ellátásáról. A kormány azt is leszögezte: támogatnak Oroszország ellen minden olyan szankciót, amelyet az uniós tagállamok meghoznak.
Március elsején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: Magyarország támogatja Ukrajna uniós tagságát, a kormány arra kérte Brüsszelt, hogy mielőbb vegyék napirendre a kérdést.
Az orosz–ukrán háború legfrissebb fejleményeiről percről percre beszámolunk: itt olvashatja.
Az orosz haderő egy héttel ezelőtt indított támadást Ukrajna ellen, azóta a mai az első Kormányinfó. Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra tájékoztatójának középpontjában így a háború és annak hatásai lesznek; az elhangzottakról percről percre beszámolunk.