A légi közlekedés nem éppen éli aranykorát az utóbbi időszakban. A késések, járattörlések már – mondhatni – a mindennapok részévé váltak. Most újabb három magyar utas osztotta meg történetét, akik csak Párizsból szerettek volna hazajutni, de nem várt akadályba ütköztek.
Nagy pácba keveredtek a légitársaságok, amelyek a folytonos késések és járattörlések miatt közutálat tárgyává váltak. Nem egy esetről lehetett tudomást szerezni a hetekben, köztük például Londonban, Rómában és Párizsban is kalamajka alakult ki, miután utasokat hagyott a reptereken a WizzAir vagy épp az EasyJet. A helyzet azóta sem javult, sőt még kaotikusabbnak tűnik, így nem meglepő, hogy néhány embernek a kedve is elment a repüléstől, és inkább választja a Balatont.
Hogy mekkora fejetlenség uralkodik még mindig, arról három magyar utas számolt be, akiknek a nyaralása a járattörlésnek köszönhetően egy pillanat alatt vált rémálommá. Mint azt egyik olvasónk kifejtette, ők június 22-én szerettek volna hazajutni a párizsi Charles de Gaulle reptérről induló egyik EasyJet-járattal, amikor kiírták az indulásokat jelző táblára, hogy törölték a járatot.
Ezután a reptéri személyzet navigált bennünket az EasyJet-pulthoz, ahol kezünkbe nyomtak egy tájékoztató anyagot a lehetőségekről, illetve szóban jelezték, hogy 24-re, péntekre tudnak biztosítani helyet EasyJet-járaton. Arról semmilyen infót nem adtak, hogy mi az oka a járattörlésnek
– fejtette ki, ahogy azt is hozzátette, próbáltak alternatív megoldásokat keresni a hazautazásra. Ekkor már e-mailekkel bombázta őket a légitársaság, miszerint sajnálják az esetet, illetve milyen lehetőségeik vannak a visszatérítésre.
Megjegyezte, a család egyik fele végül tudott repülőjegyet venni a WizzAir aznap esti járatára az Orly reptérről, ami végül elindult, bár az is késéssel. Mint mondta, a kapitány ott arról informálta az utasokat, hogy Ausztriában és Svájcban kevés a légi forgalmi irányító. Végül a maradék nyolc főnek már nem is volt hely azon a járaton, így ők egy Ryanair géppel mentek haza, ami egy Párizstól száz kilométerre lévő reptérről indult. Érdemes kiemelni, hogy három adagban vették meg a jegyeket egy órán belül, ráadásul három különböző áron.
Sikerült azon a környéken szállást is foglalni, ahova 3 órás utazás után meg is érkeztünk. Másnap reggel 10 perc késéssel, de elindult a gép, így végül szerencsésen megérkeztünk
– tette hozzá, illetve kiemelte, visszatérítést is igényeltek a légitársaságtól, ám érthetetlen dologgal találkoztak. A repülőjegy árának visszatérítését ugyan megkapták, két családnak az eredeti ár felét írták jóvá, egynek a harmadát – amit érthetetlennek találtak. Az EU-s költségtérítésre vonatkozó kérelmet viszont rendkívüli körülményekre hivatkozva elutasították.
Hasonlóan tanulságos egy másik olvasónk története is, aki szintén Párizsból szeretett volna hazajutni azzal a járattal, amelyről már korábban is írtunk. Bár a WizzAir kezdetben azt közölte, késve fog indulni a gép, ám végül késő este mégis törölték a járatot, így több utas rekedt ott. A cókmókjuk összeszedése után pedig ki is rakták a szűrüket a reptérről. A légitársaság az esettel kapcsolatban korábban azt közölte az Index megkeresésére, hogy a szektorban – különösen a légi forgalmi irányításban, a földi műveletekben, a poggyászkezelésben, a biztonsági szolgálatoknál és a repülőtereken – tapasztalható munkaerőhiány tehet a fennakadásokról és késésekről.
Sajnos minél nagyobb egy-egy késés, a szigorú repülésbiztonsági szabályozások – mint például a légi személyzet munkaidejének pontos betartása vagy a repülőtéri résidők rugalmatlansága – miatt annál nagyobb az esély a járattörlésre
– tájékoztattak, illetve hozzátették, ebben a konkrét esetben személyzethiány okozta a problémát. A felhalmozódó késések pedig ahhoz vezettek, hogy kollégáik az utolsó járattal már nem tudtak visszaindulni a repülőtér bezárása előtt.
