Elbúcsúzott Gulyás Gergely és Szentkirályi Alexandra, köszönjük olvasóink figyelmét!

A Tungsram helyzetéről Gulyás Gergely kifejtette, ha munkahelyek védelméről van szó, a kormányra mindig lehet számítani, de mélységében nem ismeri a problémát.

A Magyar Fórum többek között megkérdezte, hogy nem kellene-e törvényt alkotni arra, ha egy ellenzéki képviselő nem veszi át a képviselői mandátumát. Gulyás Gergely szerint jók a törvények, és a végén minden képviselő át fogja venni a mandátumát.

„A törvény tökéletes, ha nem veszi át, akkor majd a lista csúszik egyet, és a következő átveszi. Nincs illúzióm, hogy minden képviselő át fogja venni a mandátumát” – fogalmazott a miniszter, majd hozzátette: eltekintve azoktól, akik valamilyen politikai tisztség miatt, összeférhetetlenségi okokból nem veszik fel.

Ujhelyi István EP-képviselő, az Európai Parlament közegészségügyi bizottságának tagja nem várta meg a Kormányinfó végét, és még dél előtt kommentálta Gulyás Gergely azon bejelentését, miszerint a május második felében felálló új kormányban sem lesz önálló egészségügyi tárca. 

Ujhelyi István szerint ez annyit jelent, hogy a Fidesznek nem fontos a magyar emberek egészsége és ellátása. 

A Fidesz értékrendjét bizonyítja, hogy jóval az uniós átlag alatt fordít állami támogatást az egészségügyi ellátórendszer finanszírozására és működtetésére; az általam javasolt Európai Egészségügyi Unió kezdeményezését pedig – amely európai szintű minőségi ellátást garantálna minden tagállamban – a Fidesz nemzeti szuverenitási kérdésként kezeli és elutasítja. Eközben több tény azt mutatja, hogy a pénzügyi megszorításokat épp az egészségügyön kezdték 

– írta a politikus. Majd hozzátette: aki azt állítja, hogy az egészségügy nem kell hogy kiemelt támogatott ágazat legyen, az nincs tisztában a valósággal, vagy végtelenül érzéketlen.

Gulyás Gergely az önellátásra vonatkozó kérdésre kifejtette: Magyarország egy tízmilliós állam, ebből adódóan teljesen önellátónak lenni kizárt. Egy nagyobb ország sokkal könnyebben oldja meg, amennyire lehet, hogy saját forrásokból biztosítsa az ellátását. Hozzátette: a jelenlegi előrejelzések szerint Oroszországban 8,5-10 százalékos recesszió várható, a szankciók nem hatástalanok. A kormánynak egyetlen vezérlő elve van: olyan szankciót, ami jobban fáj nekünk, mint annak, akit szankcionálni akarunk, ne hozzunk, ez az energetika területe.

Gulyás Gergely kérdésre, hogy tervezi-e a kormány, hogy az uniós források felhasználását ellenőrző hivatalt állít fel, kifejtette: sokadlagosnak tartja a kérdést, a hatékonyságát nem látja. Szintén kérdésre – az önkormányzati választásokkal összefüggésben – hangsúlyozta: a kormány nem tervezi az önkormányzati törvény módosítását. Továbbá arról is beszélt: vannak tárgyalások, hogy több uniós forrást kapjanak az ukrajnai menekültek ellátására.

Az ELTE és a BME ügyében kijelentette: nincs napirenden a struktúraváltás, más egyetemek kérdésében sem. Gulyás Gergely szerint azonban ha egy egyetem szenátusa úgy dönt, kell hogy legyen erre lehetőség.

Gulyás Gergely: bármikor, de konkrét döntés nem született. A főváros vezetése az építkezéseket továbbra sem támogatja.

A TV2 arról kérdezett, hogy mennyi Ukrajnából menekült letelepedésével lehet számolni, Gulyás Gergely kiemelte: a kárpátaljai magyarság szempontjából a helyzet rendkívül rossz, miközben a kormány egyaránt humanitárius segítséget biztosít a magyar és az ukrán menekülteknek, illetve humanitárius szállítmányokat küld egész Ukrajna területére.

A miniszter azt is elmondta: ennek ellenére van egy magyarellenes hangulatkeltés Ukrajnában, ami a háború előtt is volt, feszült a helyzet, azon vannak a kárpátaljai kormányzóval együttműködve, hogy világos legyen, Magyarország a humanitárius segítségnyújtásban élen jár, szeretnék, ha a kárpátaljai magyarok békében élhetnének Kárpátalján.

