Az óvatos becslések szerint jelenleg 200-250 ezer ukrajnai menekült tartózkodhat Magyarországon, akiknek az elszállásolása itthon egyre nagyobb gondot jelent, miközben a tartózkodási engedélyeik is sorra járnak le mind itthon, mind az unió más tagállamaiban.
„Az egy dolog, hogy a háború kitörése óta az utóbbi három hónapban összesen legalább öt-hat millióan menekülhettek el az Ukrajnában zajló fegyveres konfliktusok elől. Ugyanakkor egyes becslések szerint záros határidőn belül már nyolcmilliónál is többen lehetnek a menekültek, akik február 24. óta távoztak Ukrajnából. Jelenleg az egyik legnagyobb aggodalom a menekültekkel kapcsolatban, hogy mi lesz, ha megindul az a közel hétmillió belső menekült is, aki egyelőre nem hagyta el Ukrajnát”
– mondta el az Indexnek Siewert András, a Migration Aid vezetője.
A menekülteket segítő szervezet elnöke hozzátette, sajnos benne van a pakliban, hogy bármikor rosszabbra fordul a helyzet Ukrajnában, és végleg elszabadul az Európa egészére rászakadó menekültválság. Például attól, hogy Putyin elnök, nyomást gyakorolva az unióra, olyan katonai műveleteket végeztet, amelyek ahhoz vezetnek, hogy az említett hétmilliós belsőmenekült-réteg is, aki országhatáron belül egyszer már elhagyta az otthonát, külföldre meneküljön Ukrajnából a harcok elől.
SIEWERT ANDRÁS SZERINT EURÓPA EGYES ÁLLAMAI MÁR MOST NEHEZEN BÍRJÁK AZ UKRAJNAI MENEKÜLTHULLÁMOKKAL JÁRÓ FOKOZOTT TERHELÉST.
„Magyarországon már most kibontakozóban a lakhatási válság, legalábbis a Migration Aid munkatársai folyamatosan kapják a kétségbeesett telefonhívásokat az elhelyezéssel kapcsolatos problémákról azoktól, akiknek az utóbbi hónapokban, hetekben, napokban volt szállásuk. Ugyanis félő, hogy azok az Ukrajnából érkezők, akiket a katasztrófavédelem a számukra kibérelt panziókban helyezett el, a nyaralószezon kezdetével fokozatosan kiszorulnak ezekről a szállásokról”
– figyelmeztet a Migration Aid elnöke.
Az Ukrajnából érkezők ma teljesen szerteszét, Magyarország legkülönbözőbb pontjain tartózkodnak. A többségük talán a fővárosban van, valamint Szabolcs megyét is sokuk választotta a stratégiai közelség miatt: ők szerettek volna mindinkább az ukrán határ közelében maradni. Köztük nem kevesen vannak azok, akik időnként visszamennek Ukrajnába, elsősorban Kárpátaljára, így tartva a kapcsolatot a belső menekült rokonokkal, ismerősökkel, barátokkal, akik Kelet-Ukrajnából menekültek Kárpátaljára – osztotta meg az Indexszel Révfalvi Dorottya, az Ökumenikus Segélyszervezet Országos Segélyközpontjának vezetője.
Siewert András szerint a Magyarországon már átvonult és jelenleg is itt tartózkodó ukrajnai menekültek számát több szempontból is nehéz megbecsülni. A számháború eleve ott kezdődik, mint mondja, hogy a kettős magyar állampolgárokat, valamint a magyar és az ukrán biometrikus útlevéllel Ukrajnából érkezőket a magyar kormány az első hetekben nem tekintette menekültnek, cserébe jobb híján egyszerű turistának. Még úgy is, hogy ők már nagy arányban a háború réme elől menekültek.
Szintén zavart kelthet az erőben, hogy a háború február 24-i kitörésével az Európai Unió gyorsan leszabályozta, hogy az egyes tagállamok hogyan fogadják be az ukrajnai menekülteket. Brüsszel például kimondta: aki biometrikus útlevéllel érkezik Magyarországra, őt automatikus kilencvennapos tartózkodási engedély illeti, és szabadon közlekedhet a schengeni övezetben. Így ők arra is kilencven napot kaptak, hogy igény szerint menedékes státuszt kérjenek az EU valamely tagállamában.
Ugyanakkor a Migration Aid elnöke úgy tudja, akik biometrikus útlevél híján személyi igazolvánnyal vagy más papírokkal érkeztek, például sok kisebb gyermeknek csak születési anyakönyvi kivonata volt: ők átvehettek egy harmincnapos magyarországi tartózkodásra jogosító dokumentumot a határon. Akik ezzel a papírral bírtak, elvileg nem is mehettek volna tovább, a gyakorlatban azonban közülük sokan mégis továbbutaztak Magyarországról, jellemzően tőlünk nyugatabbra.
Aki átlépte a magyar határt, a Migration Aid és Ökumenikus Segélyszervezet tapasztalatai alapján is tranzitos, azaz továbbutazott, vagy épp most hagyja el Magyarországot. Éppen ezért Siewert András a nagy nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az UNHCR, illetve az IOM számait tartja reálisnak, miszerint jelenleg összesen körülbelül 200-250 ezer ember tartózkodhat Magyarország területén ukrajnai menekültként, akit a háború üldözött el.