Több utas is jelezte ugyanakkor, hogy nem kaptak kellő tájékoztatást a reptéren. Mint azt a WizzAir megjegyezte, járattörlés esetében a helyszínen egy velük szerződésben álló cég gondoskodik az utasok megfelelő ellátásáról. Hozzátették, az említett esetet kivizsgálják, és ha a velük szerződésben álló cég oldaláról bármilyen mulasztás történt, megteszik a szükséges lépéseket.
Ahogy egy olvasónk beszámolt róla, ő a feleségével végül kerülő úton, München felé tudott hazajutni másnap, háromszoros áron. Ám végül az a gép is késett, ott arra hivatkoztak, nincs elég személyzet.
Volt olyan család, aki azt mondta, hogy ők második alkalommal érkeztek vissza a reptérre, mert előző nap is törölte a járatukat a WizzAir – és ugyanígy késő estig csak hitegetés volt, hogy késik. Nekik már a pénzük is elfogyott, így vonattal mentek végül haza
– mondta, hozzátéve, hogy ugyan a légitársaság által küldött SMS-ben, illetve a párizsi reptéren is azt a tájékoztatást kapták, hogy megtérítik a kárukat, ám végül azt közölték velük, nem kaphatnak kártérítést. Ezúttal is rendkívüli körülményekre hivatkoztak.
Részünkről a dolog pikantériája, hogy odafelé pedig kizsebeltek a Charles de Gaulle reptéren, összes irat, bankkártya és készpénz
– jegyezte meg az utazással kapcsolatban.
Meggyűlt a baja a párizsi járattörléssel egy másik olvasónknak is. Mint írta, a reptér francia személyzete próbált nekik segíteni, felvették az adataikat, szállást ígértek, de közel két órával később közölték, hogy nem tudnak szállást biztosítani.
Egy kolléganő, akivel egy gazdasági konferencián vettünk részt, már csütörtök este hazautazott volna, szintén WizzAirrel. A csütörtök esti járatot ugyanúgy törölték és ugyanúgy semmilyen segítséget nem kaptak az utasok
– írta, illetve azt is hozzátette, bár ennél az esetnél is felvette a személyzet az adatokat, de nem tudtak szállást adni nekik. Kiemelte, hogy azóta sem kaptak semmilyen tájékoztatást a visszatérítésről és a kártérítésről. Sőt, még nekik kellett fizetniük.
A péntek esti járatra volt egy jegye a kollégánknak, aki csütörtökön a Budapest–Párizs-járattal érkezett volna, viszont azt törölték. Az ő helyére szerettük volna átkönyvelni a másik kolléga hazaútját, amiért a WizzAir képes volt 20.000 forintot felszámolni
– tette hozzá. Azóta már a kompenzációs kérésükre is megérkezett a válasz a légitársaságtól, melyet ez esetben is rendkívüli körülményekre hivatkozva utasítottak el. Az alábbiakban kiderül, miért is lehetett ez.
Érdemes tisztázni, hogy az uniós szabályozás által biztosított légiutas-jogok akkor alkalmazandóak, ha az utas az Európai Unió területén belül utazik bármilyen légitársasággal, egy uniós légitársaság járatán utazik egy unión kívül eső reptérről az EU-ba, az EU-ból utazik egy nem uniós országba bármilyen légitársasággal, vagy nem kapott még kártérítést, sem segítséget a légitársaságtól az adott nem EU-s ország jogszabályai értelmében. Külön szabályok vonatkoznak ugyanakkor az Egyesült Királyságra, mivel már kivált az Európai Unióból. Az ország esetében így kizárólag akkor lehet alkalmazni az uniós jogokat, ha az Egyesült Királyságból az EU-ba tartó járatot egy uniós légitársaság üzemelteti. Járattörlésről is csak akkor lehet beszélni, ha
Ha törlik az utas járatát, akkor több mód is van arra, hogy valamiféle kompenzációt igényeljen. Először is joga van választani, hogy a jegyár visszatérítését, az átfoglalást vagy az indulási reptérre való visszajutást látja-e a legmegfelelőbbnek. Ezenfelül segítséget is kell kapnia a reptéren, ahogy kártérítés is megilleti, ha a légitársaság a járattörlésről nem 14 nappal az utazás időpontja előtt értesítette az utast. Vannak azonban olyan rendkívüli esetek, amikor mégsem jár a kártérítés. Nézzük kicsit bővebben!
