Az állami beruházások elhalasztásáról egy megközelítő lista van, az alapelv az, hogy ahol megkezdődött az építkezés, azok meg is épülnek, torzókat nem hagynak, de meg nem indult építkezéseket tudnak halasztani.
Véget ért Szentkirályi Alexandra, Gulyás Gergely és Nagy Márton tájékoztatója. Köszönjük olvasóink figyelmét, hamarosan összefoglalóval jelentkezünk a legfontosabb bejelentésekről.
Nagy Márton elmagyarázta, miként számolták ki a bankok esetében, mit is jelent a hosszú távú profit és az extraprofit, illetve hogyan vezethető le ezekből az adó mértéke. A bankok esetében végigvitt profitok után nagyjából hasonlóképp jártak el a többi szektorban is: például a telekommunikációban megugrott a forgalom a koronavírus miatt, a légitársaságoknál pedig nőni fog az utasszám az elhalasztott utazások miatt.
Gulyás Gergely a minisztériumi költségcsökkentésről kifejtette, hogy 2018-ban volt létszámleépítés a központi közigazgatásban, a mostani legfeljebb az ehhez a számhoz való visszatérést jelenti. Beszerzési stopot is elrendelnek.
Gulyás Gergely az olajembargóra vonatkozó kérdésre kifejtette: ha van egy egységes uniós irány, ahhoz szeretnék biztosítani a magyar hozzájárulást, ezért fogadták el az első öt szankciós csomagot. A hatodikat akkor tudják elfogadni, ha olyan garanciákat kapnak, amelyekkel megvédhetők az olyan vívmányok, mint a rezsicsökkentés. Az átállás irányába haladtak egyébként is, ezt fel lehet gyorsítani, de ehhez az Európai Bizottságnak kell megoldást ajánlania. Idő kell az átállásra, garancia a megvalósíthatóságra, és pénzügyi eszközök arra, hogy az átállás ne eredményezzen magasabb energiaárakat Magyarországon.
Olyan légitársaságokat, amelyek járatai érintik Budapestet, nagyjából Európában fellelhetők, és a kontinensen repülnek – közölte Nagy Márton. Rájuk fogják kiróni az utasonként nagyjából tízeurós terhet.
Ebben nincs még egyetértés, mert a magyar kormány még nem fogadja el az olajembargót, csak ha az unió megfizeti Magyarországnak az átállás költségeit. Gulyás Gergely ehhez hozzátette, hogy ebben a kérdésben a bizottságnak meg kell állapodnia minden egyes tagállammal.
Voltak korábban is különadók, amelyek úgy volt, hogy eltűnnek, de végül maradtak. Nagy Márton szerint ez igaz, viszont ezek mértéke jelentősen csökkent. Garanciát viszont nem tudott adni arra, hogy 2023 végén kivezetik az extraprofitadót.
Nagy Márton kifejtette, hogy mivel egy vállalat mérleget és eredménykimutatást állít elő, látják a bevételeket és a költségeket, ezért könnyen megállapítható, hogy a cég visszatornászta-e az extraprofitot.
Az állami beruházások elhalasztásáról egy megközelítő lista van, az alapelv az, hogy ahol megkezdődött az építkezés, azok meg is épülnek, torzókat nem hagynak, de meg nem indult építkezéseket tudnak halasztani.
A benzinkutasok ellenőrzik, hogy a gépkocsinak magyar vagy külföldi forgalmija van-e. Ennek megfelelően kétféle árat kell feltüntetni, és csak a magyar rendszámú kocsik tankolhatnak az árstop miatt olcsó üzemanyagból.
A médiafelületek azonosítása kérdésével a liberális oldalon szoktak előjönni, a baloldal kezdeményezte a Kurucinfó betiltását – mondta Gulyás arra a kérdésre, hogy Kocsis Máté kezdeményezte bizonyos oldalak azonosítását, nem állnak-e külföldi érdekek szolgálatában. A kérdés nem merült fel a kormányülésen.
Gulyás Gergely a rakpart autómentesítését elfogadhatatlannak tartja. Úgy fogalmazott, hogy az az autósüldözés, ami a főpolgármester gyakorlata lett, példátlan, semmilyen koncepció nincs mögötte, ott is biciklisávok vannak, ahol nincsenek biciklisták, mindenhol dugóban állnak az autók. A miniszter megjegyezte: egy magát zöldnek tekintő politikus ilyen badarságot nem tehet meg, a rakpartok nélkül Budapest közlekedése meg fog bénulni.
A Mandiner kérdésére Nagy Márton azzal válaszolt, hogy a hazai inflációt a világpiaci árak emelkedése okozza. Nálunk 9,5 százalékos jelenleg az infláció, viszont Nyugat-Európa több országában már két számjegyű. A gazdaságfejlesztési miniszter az MNB előrejelzését idézte, amely idén év végére tíz, míg jövőre öt százalék közüli drágulást vár.
Gulyás Gergely elmondta: azért nem adtak kormánygaranciát a jégkorong-világbajnokság megrendezésére, mert épp egy világjárványból kilábalva jött a háború, ilyenkor fontossági sorrendet kell megállapítani, és nagy fájdalmukra hátrébb kellett sorolni ezt az igényt.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely nagyon határozottan cáfolta, hogy lenne áfacsökkentés. Egyszerűen csak azt mondta: jelenleg az áfacsökkentés nem indokolt.
