Az egyesült ellenzék a kormányhoz hasonlóan elutasítja a fegyverszállítást a magyar–ukrán határon keresztül, de lehetséges, hogy a későbbiekben felül kell vizsgálnia ezt az álláspontját, jelentette ki Szent-Iványi István, az Európai Parlament egykori képviselője. Az árnyékkormány külpolitikai kabinetvezetője támogatja a NATO-csapatok állomásoztatását, öt éven belül leválna az orosz energiaforrásokról, azonnal felmondaná Paks 2-t és kiutasítaná az orosz kémbankot. Az uniós ügyekkel kapcsolatban elmondta: vissza kell szerezni szövetségeseinket, új tervet kell benyújtani a Helyreállítási Alapra és öt éven belül be kell vezetni az eurót. Az Európai Egyesült Államokat nem támogatja, de hatékonyabbá tenné az EU működését.
Az egész külpolitika fő célkitűzése Magyarország presztízsének helyreállítása minden területen, és ez az uniós politikára is vonatkozik. Az Európai Unióval kapcsolatban konstruktív, együttműködő és közös eredményeket kereső politikára törekszünk.
Ez szemben áll azzal, amit Orbán Viktor úgy jellemzett, hogy mi vagyunk „a bot a küllők között” és „a homok a gépezetben” (ezt 2021. október 23-i beszédében mondta a miniszterelnök az EU-val kapcsolatban – a szerk.), tehát ezzel az állandóan okvetlenkedő, ellenkező magatartással, mondta el a Menedzsment Fórum vele készült interjújában.
Ez nem jelenti azt, hogy nem lehetnek vitáink az unió bizonyos tagállamaival vagy akár többségével is, és nem képviselnénk határozottan az érdekeinket, de nem célunk a folyamatos akadékoskodás, az együttműködés nehezítése.
Az elsődleges cél most nyilvánvalóan az, hogy megszerezzük a Magyarországnak járó helyreállítási és ellenállóképességi eszköz, illetve a hétéves költségvetés pénzeit.
A következő kormánynak, ha azt az ellenzék adja, sokkal nagyobb esélye van erre, mint a jelenleginek, mivel ez összefügg a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatos eljárással is, közölte a volt politikus.
Az utóbbi időben a V4 már nem működött, a szlovákok és a csehek kihátrálóban voltak. Ha változás lesz, akkor ezt a szövetséget újból meg lehetne erősíteni, mondta el Szent-Iványi István.
Lengyelországban is van esély jövőre a változásra, de bizonyos kérdésekben a jelenlegi lengyel vezetéssel is együtt akarunk működni, még ha jogállamisági kérdésekben más is a felfogásunk.
Nagyon fontos az is, hogy az osztrák kapcsolatokat javítsuk, és Németországgal is helyrehozzuk a megroppant politikai, diplomáciai kapcsolatokat. A gazdasági kapcsolatok jók, de az új német kormány és az Orbán-kormány között nagyon erős feszültségek vannak.
Márki-Zay Péter kíséretében én is jártam Berlinben, ahol mind a három koalíciós párt elnökével találkoztunk. Azt érzékeltük, hogy mindhárom párt nagyon kritikus a jelenlegi magyar kormánnyal, de nem Magyarország egészével szemben.
Meggyőződésünk, hogy képesek leszünk javítani a kapcsolatokat.
A kormány számos olyan projektre pazarolt el pénzt, amelyekre semmi szüksége az országnak, legalábbis nem járultak hozzá a versenyképességhez, kezdve a felcsúti kisvasúttól a negyven centiméteres kilátókig. Csomó OLAF-eljárás (Európai Csalás Elleni Hivatal – a szerk.) van folyamatban olyan ügyekben, amelyek szimplán a lopásról szóltak.
A kül- és biztonságpolitikában például meg kell reformálni a döntéshozatalt: be kell vezetni a minősített többséget. Elfogadhatatlan ugyanis, hogy egyetlen tagállam – ez legtöbbször Magyarország volt, de csinálták mások is – az egész unió működését megbéníthatja.
A nemzetek Európája koncepciót kifejezetten károsnak érzem a magyar nemzetpolitika szempontjából, hiszen az egy szuverenista álláspont, amely senkinek nem enged beleszólást a belügyekbe.
A háborúval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a hat párt között konszenzus van abban, hogy fegyvereket közvetlenül Ukrajnába nem kívánunk átengedni.
Az érvényes kormányhatározat is azt mondja ki, hogy fegyverszállítmányok átmehetnek, de nem közvetlenül Ukrajnába. Ezzel egyetértünk.
De a háború kapcsán mindig dinamikusan változó dolgokról van szó, nem tudjuk, hova fejlődik majd ez a válság, és milyen további lépések lesznek.
Tehát nagyon helytelen lenne doktriner álláspontot elfoglalni, mert eljuthatunk oda, hogy egy korábbi álláspontot felül kell vizsgálni.
Visszataszító hisztériakeltés, amit a kormány folytat ebben az ügyben, de úgy tűnik, hogy sajnos eredményes, és ezt az érvet jó szándékú emberek is elfogadják.
Ha csak a szomszédos országokat nézzük,
belekeveredett Szlovákia, Románia vagy Lengyelország a háborúba a fegyverszállítások miatt? Megtámadták szállítmányát a saját területén? Nyilván nem, mert ez a NATO elleni támadás lenne, és automatikusan maga után vonná a NATO fellépését, amit az oroszok sem akarnak megkockáztatni.
Ugyanakkor elfogadjuk, hogy az emberek jelentős része szerint ez kockáztatná a biztonságukat, és nem akarjuk sérteni a biztonságérzetüket.
(Borítókép: Szent-Iványi István a Mindenki Magyarországa Mozgalom gyűlésén 2021. október 3-án. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)