A kompenzáció egyik legalapvetőbb formája a repülőjegy árának visszatérítése, amelyre három módszert is felajánlhat a légitársaság. Megtérítheti a jegyért fizetett összeget – és csatlakozó járat esetében mihamarabb a kiindulási reptérre szállíthatja az utast –, átfoglalhat egy másik járatra, vagy az utas által kiválasztott időpontra helyezheti át a foglalást. Ha a légitársaság nem ajánlja fel az átfoglalást, sem azt, hogy a lehető legkorábbi járattal visszaszállítja az utast a kiindulási repülőtérre, akkor vissza kell téríteniük a repülőjegyért kifizetett összeget. Ha pedig az utasnak nem nyílik lehetősége arra, hogy válasszon a jegyár visszatérítése és az átfoglalás között, hanem a légitársaság önhatalmúlag dönt úgy, hogy visszatéríti a jegy árát, akkor az utasnak joga van kiegészítő visszatérítést kérni az új repülőjegy árkülönbözetének fedezésére.
Fontos megjegyezni, hogy amennyiben az utas az oda- és visszaútra két külön jegyet vásárolt különböző légitársaságoknál, akkor a visszatérítés csak arra a járatra lesz igényelhető, amelyiket törölték. Illetve akkor, ha a más légitársaságok által üzemeltetett két járat egyetlen oda-vissza jegy része, akkor az odautat biztosító járat törlése esetén igényelhető kártérítés, illetve az utas eldöntheti, hogy visszakapja a teljes jegy (az oda-vissza út) árát, vagy átfoglalás révén egy másik járattal teszi meg az odautat.
Egyéb tényezőktől (útvonal hossza, késés időtartama) függően kártérítést is kell fizetnie a légitársaságnak. Ha az utas kompenzációként a repülőjegy árának visszatérítését választotta, akkor a kártérítést a járat típusától függően állapítják meg. Hasonlóképp van ez akkor is, amennyiben az utazó az átfoglalás mellett dönt. A járat típusa mellett azonban ebben az esetben azt is figyelembe veszik az összeg kiszámolásánál, hogy az eredeti érkezési időhöz képest mekkora késéssel érkezik meg az utas. Azonban ha a légitársaság az utazás napja előtt két héttel értesítést küld a járattörlésről, és felajánlja az átfoglalást az eredeti utazási időponttól néhány órával eltérő időpontban, akkor nem kötelesek kártérítést fizetni.
A kompenzációs összeg attól függően, hogy milyen messzire utazik az utas, 250 eurótól 600 euróig terjedhet. Előbbi akkor igényelhető, ha az útvonal hossza maximum 1500 km. Ha ennél több, 1500 és 3500 kilométer közé tehető, akkor 400 euró jár, míg 3500 kilométer felett a maximális, 600 euró illeti meg az utast. Ám akadnak olyan rendkívüli körülmények is, amelyek mentesítik a légitársaságot a kártérítés alól.
Az EU-s jogszabály szerint ilyen rendkívüli esetnek számít például a légi forgalmi szolgáltatási rendszerek által hozott döntések, a politikai instabilitási helyzetek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok, a biztonsági kockázatok, váratlan repülésbiztonsági hiányosságok, a légitársaság működését befolyásoló sztrájk. Tehát nem számít mentesítő körülménynek a repülőgép karbantartásakor észlelt műszaki problémák nagy része, ahogy a repülő utaslépcsővel való ütközése sem. Annak érdekében viszont, hogy a légitársaság bizonyítani tudja, rendkívüli körülmény miatt törölték a járatot, melyet észszerű intézkedésekkel nem lehetett volna elhárítani, fedélzeti naplóból vett kivonatokkal, eseményjelentésekkel vagy más okmányokkal kell bizonyítania. Ezeket a dokumentumokat pedig át kell adnia az illetékes tagállami végrehajtó szervnek és az érintett utasoknak.
Az említett párizsi járattörléssel kapcsolatban tehát azért nem illeti meg kártérítés az utasokat, ahogy azt a kiküldött levélben is írja a légitársaság, mivel:
A járat törlését olyan rendkívüli körülmények okozták, amelyeket minden észszerű intézkedés ellenére sem lehetett volna elkerülni.
Az EU-s jogszabály ugyanakkor azt is kimondja, hogy a légitársaságnak már a reptéren is segítséget kell nyújtania, amennyiben az utas az átfoglalás vagy a kiindulási repülőtérre való visszajutás mellett dönt. A segítségnyújtás magában foglalja az
Abban az esetben viszont, ha ez a segítségnyújtás elmarad, és mindent az utas fizet magának az előbb felsoroltak közül, akkor a légitársaságnak meg kell térítenie a költségeket (persze, ha szükséges kiadásokról volt szó). Ehhez minden blokkot, számlát el kell tenni. Illetve vannak olyan helyzetek is, amikor a légitársaság a további késés elkerülése végett csak korlátozottan vagy egyáltalán nem nyújt segítséget, ahogy az olvasóink esetében is történt.