Gulyás Gergely szerint indokolt a béremelés a tanárok és a rendvédelmisek esetében. Látja a kormány a nehézségeket, a kormányfő is jelezte már, hogy szükség van az emelésre, de néhány hónap türelmet kérnek még az érintettektől.
Gulyás Gergely szerint lehet, hogy már egy évtizede nem az igazságügyi miniszter írja alá a titkos megfigyeléseket, államtitkári feladat is lehet ez. A HVG idén újra kikérte az arra vonatkozó adatot, hogy hány titkos megfigyelést engedélyeztek. Gulyás Gergely nem látja semmilyen speciális indokát annak, hogy bármilyen adat, amely eddig nyilvánosnak minősült, most ne minősüljön annak.
Nagy Márton szerint a bankszektor és az energiaszektor szereplői nem örültek az extraprofit bevezetésének, de tudomásul vették, hogy ebben a helyzetben most áldozatokat kell hozni. Ezek a szektorok is tudják, hogy ez olyan profit, amiért nem is dolgoztak meg.
Nagy Márton hangsúlyozta, hogy be kell szedni a pénzt, Gulyás Gergely hozzátette: napokon belül megjelenhet az extraprofit-különadókról szóló rendelet.
A magyar állam jó színvonalú, korszerű eszközökkel működő egészségügyi ellátást biztosít. Ha valaki igénybe akarja venni a magánellátást, tegye, ahhoz a kormányzatnak semmi köze. Azt viszont elvárják, hogy a kötelező egészségbiztosítási járulékokat mindenki fizesse be, és mindez nem vezethet a járulékfizetők számának csökkenéséhez – mondta Gulyás Gergely az Index kérdésére.
Eddig 728 ezer menekült érkezett Magyarországra két állam irányából. Menedékes státuszt 23 148-an, míg ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt 120 ezren kaptak.
Az Index kérdésére Gulyás Gergely úgy fogalmazott: világos, hogy kinek hol van hatásköre, Budapest ügyében területfejlesztési oldalról Navracsics Tibor illetékes, de ha egy beruházás valósul meg, akkor a koordinációja Lázár János tárcájához tartozik. A fő felelősség a területfejlesztésé.
Gulyás Gergely az Index kérdésére leszögezte, hogy a választási kampány véget ért, a jogszabályoknak megfelelően fognak eljárni, és bár a tanárok részéről jogos követelések merültek fel, de a szakszervezeti időzítés pártpolitikai színezetűvé tette a fellépést.
Gulyás Gergely az Index kérdésére elmondta: a honvédelmi alapba befolyó összeget kifejezetten a haderő fejlesztésére, tehát nem a Honvédelmi Minisztérium mindennapi működésére költik.
Gulyás Gergely szerint az, hogy a szomszédos országban háború van, senkinek nem nehezíti meg a nyelvtanulási, vizsgázási lehetőségeit. A járvány alatt ez indokolt volt, most nem.
Navracsics Tibor területfejlesztési kormánybiztosai: Szabó Tünde, Czunyiné Bertalan Judit, Láng Zsolt, Móring József, Bányai Gábor.
Egyelőre nincs szó büntetővámok fizetéséről azok esetében, akik nem támogatnák az olajembargót. Gulyás Gergely megjegyezte, hogy ennek az uniós felvetésnek komoly jogi aggályai lennének.
A extraprofitadón túl is lesz százmilliárd forint körüli bevétele kisebb tételekből a létrehozott alapoknak. Nagy Márton ezeket finomhangolásnak nevezte, idesorolta a dohány és alkoholtermékek jövedéki adójának emelését, emelkedhet a népegészségügyi adó, és változik a cégautók adózása. A részletekről Varga Mihály fog beszámolni.
Az Index kérdésére elhangzott, hogy egyelőre csak két évre tervezik fenntartani az extraprofitadót – mondta Nagy Márton. Egyelőre senki nem tudja, hogy mi lesz 2023 után, azt sem, hogy fenntartják-e ezt az adóformát.
Nagy Márton elmondta, hogy idén kilencszázmilliárd forint bevételt remélnek, ebből hétszázmilliárd kerül a rezsicsökkentési és kétszázmilliárd forint a honvédelmi alapba. Az eltérés abból származik, hogy bár nyolcszázmilliárddal számolnak extraprofitból, emellett egyéb adóbevételekre is számítanak. Ezek pedig abból jöhetnek össze, hogy emelik például a népegészségügyi adót, a dohány- és alkoholtermékek jövedéki adóját, és változik a cégautók adózása is.
A kiskereskedelemben ez úgy néz majd ki, hogy a legnagyobb árbevételű vállalatoknál magasabb, a közepes bevételűeknél alacsonyabb, a legalacsonyabb bevételű cégeknél pedig nem lesz magasabb a különadó.
Azért ezeket a szektorokat adóztatják, mert ezeken a területeken képződött a legtöbb extraprofit. Rendeletileg fogják beszedni, és a kirótt adót egy összegben, éves szinten kell a cégeknek befizetniük már most, 2022-re előre.