„A menekültek – úgymond – első hulláma még jellemzően olyanokból állt, akik konkrét tervekkel, tudatosan, felkészülten érkeztek, és pontosan tudták, hogy milyen járművel, mikor, hogyan, melyik célországba, kihez tartanak. Ők zömmel a már külföldön lévő rokonokhoz, barátokhoz, ismerősökhöz igyekeztek, elsősorban Izraelbe, Spanyolországba és Portugáliába. Illetve eleinte sok nő azt is mesélte, hogy a férje már évek óta külföldön dolgozik, így most őt követik a gyerekekkel”
– ezt már Révfalvi Dorottya, az Ökumenikus Segélyszervezet Országos Segélyközpontjának vezetője árulta el az Indexnek, aki a háború kitörésétől folyamatosan részt vesz a menekültek segítésében. A jelenleg a BOK-csarnokban dolgozó szakember hozzátette, az említett réteg nagy része akár már évek óta tervezte, készítette elő a külföldre költözést: spóroltak, nyelvet tanultak, feltérképezték a helyi viszonyokat, tartva a mára véres valósággá vált legrosszabb forgatókönyvtől: a háborútól.
Nem hivatalos kimutatás, hanem Révfalvi Dorottya saját tapasztalata, hogy kezdetben tíz megkérdezettből nyolc vagy kilenc előre megfogalmazott menetrenddel érkezett, és intézte önállóan az ügyeit. Ők jellemzően a továbbutazásban kértek segítséget, vagy abban, hogy a járatuk indulásig ne kelljen a váróban éjszakázniuk a gyerekeikkel. A maradék tíz-húsz százalék azonban már komolyabban igénybe vette a segítő szervezetek, köztük az Ökumenikus Segélyszervezet szolgáltatásait.
Ez a tízből egy-két menekült is azt fogalmazta meg, hogy nem szeretne Magyarországon maradni, miközben azt sem tudta, hogyan és hova tovább. Nekik nem voltak előre bekészített terveik, az pedig nem csoda, hogy a fegyveres konfliktus sokkjától sújtva, menekülő üzemmódban, sokkos állapotban az embernek hirtelen fogalma sincs, hogy mitévő legyen. Viszont amikor elkezdtünk velük komolyabban beszélgetni, és kialakult a bizalom, sok család úgy döntött, itt marad Magyarországon
– számolt be a tapasztalatokról Révfalvi Dorottya, aki arról is beszélt, hogy a rendszer folyamatos változásával, ahogy egyre több lett például az ukrajnai menekültek előtt nyitva álló munkalehetőség, mára tízből hét Ukrajnából érkező akar kapásból továbbmenni, és már kettő-három az, aki maradna. Bár a számok változnak, és egyre apad az érkező menekültek száma, az arányok és a motivációk változatlanok: aki marad nálunk, nagyrészt a döntésképtelenség és a kivárás miatt marad.
Az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság legutóbbi, múlt pénteki közleményében arról tájékoztatott, hogy az orosz–ukrán háború kitörése óta a május 27-i kora reggeli adatok alapján eddig 23 347 menedékeskénti elismerés iránti kérelmet regisztráltak a magyar hatóságok. (A kérelmek elbírálása folyamatos, és eddig 14 569 fő esetében született elismerő döntés.) A Migration Aid részéről Siewert András is ezekkel a számokkal és arányokkal kalkulál, vagyis azzal, hogy a jelenleg itt tartózkodók mindössze tíz százaléka lehet az, aki eddig menedékes kérelmet adott be Magyarországon.
Azt a saját tapasztalataiból kiindulva Révfalvi Dorottya is megerősíti, hogy egyelőre igen szűk keresztmetszet azoké az Ukrajnából menekülőké, akik tartósan Magyarországon terveznek berendezkedni. Az Indexnek megszólaló szakemberek szerint leginkább azért, mert sokan eredetileg azzal a stratégiával érkeztek Magyarországra, hogy eltöltik azt a néhány hónapot, amíg Ukrajnában lezajlik a háború, majd a harcok lecsillapodásával hazatérnek, hogy elkezdhessék újból felépíteni az életüket.
Ezzel szemben három hónappal azután, hogy Oroszország megtámadta Ukrajnát, a harcok továbbra sem csillapodnak, az ideiglenes tartózkodási engedélyek azonban hamarosan lejárnak.
Az ukrajnai menekülteket segítő szervezetek munkatársai nem véletlenül érzékelik, hogy a hozzánk érkezők körében egyre nagyobb a már eleve jelentős tehetetlenség és a bizonytalanság. A helyzetet talán szemléletesen illusztrálja, ha felsoroljuk, hogy jelenleg hányféle párhuzamos stratégia jelentkezik jelenleg a szakemberek beszámolói alapján a rendszerben:
Kérdéseinkkel kerestük az ORFK, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség sajtóosztályát is, hogy megtudjuk, jelenleg mennyi a Magyarországon tartózkodó ukrajnai menekültek száma, illetve köztük a kárpátaljai magyaroké, továbbá mi okozza az ellentmondást az ENSZ és a kormány hivatalos adatai közt. Amint válaszokat kaptunk, közöljük azokat.
Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket ITT találja.
(Borítókép: Az orosz–ukrán háború elől menekülő emberek Budapesten, a Keleti pályaudvaron 2022. március 7-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)