Az ellenzéki pártok aprólékosan építették fel a 2018-as választás után a hatpárti összefogást, április 3-án, az idei választás éjszakáján mégis kártyavárként omlott össze. Az azóta született nyilatkozatok és interjúk alapján is útelágazáshoz érkeztek az eddig együttműködésben érdekelt szereplők. Összefoglaltuk, honnan hova jutott a választáson elbukó ellenzéki szövetség.
A 2018-as országgyűlési választások után azt a tanulságot vonták le az ellenzéki pártok (a Jobbik, az MSZP, a Párbeszéd, az LMP, a Demokratikus Koalíció és a parlamentből akkor még kimaradó Momentum), hogy külön-külön nem tudják felvenni a versenyt a Fidesz–KDNP-vel, ezért egyre inkább az együttműködés irányába mozdultak el.
Ennek látványos nyitánya volt, hogy közösen léptek fel a túlóratörvény – az úgynevezett rabszolgatörvény – elleni tüntetések idején. Az első puhatolózó tárgyalások a tüntetésekkel egy időben, illetve utána kezdődtek meg, majd ezekre épült fel a hatpárti összefogás, amely kitalálta és kidolgozta az együttműködés kereteit, a közös politikai célokat, az ellenzéki előválasztást.
2021 nyár végéig-őszéig a hatpárti összefogás egyre szorosabbra fonódott: megegyeztek, hogy mind a 106 választókerületben közös jelöltet indítanak, közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, közös listán mérettetik meg magukat, közös programot alkotnak, továbbá lefektették a közös kormányzás alapelveit és kidolgozták az előválasztás menetrendjét. Ez utóbbit tartották az ellenzék legnagyobb innovációjának, mégis megtorpanással ért véget, és az első hajszálrepedések is megjelentek az összefogáson.
A hatpárti ellenzéket láthatóan meglepte, hogy egy kívülálló, az összefogás létrehozásában és kialakításában szerepet nem játszó Márki-Zay Péter nyerte meg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját.
Már az rossz szájízt hagyott az ellenzéki pártok vezetőinek szájában, hogy a hódmezővásárhelyi polgármester a győzelmi beszédében ellenzékváltásról beszélt, később egy új jobbközép párt létrehozását és egy hetedik frakció tervét is meglobogtatta.
Az ellenzéki kampányt hetekig, sőt hónapokig uralta a Márki-Zay Péter kívánságairól szóló vita, megakasztotta és nehézkessé tette a tárgyalásokat, a közös program kidolgozása késett, csak március elejére – a legtöbb elemző szerint túl későn – készült el, a közös lista nem sokkal előtte, február végére állt össze hosszas alkudozások után.
A különböző ellenzéki szereplők nyilatkozatai is egyértelműen arra utaltak, hogy nem felhőtlen a viszony az összefogáson belül, és megtört a lendület az előválasztás után.
Tavaly novemberben Donáth Anna, a Momentum akkor újdonsült elnöke egy interjúban arról beszélt: az előválasztás utáni egy hónapot az ellenzék kidobta az ablakon, és mindenki arra vár, hogy Márki-Zay Péter kitalálja, hogy álljon össze a közös csapat. Azt is mondta: a legfontosabbnak azt tartja, hogy mikor kezdenek el végre a választóikkal beszélni, illetve mikor tudják megmutatni, hogy az ellenzéki közösség képes együtt dolgozni.
Az is ambivalens viszonyról árulkodott az ellenzéken belül, hogy Gyurcsány Ferenc a közösségi oldalán tavaly decemberben közölte: „a kapitány” azt kérte, ne kampányoljon. Az ATV-ben Márki-Zay Péter erről azt mondta: a poszt után felhívta a DK elnökét, és arra kérte, hasonló posztokat ne tegyen ki, és ne szólítsa kapitánynak.
Az már a kampányban is nyilvánvaló volt, hogy Márki-Zay Péternek a legrosszabb viszonya az ellenzéki pártvezetők közül Jakab Péterrel, a Jobbik elnökével van.
