Mint arról beszámoltunk, a kormány kihelyezett kormányülésen fogadta el a 2023-as költségvetést, és döntött az extraprofit-különadók kivetésének szabályairól. Az elhúzódó háborús helyzet miatt a kormány rezsivédelmi és honvédelmi alapot hoz létre, amelybe azoknak a szektoroknak kell különadót fizetni, amelyek extraprofitra tettek szert az elmúlt időszakban.

A Kormányzati Tájékoztató Központ közleménye szerint az alapok célja, hogy a továbbiakban is megvédjék a magyar lakosságot a drasztikusan emelkedő energiaáraktól, és az ország biztonságának megerősítéséhez folytassák a haderőfejlesztést.

Kiknek kell fizetni?

A különadót a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és kereskedőcégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a légitársaságoknak, a gyógyszerkereskedőknek kell fizetni főszabály szerint idén és 2023-ban. A legnagyobb extraprofit-különadót a háború gazdasági következményeiből nagy profithoz jutó bankoknak és az olajár emelkedéséből nagy profithoz jutott Mol-nak kell fizetni – olvasható a közleményben.

Lássuk a részleteket, avagy melyik szektornak hogyan alakul az extraprofitadózása.

• A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény szerinti hitelintézet és pénzügyi vállalkozás a 2022. és a 2023. adóévre vonatkozóan a (2)–(9) bekezdésben foglaltak szerinti különadó önadózás útján történő megállapítására, bevallására és fizetésére kötelezett. A különadó mértéke 2022-ben 10 százalék, 2023-ban 8 százalék. Idén október 10-ig, valamint december 10-ig két egyenlő részletben kell megfizetni a különadót, 2023-ban pedig három egyenlő részletben. A biztosítási különadót a biztosítási díj alapján kalkulálják, 2022-ben a díjbevételtől és szolgáltatástól függően 2–14 százalék, 2023-ban 1–7 százalék.
• Az értékpapírügyleteknél a tranzakciós illeték 0,3 százalék, de legfeljebb vételenként 10 ezer forint (eddig legfeljebb 6000 forint lehetett). A tranzakciós illetéket kiterjeszti a kormány a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatást végző személy a Magyarországon határon átnyúló szolgáltatásként végzett műveleteire (például a Revolut) a Pti. tv.-nek a Magyarországon székhellyel vagy fiókteleppel rendelkező pénzforgalmi szolgáltatóra, pénzforgalmi szolgáltatónak nem minősülő, hitelt és pénzkölcsönt nyújtó pénzügyi intézményre, pénzváltási tevékenység végzésére jogosult hitelintézetre, pénzváltás közvetítésére jogosult kiemelt közvetítőre.
• A légitársaságok hozzájárulása címmel megjelent rendelkezés értelmében a hozzájárulás alapja az (1) bekezdés szerinti légi személyszállítási tevékenység keretében, a (2) bekezdés szerinti földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet által kiszolgált légi jármű belföldről induló utasainak száma, a tranzit utasokat kivéve. A repülőjegyek különadójára két kategóriát hoztak létre: 

1. ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található, utasonként 3900 forint,
2. az a) pontban meghatározottakon kívüli országokba végső úti céllal repülő utasonként 9750 forint.

• A kiskereskedőknek a kiskereskedelmi adójuk 80 százalékával azonos összeget kell befizetniük pótadóként 2022-ben, méghozzá november 30-ig. Az ebből származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevétele. A kiskereskedelmi adó 2023-ban növekedik: az 500 millió forintot meghaladó, de 30 milliárd forintot meg nem haladó adóalap esetén a bevétel 0,15 százaléka, 30 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó adóalap estén 1 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 4,1 százalék.
• A gyógyszerforgalmazókat is megadóztatja a kormány: a tárgyhavi vényforgalmi adatok alapján adódó társadalombiztosítási támogatásnak a termelői árral vagy importbeszerzési árral arányos részére a 10 ezer forintot meg nem haladó termelői áras gyógyszerek esetén 20 százalékos, a 10 ezer forintot meghaladó termelői áras gyógyszerek esetén 28 százalékos mértékű befizetési kötelezettség terheli.
• Arról is döntött a kormány, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó személyeknek távközlési pótadót kell fizetniük. A pótadó alapja a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti nettó árbevétel. Eszerint a pótadó mértéke az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék, 50 milliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó része után 3 százalék, 100 milliárd forintot meghaladó része után pedig 7 százalék.
• Emelkedik továbbá a cégautók adója, méghozzá a teljesítmény és a környezetvédelmi besorolás alapján. Júliustól 0–50 kW-s teljesítményig 14 000–30 500 forintra nő a cégautóadó, 51–90 kW között 16–41 ezer forintra, 91–120 kW között 20 ezer–61 ezer forintra, 120 kW fölött pedig 41–81 ezer forintra környezetvédelmi besorolástól függően.
• A dohánytermékek és alkoholos italok jövedéki adója is emelkedik, valamint a népegészségügyi adó is. A népegészségügyi termékadó-köteles termékek közé tartoznak többek között az üdítőitalok, az energiaitalok, az előrecsomagolt cukrozott termékek, az ételízesítők, ízesített sörök, előrecsomagolt édes és sós tészták, valamint a sós snackek is.
• Végül, de nem utolsósorban az energiapiacot is megadóztatja a kormány, méghozzá azt a nyereséget, amelyet a világpiaci árnál olcsóbb orosz olajon sikerül realizálni. Erről a különadóról mondta korábban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hogy csak a Mol-t érinti, és mértéke 25 százalék, amit havonta kell megfizetni. A különadó alapja a kőolaj világpiaci árkülönbözetének és a tárgyhónapban beszerzett, Oroszországból származó nyersolaj hordóban mért mennyiségének a szorzata. Az energiaárak növekedéséből származó extraprofitot pedig a növekvő bányajáradékkal vonják le.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő az ötödik Orbán-kormány első Kormányinfóján elmondta: nyolcszázmilliárd forintot vár a kormány a különadóktól, változik a tankolás rendje a magyarországi kutakon, és visszahozzák a reklámadót is.

Nagy Márton: A kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter vasárnap a Kossuth rádióban beszélt arról, hogy Magyarországon

a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós politika árát nem az embereknek kell megfizetniük.

Hozzátette: az emelkedő kamatok és árak révén a bankok és a nagy multicégek olyan jelentős extrahaszonra tettek szert, amiért nem dolgoztak meg, ezt pedig be kell vonni a közteherviselésbe. Továbbá megerősítette, a kabinet folyamatosan figyelni fogja, hogy az extraprofitadó által érintett cégek áthárítják-e terheiket a fogyasztókra, majd gyorsan és keményen fellép, ha ez esetleg megtörténne.

Azt is elmondta, a kormány önmagán végzi a legnagyobb spórolást. A kabinet ugyanis tíz százalékkal csökkentette a minisztériumok költségvetését, ami 2022-ben 581 milliárd forint, jövőre pedig 500 milliárd forint megtakarítást jelent. Emellett az állami beruházások átütemezésével és halasztásával 2022–2023-ban összesen 1150 milliárd forintot takarít meg.

A kormányhatározatról, amely a költségvetési intézkedéseket részletezi, ide kattintva olvashat bővebben. Arról is döntött a kormány, hogy az FGSZ Földgázszállító Zrt.-t állami felügyelet alá vonja, erről itt olvashat bővebben.

(Borítókép: Orbán Viktor. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)