Az ukrajnai háborúval kapcsolatban rossz előrejelzések és rossz forgatókönyvek is vannak, nehéz megbecsülni, hogy mennyi menekült jöhet még. A becslések szerint 100 ezer vagy annál több kárpátaljai magyar érkezhet még menekültként, ukrán menekültek közül néhány 10 ezren vannak még Magyarországon.

Ha a háború elhúzódik, akkor jöhetnek még 10 és 100 ezrek, hosszabb távon annyian maradnak Magyarországon, amennyien munkát tudnak majd találni, jelenleg néhány 10 ezer szabad munkahely van.

Az ügyről itt számoltunk be. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a Pénzügyminisztérium 4, a Miniszterelnökség 1 alkalmazottja érintett. GINOP-pályázatokról van szó, és magángazdasági pályázókról.

A Magyar Hírlap a járványhelyzetről kérdezett, hogy indokolt lehet-e a jövőben szigorítás, például az érettségi időszaka alatt.

Pillanatnyilag semmilyen korlátozást nem tervez a kormány

– jelentette ki Gulyás Gergely. A jövőbe nem láthatnak, de szelídült a vírus, az érettségi normális rendben megtartható.

Szentkirályi Alexandra arra kérdésre, hogy mire fogják fordítani az egyetemek azt a 200 milliárd forintot, amit 2022-ben kapnak, a kormányszóvivő elmondta: fejlesztésekre használhatják fel, alapvetően a modellváltó intézmények kapják.

Ahogy arról beszámoltunk, a kormányszóvivő férjének cégétől vásárolt kiképzőgépeket a Magyar Honvédség. Szentkirályi Alexandra az erre vonatkozó kérdésre elmondta, hogy a magyar hadiipari fejlesztések fontosak, a szomszédos helyzet is rámutat erre, és minden olyan haderőbeszerzés, ami támogatja a haderő képzettségét, fontos. Összeférhetetlenség pedig nincs.

A kormány részéről továbbra is megvan a vásárlási szándék, de meg kell teremteni a finanszírozás feltételeit.

Gulyás Gergely szerint minden létező kritikájuk ellenére nem szűnnek meg jóindulattal lenni az Európai Bizottság irányába. A válaszaikat megküldték, és bíznak abban, hogy a megállapodás belátható időn belül létrejön. Ha ez nem így lesz, annak politikai okai vannak. Pályázatokat nem kívánnak visszavonni, de az inflációra és az építőipari árakra tekintettel kell lenni. Ki kell venni elemeket az RFF-ből, hogy benne maradjanak az összegben, mert közben felmentek az árak.

A Hír TV a választási eredménnyel összefüggésben arról kérdezett, várható-e, hogy Brüsszel másképp áll majd hozzá a kormányhoz, és pozitív fordulat állhat be a jogállamiság kérdésében.

Gulyás Gergely elmondta: Brüsszel sok szempontból nem demokratikusan működik, viszont az uniót alkotó tagállamokban demokrácia van, így a választás eredménye komoly támaszt ad a kormánynak.

A jogállamiságról azt mondta: politikai viták vannak, és erre húzzák rá a jogállamisági köntöst az Európai Parlamentben és részben a bizottságban, valójában Soros György néhány szervezete ír jelentéseket Magyarországról, és ezeket lemásolják Brüsszelben, „általában arra sem adnak, hogy átírják a mondatokat”.

„Ez egy politikai küzdelem része, amelynek semmi köze sincs a jogállamisághoz” – fogalmazott Gulyás Gergely.

Horváth Csaba az ATV Start című műsorában költségvetési hiányról, illetve arról beszélt, hogy komoly megszorítások jöhetnek Budapesten, a válsághelyzet feloldása „amputációval” járhat.

A főváros helyzetével kapcsolatban a miniszter kiemelte: a kormány támogatni fogja a fővárost, ahogy eddig is támogatták. Gulyás Gergely szerint egyébként a főváros kedvező helyzetben van az iparűzési adóból befolyó bevételek miatt. „Több, mint bármikor, és több, mint amit vártak” – tette hozzá. Azt is mondta, hogy a gazdasági növekedésből a főváros részesedése a legnagyobb.

Az Index kérdésére Gulyás Gergely úgy fogalmazott, hogy az orosz fél bizonyos feltételek teljesülése mellett nyitott a budapesti béketárgyalásokra, de az ukránok inkább Törökországban tárgyalnának.

Ahogy tegnap beszámoltunk róla, felmentették Ekler Gergelyt, a Miniszterelnökség államtitkárát. Gulyás Gergely az Index kérdésére elárulta: Ekler Gergely Novák Katalin megválasztott köztársasági elnök mellett fog dolgozni.