Újévi videójában az ellenzéki miniszterelnök-jelölt azt fejtegette, hogy 2018-ban a „Covid miatt megtizedelt időskorú lakosság nagyobb része szavazott a Fideszre”. A mondat nem csak a kormányoldalon verte ki a biztosítékot, Jakab Péter abszurdnak nevezte a felvetést, hogy a koronavírus áldozatai között milyen arányban vannak fideszes vagy ellenzéki szavazók. „A halál nem válogat pártszimpátia alapján, és úgy tűnik, hogy a hülyeség sem” – fogalmazott a Jobbik elnöke, aki ezzel Márki-Zay Péternek is üzent.
A Jobbik (és a DK) volt a leghangosabb ellenzője Márki-Zay Péter hetedik frakciójának, de a kampánytámogatásokon is összekülönböztek. Jakab Péter akkor a Szabad Európának azt mondta:
a karmesternek nem az a feladata, hogy elvegye a zenészektől a hangszert, és ő maga játsszon rajtuk, mert abból káosz és anarchia lesz.
A kampány költségvetésével kapcsolatban úgy fogalmazott: „Én azt várom, hogy ne tőlünk várjon még több támogatást. Én várok tőle támogatást a jelöltjeinkhez.” A két vezető később azt kommunikálta, hogy találkoztak, megbeszélték és rendezték a viszonyukat.
Márki-Zay Péter a kampány alatt többször is olyan kijelentéseket tett, amelyekkel aligha örvendeztette meg szövetségeseit. A Szabad Európának például arról beszélt: elképzelhetőnek tartja, hogy a baloldalon előállnak majd egy miniszterelnökjelölt-cserével. Többször is árulókat emlegetett, akik az ellenzék soraiban segítik a Fidesz érdekeit, de attól tartózkodott, hogy elmondja, kikre gondolt pontosan.
A február 24-én Ukrajna ellen megindult orosz támadás döntően befolyásolta a hazai választási kampányt.
A kormányoldal kommunikációja az volt, hogy ki kell maradni a háborúból, békére és stabilitásra van szükség. Ezzel szemben az ellenzéki összefogás azt próbálta mantrázni, hogy Orbán Viktor=Vlagyimir Putyin, a választás tétje pedig az, hogy Európa vagy Putyin.
A fókuszt azonban – a kormányoldal hathatós kommunikációjának köszönhetően – elvitte, hogy Márki-Zay Péter mit mondott vagy mit nem mondott az ukrajnai háborúval összefüggésben.
Az április 3-i választás eredménye megsemmisítő kudarccal végződött az ellenzéki összefogás számára, amelynek ingatagságát mi sem demonstrálta jobban, mint az, hogy a szövetség pártjai még egységesen sem tudtak kiállni a támogatóik elé.
A választás éjszakáján Jakab Péter, a Jobbik elnöke nyilvánvalóvá tette, hogy kit tart felelősnek az ellenzék választási vereségéért.
Márki-Zay Péter októberben hat párt hadseregét kapta meg, és tetemes ellenzéki előnyt. Ebből az előnyből fél év elteltével mára ellenzéki hátrány, hovatovább Fidesz-kétharmad lett. Talán a kevesebb és megfontoltabb beszéd most több szavazatot hozott volna
– fogalmazott a Facebook-oldalára feltöltött videóban Jakab Péter, aki szerint Márki-Zay Péter valójában nem leváltotta az ellenzéket, ahogy tavaly októberben ígérte, hanem megbuktatta.
A választás másnapján az ATV Egyenes beszéd című műsorában ismét nekiment Márki-Zay Péternek. A Jobbik elnöke azt hangsúlyozta, hogy a kampányban végig a hódmezővásárhelyi polgármester szavait kellett magyaráznia, továbbá azt is kijelentette, hogy hat hónapig eleget mosták az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szennyesét.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke a választás éjszakáján hasonló konklúzióra jutott, mint Jakab Péter, és azt fejtegette Márki-Zay Péterre utalva, hogy nem volt jó kapitány. Alig egy héttel később a választási eredményt értékelve pedig kijelentette: Dobrev Klárával győzött volna az ellenzék. Erre reagálva Márki-Zay Péter a Klubrádióban azt mondta: hatalmas tévedésben él az, aki azt hiszi, hogy négy év múlva Dobrev Klárával vagy Gyurcsány Ferenccel az élen bármi más lesz.
