Tavasszal, a járványügyi veszélyhelyzet lejárta előtti időszakban hétről hétre jelentek meg olyan vélemények, mérések, melyek azt sugallták, hogy a felmondási tilalom megszűnésével tömegekben távoznak majd az egészségügyi dolgozók az állami intézményekből. Egy hét távlatából az látszik, hogy a mindent elsöprő felmondási hullám elmaradt, de a szakdolgozói kamara szerint ez nem azt jelenti, hogy a közeljövőben nem lesz jelentősebb elvándorlás.
„A rendelkezésre álló információk alapján a korábbi teóriánk látszik megvalósulni, azaz szinte mindegyik intézményben tapasztalható a váltási szándék bejelentése, de ennek mértéke az ott foglalkoztatottak számához viszonyítva viszonylag csekélynek mondható” – erről beszélt az Indexnek a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke, Balogh Zoltán egy héttel azután, hogy lejárt hazánkban a járványügyi veszélyhelyzet, ami a rendvédelmi dolgozók leszerelési tilalmának megszűnése mellett az egészségügyi dolgozók felmondási tilalmának a végét is jelentette egyben.
Balogh Zoltán emlékeztetett, hogy bár voltak olyan felmérések, amelyek tömeges felmondási szándékot jeleztek, ezeket mindig is inkább egyfajta lelki látleletként lehetett és kellett értelmezni. Kijelentését azzal indokolta, hogy az elmúlt két évben többször is lehetősége nyílt az egészségügyi szakdolgozóknak a távozásra.
A járványidőszak elején, még 2020 tavaszán a felmondási tilalom előtt volt tapasztalható egy nagyobb fokú intézményelhagyási hullám. 2021 márciusában az új szolgálati jogviszonyt el nem fogadók, majd ősszel a harmadik oltást fel nem vevők kerültek ki az egészségügyi rendszerből. Mindemellett voltak olyan élethelyzetek – házasságkötés vagy más családi események miatti költözés –, amit a kollégák csak munkahelyváltással tudtak megoldani, és amihez különösen 2022-ben már a munkáltatói hozzájárulást is megkapták
– részletezte Balogh Zoltán, aki szerint a viszonylag csekélynek mondható távozási arány hátterében lehet egyfajta kollegialitás, pontosan tudja ugyanis minden szakdolgozó, hogy munkaszervezés szempontjából a nyári időszak különösen nehéz a szabadságok kiadása miatt.
Korábban egyébként Bugarszki Miklós, a Magyar Ápolási Egyesület alelnöke is arról beszélt az Indexnek, hogy aki nagyon akart, kiskapuk segítségével már eddig is távozhatott az egészségügyből. Példaként említette, hogy ha valaki például három napig igazolatlanul hiányzik, kénytelenek elküldeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „a helyzet már van olyan súlyos, hogy csupán egyetlenegy szakdolgozó kiesése is komoly problémát jelent”.
A Független Egészségügyi Szakszervezet (FESZ) közösségi oldalán foglalta össze a felmondási tilalom megszűnéséhez köthető legfontosabb tudnivalókat. Posztjukban kiemelték, hogy a felmondási idő egy hónap, de kitértek arra is, hogy ha a munkavállaló saját maga mondta fel a jogviszonyát, és egy másik állami vagy önkormányzati munkaadónál helyezkedik el, akkor 1 évig nem kaphat magasabb illetményt, mint a jelenlegi. A FESZ emellett a szabadságok kiadásáról és az egészségügyi dolgozók utazási kedvezményéről is tájékoztatást adott.
Ha a munkaviszony megszűnik, a még ki nem vett esedékes időarányos szabadságot ki kell venni, akár a felmondási idő terhére, ha a munkáltató azt elfogadja, vagy ki kell fizetni a dolgozónak. Ingyen június 14-ig lehet utazni a MÁV, a Volán és a BKV járatain
– írta a szakszervezet, megjegyezve, hogy a korábbi jogszabály már a kötelező oltás vonatkozásában sem érvényes, arról a jövőben a munkáltató dönt a fenntartó véleményének a kikérésével.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke beszélt arról is: az elsöprő felmondási hullám elmaradása nem jelenti azt, hogy a jövőben nem lesz nagymértékű elvándorlás. Úgy fogalmazott, hogy „a veszély továbbra is fennáll, különösen a nyári hónapok végén, a szabadságolások után”. További veszélyfaktort jelent, ha a munkáltatók a szakdolgozók járványra visszavezethető poszttraumás érintettségét nem tudják hatékonyan kezelni, és hosszú távon sem áll vissza az a szervezeti kultúra, ami jellemezte az egészségügyi szolgáltatókat korábban. Arra kérdésre, hogy a kik lehetnek a potenciális távozók, azt felelte, hogy tulajdonképpen bárki.
A fiatal, pályája elején álló azért, mert még nincs kellő kötöttsége, addikciója az adott intézményhez, illetve ellátási formához, és az egyre csábítóbb ajánlatok végül őt is elérik. A már tapasztalt, az adott egészségügyi szolgáltatásban otthonosan mozgó bárhol, akár külföldön is, vagy a magánellátásban is megtalálja a helyét
– mutatott rá Balogh Zoltán, aki azt is hozzátette: a rangidős kollégák a sok évtizedes fizikai és lelki teher elől menekülnek, míg az öregségi nyugdíjkorhatárt elérők már nem kívánják a további foglalkoztatásuk előnyeit kihasználni, így ők előbb-utóbb szintén kiesnek a rendszerből.
A MESZK elnökének álláspontja szerint az elvándorlás elleni küzdelemben a megtartás kulcsszava lehet a biztos megélhetés, a kiszámítható jelen és jövő, illetve a szakmai és társadalmi megbecsülés. Ehhez elsősorban csökkenteni kell a dolgozók munkaterheit,
havi 220-260 munkaórában nem lehet ugyanis biztonságos, minőségi munkát végezni, még akkor sem, ha ezáltal a dolgozó átlagjövedelme meghaladja a nemzetgazdasági átlagot.
Korábban a Magyar Orvosi Kamara (MOK) is hasonló intézkedéseket javasolt, Orbán Viktornak címzett levelükben többek között azt írták, hogy át kell alakítani a humánerőforrás szerkezetét, egészen pontosan több, magasan képzett szakdolgozóra, diplomás ápolóra van szükség.
„Ehhez elengedhetetlen a szakdolgozók bérének – érdemi, arányaiban az orvosokéhoz illeszkedő – emelése, mely növeli a hivatásuk megbecsülését és biztosítja az utánpótlást” – hangsúlyozta a MOK.
Lapunk a felmondási tilalom megszűnésével kapcsolatban a Belügyminisztériumnak is kérdéseket küldött, szerettünk volna beszámolni a tárca tapasztalatairól is, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ. Ha ebben változás történik, frissítjük cikkünket vagy új cikket írunk.
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)