A Jobbik parlamenti frakciója megelégelte, hogy a volt elnök-frakcióvezető sajátra cserélte a pártlogót. Szakad a Jobbik? Egy pártszakadással mit nyerhet Jakab Péter és mit veszíthet az ellenzéki párt? Elemzőket kérdeztünk.
A Jobbik május 7-i tisztújításáig úgy tűnt, hogy Jakab Péter stabilan őrzi támogatottságát az ellenzéki párton belül: 71,4 százalékkal választották újra elnöknek. Egy hónappal később, június 8-án azonban lemondott posztjáról, mivel konfliktusba került saját elnökségével. Az újabb tisztújításon, július 2-án Gyöngyösi Márton európai parlamenti képviselő kapta meg a pártvezetéshez szükséges bizalmat a kongresszusi delegáltak többségétől. Alig két héttel ezután a Jobbik parlamenti képviselőcsoportja leváltotta Jakab Pétert a frakció éléről.
„A Jobbik ma leváltott a parlamenti frakció éléről, teljesítve a Fidesz vágyát. Ti azonban ne aggódjatok. Az igazság kimondásához, a kormányellenes küzdelemhez nincs szükségem titulusokra. Csak Rátok! Hogy a Jobbik merre tart, nem tudom. Egy biztos: én maradok a nép pártján!” – fogalmazott Jakab Péter a július 15-i Facebook-bejegyzésében.
Egyelőre az is kérdéses, hogy a Jobbik exelnöke, lecserélt frakcióvezetője merre tart, és mit is jelent az pontosan, hogy „a nép pártján” marad. Ezen a néven új Facebook-oldalt indított, illetve már hetek óta nem használja a Jobbik logóját, helyette sajáttal kampányol (az elnöki posztról való lemondásáig a párt logójával együtt használta), saját arculatot épít.
Miután találgatások indultak a sajtóban arról, hogy Jakab Péter kiléphet a Jobbikból, és új pártot alapíthat, a Jobbik sajtóosztályán keresztül próbáltuk elérni, és megkérdezni, van-e alapja az értesüléseknek, spekulációknak, illetve ha nincs, akkor mi a célja a saját arculat használatával és az új Facebook-oldal létrehozásával.
Ha lesz bejelentenivaló, bejelentjük
– kapta az Index a rövid és tömör választ.
Hasonló kérdésekkel Gyöngyösi Mártont, a Jobbik elnökét is megkerestük:
Ezekre a kérdésekre – szintén a Jobbik sajtóosztályán keresztül – már bővebb és egyértelműbb választ kapott 07.19-én az Index:
A Jobbik parlamenti frakciója a tegnapi nap folyamán (07.18-án – szerk.) határozatot hozott a párt frakciótagjainak, képviselőinek arculathasználatáról. A döntés értelmében a jövőben képviselőink csak a párt arculati elemeivel, logójával ellátott anyagokkal dolgozhatnak, amelyben nincs is semmi meglepő, hiszen egy közösség vagyunk, közös célokkal.
Bár a határozat a Jobbik minden parlamenti képviselőjére vonatkozik, jelenleg csak Jakab Pétert érinti, mivel csak ő használ saját arculatot. Vagyis a Jobbik frakciójának állásfoglalása egy elég határozott visszajelzés arról, hogy mit is vár el a Jobbik képviselőcsoportja a volt frakcióvezetőjétől, és mit nem enged, mit tilt meg neki. Ugyanakkor a határozat katalizátora is lehet annak, hogy ha Jakab Péternek valóban pártalapítási szándéka van, akkor felgyorsítsa a korábbi elnök-frakcióvezető elszakadását a Jobbiktól. Annak mindenesetre egyelőre nincs jele, hogy a Jobbik parlamenti frakciójának határozata befolyásolta volna Jakab Péter jelenlétét a Facebookon. A közösségi oldalán továbbra is csak saját logóját használja (legalábbis cikkünk megírásáig így áll a helyzet), és a több mint 9 ezer követővel rendelkező A Nép Pártján oldal is folyamatosan frissül.