A Jobbik és a DK mellett az LMP társelnöke, Kanász-Nagy Máté is beállt a sorba, hogy Márki-Zay Pétert hibáztassa a választási kudarcért, április 4-i sajtótájékoztatóján azt mondta: lehet, hogy nem tett jót, hogy a miniszterelnök-jelöltjük egy végtelen monológgá változtatta a kampányukat.
Az MSZP társelnöke, Tóth Bertalan az ATV Egyenes beszéd című műsorában leszögezte: nem egy emberen kell elverni a port a választási eredmény miatt, de azt ő is elmondta: Márki-Zay Péternek voltak szerencsétlen kijelentései, amelyeket a kormánypárti propaganda felfújt.
Az ellenzék április 3-i eredményváró rendezvényén csupán két szövetséges bukkant fel Márki-Zay Péter mellett a színpadon: Donáth Anna, a Momentum elnöke és Karácsony Gergely főpolgármester, a Párbeszéd társelnöke.
Előbbi a választás másnapján Facebook-oldalán közölte: nincs mit szépíteni, elvesztették a választást, de nem szabad most egy-egy bűnbakot keresniük, a bukásért ugyanis minden ellenzéki politikus felelősséggel tartozik.
A napokban ugyanakkor Donáth Anna többek között már azt fejtegette a Magyar Hangban megjelent publicisztikájában, hogy nem volt megfogható üzenete az ellenzéknek, mert a legfontosabb döntésekhez hat párt, a miniszterelnök-jelölttel közösen hét szereplő egyetértésére volt szükség, és így a kampány színtelen és szagtalan lett. A Momentum elnöke szerint kevesebb pártra van szükség az ellenzéki oldalon.
Bár éppen Karácsony Gergely visszalépése csinált utat Márki-Zay Péter előválasztási győzelmének, részben a főpolgármester is a hódmezővásárhelyi polgármesterben kereste a hibát egy interjúban, igaz, jóval önkritikusabban és finomabban, mint Jakab Péter és Gyurcsány Ferenc.
Karácsony Gergely szerint Márki-Zay Péter nem tudott fenntartható politikai fegyvert kovácsolni az őt megválasztó ellenzéki elitellenes tömegből, illetve hangulatból. Azt is kijelentette, hogy nem az összefogás, hanem annak hiánya okozta az ellenzéki vereséget. A főpolgármester megjegyezte, arra számít, hogy az elkövetkező két év az ellenzéken belüli politikai harcról fog szólni, arról, „hogy ki az, aki viszi az zászlót”.
Az országgyűlési választáson alulmaradó DK-s Czeglédy Csaba is értékelte az ellenzék választási eredményét, és az előválasztásra visszautalva azt írta:
Karácsony Gergely elárulta az ellenzéki közösséget azzal, hogy visszalépett.
Czeglédy Csaba szerint így nem lehet tudni, hogy végül ki nyerte volna meg a miniszterelnök-jelölti előválasztás második fordulóját, ha Dobrev Klára és Márki-Zay Péter mellett Karácsony Gergely is állva marad.
A főpolgármester további terveiről már tudni lehet, hogy nem kíván újra elindulni a Párbeszéd társelnöki székéért, maga helyett Tordai Bencét ajánlja, aki szintén úgy gondolja, hogy Karácsony Gergely hibázott előválasztási visszalépésével. „Az egység és együttműködés érdekében nem akart felvállalni egy markánsabb kampányt, amivel nyerhetett volna” – mondta a Telexnek.
