Mint ismert, április 3-án országgyűlési választásokat tartanak hazánkban. A vasárnapi választások után az új Országgyűlés alakuló ülése és az új kormány megalakulásáig tartó időszakban ügyvezető kormány fog működni, így a pedagógus-szakszervezetek szerint a sztrájktárgyalások nem tudnak érdemben folytatódni, ami az egyik alapfeltétele a jogszerű munkabeszüntetésnek.

Az ügyvezető kormánynak nincs joga rendeletalkotásra, nincs joga megállapodásra, így tulajdonképpen egy darabig nem lesz másik fél, akivel érdemben tárgyalni tudnánk. A sztrájktörvény ugyanakkor előírja, hogy a tárgyalásokat a sztrájk ideje alatt is folytatni kell. Ennek hiányában a munkabeszüntetés jogszerűtlen lenne, a kollégákat pedig semmiképp nem sodornánk veszélybe

– indokolta a sztrájkbizottság döntését Komjáthy Anna, a PDSZ országos választmányi tagja.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke arról beszélt, hogy a munkabeszüntetés a sztrájktörvény és a kormányrendelet gúzsba kötése ellenére is mindvégig jogszerűen és sikeresen zajlott, tájékoztatása szerint március 16-án, 17-én és 18-án több mint 40 ezren vettek részt a sztrájkban, de a legalább egy napig tiltakozó kollégák száma is meghaladta a 29 ezret, ami több, mint a januári, figyelmeztető sztrájkkor regisztrált adat. Ahogy arról korábban beszámoltunk, akkor 27 ezren tagadták meg a munkát.

A rendszerváltás óta nem volt ilyen széles körű társadalmi összefogás az oktatás érdekében, köszönettel tartozunk a tanároknak, a diákoknak, a szülőknek

– mondta a szakszervezeti vezető, hozzátéve, hogy ezek a számok úgy valósultak meg, hogy a kollégák egy része nem tudott a sztrájkban részt venni, több intézményben ugyanis rendkívüli szünetet rendeltek annak érdekében, hogy a munkabeszüntetés láthatatlan maradjon. A közölt adatok továbbá a polgári engedetlenkedők számát sem tartalmazzák.

A szakszervezetek képviselői hangsúlyozták azt is, hogy a sztrájk ideje alatt több tanárt is akadályoztak, fenyegettek, de egy dunántúli óvodában a dolgozók már néhány óra tiltakozás után kaptak egy értesítést a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól, miszerint a társadalombiztosításukat felfüggesztették. Az ehhez hasonló panaszokat az érdekvédők jogászokkal együttműködve kivizsgálják, ez lesz az egyik fő tevékenységük az új kormány megalakulásáig.

Nem adják fel

„Amint az új kormány megalakul, és lesz kijelölt tárgyalófél – bárki is legyen –, ismét tárgyalni kezdünk, hiszen továbbra is fontos, hogy a bérekre és a munkaterhekre vonatkozó követeléseink megvalósuljanak” – mondta a PDSZ képviselője, kiemelve, hogy a kollégák egy része még most is nagyon lelkes, vannak, akik az eredeti tervek szerint még jövő hétre is sztrájkot terveztek.

A heteken át tartó sztrájk komoly anyagi áldozatokkal jár a tanároknak, a munkabeszüntetés idejére ugyanis nem kapnak fizetést. A szakszervezetek mindezt kompenzálni szeretnék, a PSZ külön erre a célra hozott létre egy 89 millió forintos alapot, melyből a szakszervezeti tagokat segítik, a PDSZ pedig azokat is tudja kárpótolni, akik egyik szakszervezetnek sem tagjai. Az erre a célra létrehozott számlán társadalmi adakozásból egy hét alatt több mint 35 millió forint gyűlt össze. Az érdekvédők korábban kérték, hogy a kormány fordítsa a tanárok sztrájk miatt levont bérét az ukrán családok megsegítésére, javaslatukra egyelőre nem kaptak választ.

Mint ismert, a tanárok március 16-tól kezdve sztrájkoltak az iskolákban, emellett pedig országszerte demonstrációkat, figyelemfelkeltő akciókat tartottak. A kormány korábban azt közölte, hogy kevesebb mint 15 ezren vettek részt a munkabeszüntetésben, a szakszervezetek most ugyanakkor ennél jóval magasabb számokról beszéltek.

(Borítókép: Diákok a tanárokért tüntetés a Kossuth téren 2022. március 16-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)