A Magyar Önkormányzatok Szövetségének vezetése úgy érzi, fokozódik az önkormányzatokra nehezedő költségvetési nyomás, és néhány hónapon belül az egész szektor padlóra kerülhet. A bizonytalanságot erősíti, hogy az önkormányzatokra fordítható központi forrás egy jelentős részének nincs meg a fedezete. Hónap közepén egyeztetnek a számokról.
Pünkösdvasárnap jelentette be Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az önkormányzatok kikerülnek a rezsicsökkentéssel támogatottak köréből, azaz a lakosságot megillető energiaárszint már nem vonatkozik rájuk. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének (MÖSZ) elnöke a szervezet elnökségi ülése után, szerda délután arról beszélt, hogy a választás előtt több ezer milliárdot osztott szét a kormány, így most nem áll rendelkezésre az a költségvetési puffer, amellyel kivédhetők lennének a magyar költségvetést is negatívan érintő nemzetközi hatások.
Az önkormányzatok rezsikedvezményezetti körből való kitiltása „roggyantó ütés” volt számukra, ezért most olyan területekről kell átcsoportosítaniuk forrásokat, amelyeket már korábban odaítéltek különböző kulturális, sportfejlesztésre vagy egy szerződés teljesítésének céljára – hangsúlyozta Gödöllő polgármestere.
Igaz ugyan, hogy nominálisan 95 milliárddal emelkedik az önkormányzatok finanszírozása, de ezt a másik oldalon elveszik 88 milliárd forint formájában a kivetett és megemelt szolidaritási adóval.
„A központi költségvetés önkormányzatokat érintő fejezetének ráadásul van egy olyan, 310 milliárdos kiadási része, aminek nincs biztonságos bevételoldali fedezete, így várhatóan ezt a működési költséget is a helyhatóságoknak kell saját erőből kigazdálkodniuk” – tette hozzá Gémesi. Az önkormányzatok által kötelezően befizetendő szolidaritási adó az előző évhez képest 67 százalékkal emelkedett.
Wittinghoff Tamás, Budaörs polgármestere a rezsicsökkentéssel összefüggésben jelezte, hogy az önkormányzatoknak szerződésük van a szolgáltatókkal, év közben pedig nem szoktak szerződést módosítani.
Egy nagyobb megyei jogú város esetében ez milliárdos kiesét jelenthet.
Felidézte a fideszes székesfehérvári polgármester, Cser-Palkovics András szavait, aki azt mondta, elvárható lett volna, hogy a kormányzat az önkormányzati érdekképviseletekkel egyeztet egy ilyen horderejű döntés előtt.
Ha az elmúlt tíz-tizenkét évben az önkormányzati és kormányzati intézmények az uniós forrásokat arra használták volna fel, hogy látszatberuházások helyett energiahatékonysági korszerűsítéseket hajtanak végre, hogy szigeteljék az épületeket, és napelemeket telepítsenek a tetőkre, akkor most egészen másképp festene a helyzet. Ugyanez érvényes a lakosságra is.
Szavai szerint ebben az esetben egészen jelentős különbség mutatkozna az energia felhasználásában.
Ha előzetesen nem is volt, június 16-án a Belügyminisztériumban lesz egyeztetés a költségvetésről, ahol Gémesi György reményei szerint sikerülhet némi engedményt kiharcolni az önkormányzati szektor számára.
Amint arról beszámoltunk, a szombati kormányülésen döntöttek a rezsicsökkentés szabályainak módosításáról. A technológiai és ipari miniszternek a pénzügyminiszterrel közösen kell javaslatot tennie a rezsicsökkentést érintő visszaélések elkerülése érdekében. A Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a rezsicsökkentési szabályokat módosítani kell, mivel a villamos energia és a földgáz egyetemes szolgáltatására kizárólag a lakossági fogyasztó jogosult. A javaslat kidolgozásáért Palkovics László és Varga Mihály, valamint az általuk irányított tárcák felelnek.
Amennyiben nem kapnak valamilyen formában kompenzációt a rezsicsökkentés utáni időszakban egyes önkormányzatok, akkor lehetséges, hogy bizonyos kis településeken éjfél után néhány óráig nem lesz közvilágítás. Erről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke beszélt nemrég.