Nem kompromisszum vagy vélemény kérdése, hogy Magyarország nem enged át fegyvereket és katonákat a magyar–ukrán határon – jelentette ki a nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a Sky News Arabiának adott pénteki interjújában, amelyet szombaton a Facebook-oldalán is megosztott.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem akarja teljesíteni Volodimir Zelenszkij ukrán elnök követeléseit, például, hogy katonákat engedjen át a magyar–ukrán határon, Kovács Zoltán kiemelte, Magyarország történelmi példák és tanulságok miatt mindig is nagyon határozott álláspontot képviselt.
Úgy fogalmazott, hogy „ez a magyar emberek akarata, tehát nem kompromisszum vagy vélemény kérdése”, hanem „olyan megbízatás, amit a miniszterelnök a magyar emberek nevében képviselt”, és „nem kérdőjelezhető meg”.
Kitért arra, hogy amikor az Ukrajnának szánt katonákról vagy fegyverszállításról van szó, a kormány szem előtt tartja a 150 ezer kárpátaljai magyar érdekeit, „és ez az egyik oka annak, hogy nem szállítunk fegyvereket”.
Értékelése szerint a magyar–ukrán viszony mindig is nagyon világos volt. A magyar nemzeti érdek az, hogy Ukrajna területi szuverenitása sértetlen legyen. Mert – ahogy a miniszterelnök is több alkalommal megfogalmazta – kell hogy legyen „valami” Oroszország és Magyarország között.
Ugyanakkor Ukrajnának teljes mértékben teljesítenie kell minden nemzetközi szervezet vele szemben támasztott elvárásait, az ENSZ-től kezdve az Európai Unióig vagy a NATO-ig, amikor a nemzeti kisebbségekről és azok nyelvi vagy emberi jogairól van szó
– szögezte le az államtitkár, aki a háborúval kapcsolatban hangsúlyozta azt is, bármekkora terhet jelentsen, és bármekkora költséggel járjon is, Magyarország minden, Ukrajnából érkező menekültnek segít.
Az energiáról szólva kiemelte, rövid távon a valós helyzet miatt „nincs helye semmiféle érzelmi vagy spekulatív megközelítésnek”, a helyzet pedig az, hogy a magyarországi olajkészlet 85 százaléka, a gáz 65 százaléka Oroszországból származik.
Azt is elmondta, hogy Magyarország álláspontja az orosz energiával kapcsolatban egyelőre nagyon határozottan egybevág Európa nagy részének az érdekeivel. Hozzátette: keményen dolgoznak azon, hogy az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókat hathatóssá tegyék, de „léteznek áthághatatlan határok”, és mindez nem vélemény vagy érzelem kérdése, hanem a kőkemény valóság.
Kovács Zoltánt kérdezték az Amerikai Egyesült Államok és az EU oroszokat sújtó azon szankcióiról is, amelyek sport- és közösségi eseményeket érintenek, illetve amelyekkel vagyonos oroszok pénzét fagyasztják be.
Az államtitkár emlékeztetett: Európa már látott olyat, amikor intézkedések túlzóvá váltak, az érzelmek elszabadultak, és országokat, nemzeteket tettek felelőssé dolgok miatt. Meglátása szerint a kollektív büntetés nem a legjobb megoldás, és óvatosságra intett, amikor egyszerű orosz állampolgárokat akarnak megbüntetni, főleg olyanokat, akik már régóta élnek Nyugat-Európában.
A háború Magyarországot sújtó gazdasági hatásairól szólva Kovács Zoltán elmondta: az Oroszország elleni korábbi szankciók nagyobb terhet jelentettek Közép-Európa országainak, így Lengyelországnak, Szlovákiának, Magyarországnak és Romániának. Ez Kelet-Európán belül egymás közelségének és a már kialakított gazdasági együttműködésnek tudható be, beleértve Oroszországot is.
Megjegyezte ugyanakkor, hogy jelen körülmények között különösen veszélyes az európai pénzek visszatartása, ezért kéri Magyarország a helyreállítási alapból járó összegeket.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, szombati, percről percre frissülő cikkünket itt találja.
(Borítókép: Ukrajnából érkezett menekültek a számukra létesített fogadóközpont bejárata előtt a berlini Tegel Nemzetközi Repülőtéren 2022. március 21-én. Fotó: Steffi Loos / MTI / AP)