Gulyás Gergely az Index kérdésére kifejtette: az új egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényt egyhangúlag fogadta el a parlament, ez fontos előrelépés, és ebben az orvosi kamara hozzájárulását csak megköszönni tudják. Olyan mértékű orvosi béremelés nem volt még, mint az előző ciklusban. A miniszter úgy látja, az Országos Kórházi Főigazgatóság is beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Szeretnének továbbra is együttműködni a Magyar Orvosi Kamarával. A MOK javaslatairól itt írtunk.

Az Azonnali többek között ismét arról a drónról kérdezett, amely hetekkel korábban átrepült Magyarország felett és Horvátországban zuhant le. Gulyás Gerely megismételte, hogy nem tud több információval szolgálni, csak azt tudja mondani, amit már a Honvédelmi Minisztérium kiadott közleményben. A tárca márciusban arról tájékoztatott, hogy végig ellenőrzés alatt volt a Magyarország légterébe belépett drón.

Orbán Viktor korábban arról beszélt, hogy az áram és a gáz árának különválasztását, az ETS-rendszer, valamint a bioadalék kötelező hozzáadásának felfüggesztését az üzemanyagokhoz javasolják.

Hivatalos visszajelzést még nem kaptak ezekre Brüsszelből, de a legutóbbi uniós csúcson felmerült, hogy a bizottság vizsgálja meg, mit tud tenni annak érdekében, hogy az uniós szabályok ne tegyék még drágábbá az energiahordozókat, mert ehhez részben a háború, részben a brüsszeli szabályok járulnak hozzá.

Gulyás Gergely szerint a parlamentáris hagyományokat érdemes követni, a köztársasági elnök küld a listavezetőknek egy levelet, a frakciók megválasztják a vezetőiket, és ők folytatják le azokat a tárgyalásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a parlament meg tudjon alakulni.

Gulyás Gergely szerint a vatikáni szerződés módosítása akkor kerülhet szóba, ha felmerül ilyen igény a Vatikán részéről. A kormány jónak tartja a szerződést, azt megfelelő keretnek látják az együttműködésre. Orbán Viktor épp ma utazott Ferenc pápához.

Gulyás Gergely a Jakab Péter felelősségére vonatkozó kérdésre elmondta, bizonyos határon túl nem akar más pártok belügyeivel foglalkozni, nekik az is megfelel, ha Jakab Péter marad a Jobbik elnöke.

A miniszter szerint nem matematikai összeadás kérdése, hogy egy pártot korábban a bizalmával kitüntető választópolgár egy olyan szövetségre is szavaz-e, amiben részt vesz a párt. Gulyás Gergely úgy látja, hogy az ellenzéki oldal kormányképességével kapcsolatban joggal merültek fel kétségek.

Az MTVA arról kérdezte Gulyás Gergelyt, hogyan értékeli a kormányoldal az ellenzék viselkedését, amit április 3-a óta mutat, vagyis hogy Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc már a választás éjszakáján Márki-Zay Pétert tette felelőssé a vereségért, és azóta is egymásra mutogatnak.

„Hálás kérdés ez” – jelentette ki a miniszter, aki szerint ha bárkinek bármilyen kétsége lett volna azzal kapcsolatban, hogy az ellenzéki pártoknak a koalíciója képes az ország kormányzására, ezeket az illúziókat eloszlatta az eredmény és az ellenzék azóta tanúsított magatartása.

Gulyás Gergely szerint a kormányzóképesség minimuma sincs meg az ellenzéki összefogásban. Arról is beszélt, hogy a politikai ellenfeleik nem demokratákból állnak. Azt is kiemelte, hogy a Fidesz nyert és vesztett választásokat, Orbán Viktor pedig mindig felhívta az ellenfelét, és gratulált neki, ez azonban a baloldalon nincs így, és inkább a választókban keresik a hibát.

Gulyás Gergely arról is beszélt, reméli, hogy a baloldalnak a következő választáson ismét lesz lehetősége gratulálni, és ha ezt megteszik, akkor azzal kiérdemelhetik a választók tiszteletét.

Szentkirályi Alexandra elmondta, hogy eddig 625 ezer menekült érkezett Magyarországra, összesen 17 ezer menedékes kérelmet nyújtottak be, több mint százezer ideiglenes tartózkodási engedélyről is beszámolt. Több mint 300 óvodás és több mint ezer iskolás van a magyar intézményekben, az egyetemi képzésekben 440 fő vesz részt. A magyar állam eddig 40 milliárd forintot fordított a menekülthelyzetre.