A lapnak adott interjúban arról is beszélt: abban hisz, hogy az ellenzéki pártoknak külön kell indulniuk a következő európai parlamenti választáson. „Ez most egy olyan időszak, amelyben mindenki keresheti a saját útját, és megmutathatja az erejét” – tette hozzá Tordai Bence. Noha a sajtóban többnyire ezt a kijelentését idézték, azt is mondta, hogy ezzel párhuzamosan az ellenzéknek az önkormányzati választára is készülnie kell, ahol a választási rendszer jellegéből fakadóan össze vannak kényszerítve.
Emellett a párbeszédes politikus az interjúban kritikusan jegyezte meg, hogy az LMP szoros szövetségben állt össze a Gyurcsány Ferenc vezette DK-val, illetve azt is megemlítette, hogy sok kérdést kaptak a Jobbik és a DK viszonyáról is a terepen.
Tordai Bence kijelentéseit nem hagyta szó nélkül az LMP-s Ungár Péter, aki Facebook-oldalán úgy fogalmazott:
Én kevés szánalmasabb és fölöslegesebb, az ellenzék teljes hasztalanságát igazoló dolgot tudok elképzelni, mint ha a negyedik kétharmadot hozó súlyos vereség után két héttel, a parlamenti küszöböt együtt jelenleg át nem lépő két zöldpárt egymással kezd el keménykedni.
Az LMP-s politikus azt írta, örülnek, hogy a Párbeszéd a tizedik születésnapján úgy döntött, egyszer elindul önállóan egy választáson. „Tényleg nagy dolognak tartjuk, de szerintünk ez most kevésbé érdekli és még kevésbé nyugtatja meg a választókat” – közölte Ungár Péter, aki szerint a harci kiáltások helyett érdemes több időt szánni az önvizsgálatra.
Főleg abban a pártban, aminek az elnöke azért lépett vissza az előválasztáson egy piaci fundamentalista jobboldali jelölt javára, mert állítása szerint a baloldali és zöldpolitikának nincs támogatottsága
– írta közösségi oldalán.
Ungár Péternek arról is határozott véleménye volt, hogy Hadházy Ákos és a Momentum bejelentette: bojkottálni fogják az Országgyűlés alakuló ülését. Az LMP-s politikus ezt nevetségesnek nevezte, mert szerinte az ellenzék korlátozott lehetőségeinek a megoldása nem a további önkorlátozásban rejlik. Hadházy Ákos ugyanakkor azt is kifejtette, hogy az összefogás kevés, teljes megújulás és igazi ellenállás kell az ellenzék részéről.
Az ellenállás fogalmát Márki-Zay Péter is átvette a szótárába, aki a Népszavának kijelentette: mostantól nem ellenzék, hanem ellenállás van. Ugyan a választási eredményt elismerte, illetve a képviselői mandátumát nem veszi át, tehát nem ül be a parlamentbe, és marad hódmezővásárhelyi polgármester, Márki-Zay Péter mit sem veszített lendületéből, úgy kampányol, mintha már itt is lenne a következő választás.
Interjúkat ad, nyilatkozik, napi rendszerességgel osztja meg vízióját az ellenzéki politizálásról a közösségi oldalán. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy az ellenzéki pártok számolnának vele vagy számítanának rá a következő időszakban, de láthatóan Márki-Zay Péter sem erre törekszik. A választási vereségről az április 3-a óta eltelt napokban sok mindent mondott a hódmezővásárhelyi polgármester:
A választás óta ismét arról kezdett el beszélni, hogy egy olyan jobbközép pártot hozna létre, amely a következő európai parlamenti választáson már az Európai Néppárt partnereként indulhatna el. A választás előtt, márciusban azt nyilatkozta, hogy a pártszervezés már elindult.
Az egyelőre kérdés, hogy valóban van-e igény egy új ellenzéki pártra a politikai palettán, megfelelő-e az időzítés az ellenzék történelmi veresége után, és egyáltalán milyen mozgástere lehet még az országos politikában Márki-Zay Péternek. Mint ahogy az is kérdés, hogy az eddigi interjúk és nyilatkozatok után a 2018 óta formálódó ellenzéki összefogás túl tudja-e élni a kudarcát, vagy a pártok külön utakon indulnak tovább, esetleg új párszövetségek jönnek létre az összefogás romjain.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)