Az Indexnek adott interjújában Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke arról számolt be: a július 2-i tisztújítás után beszélt az akkor még frakcióvezető Jakab Péterrel, és elmondta neki, hogy konszolidációra számít, azt szeretné, ha mindenki dolgozna a maga helyén, és az összes konfliktust, amely korábban jellemezte a pártot, el tudnák temetni.
A kérdésre, hogy Jakab Péter marad-e a frakcióvezető, Gyöngyösi Márton azt válaszolta:
Jakab Péter a frakciónk vezetője, én a kongresszuson mindenkinek békejobbot nyújtottam, és azt kértem, hogy simítsuk el a konfliktusokat, ne egymással, hanem a szavazóinkkal foglalkozzunk. Ebben a munkában számítok a képviselőinkre, a frakcióvezetőre, az elnökségi tagokra és minden párttagra.
Hogy a konszolidáció mégsem jött össze, az nem Gyöngyösi Mártonon múlt, a párt belső viszonyait ismerő forrásaink arról beszéltek: az újonnan megválasztott pártelnök valóban békejobbot nyújtott, de Jakab Péter „a saját sértettségébe zárkózott”, és ez vezetett ahhoz, hogy visszahívják a frakcióvezetői posztról.
Az Indexnek többen is arról beszéltek, hogy Jakab Péter „A Nép Pártján” kezdeményezését egy előkészítő fázisnak tartják a volt elnök kilépéséhez és egy új párt/mozgalom létrehozásához. Van olyan vélemény is, hogy Jakab Péternek vannak kétségei a kilépéssel kapcsolatban és elkötelezett a Jobbik irányába, de az egykori elnöki kabinetvezetője, Molnár Enikő, aki jelenleg is szoros pozíciót tölt be mellette – többek között kezeli a közösségi oldalait –, a kilépés felé tereli a korábbi pártvezetőt. A Jobbikban többen azt is problémásnak tartják, hogy Jakab Péter „elszigetelődött”: minden kommunikáció, közte és a vezetés, illetve a frakció között, leginkább Molnár Enikőn keresztül valósulhat meg.
Nehéz megmondani, hogy egy pártszakadás esetén kik követnék Jakab Pétert egy új pártba. Akikkel az Index erről beszélt, azok arra hívták fel a figyelmet, hogy a Jobbik még mindig jelentős pénzügyi forrásokkal rendelkezik, amelyek már nem állnának Jakab Péter és a pártot elhagyók rendelkezésére, márpedig egy új pártot nem lehet egy új Facebook-oldalra építeni.
Jakab Péter legstabilabb szövetségesének a Jobbik Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei politikusa, Kocsord korábbi polgármestere számít. Indult a tisztújításon a pártelnöki székért, Jakab Péter egyértelműen mellette kampányolt, Földi István azonban alulmaradt Gyöngyösi Mártonnal szemben. Jobbikos forrásaink szerint ez a kudarc a „jakabisták” számára figyelmeztetés lehetett, mégpedig, hogy Jakab Péter népszerűsége mégsem olyan meghatározó a párton belül, mint azt eddig hitték.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője szerint a Jobbikot „Jakab-pártnak” felfogni még a népszerűség-mutatók alapján is hiba lenne. Az Indexnek úgy fogalmazott:
„A Jobbik egy 3-5 százalékos párt, azaz árnyéka egykori önmagának. Nem lehet megalapozottan megmondani, hogy a volt pártelnök és frakcióvezető különválása ebből mennyit visz magával. Egyelőre alighanem 0 százalékpontról van szó, az ellenzéki szavazók és így a Jobbik-szimpatizánsok sem akarnak új pártot létrehozni.”
Az elemző úgy véli, a Jobbik számára 2024-ben az önálló 5 százalék elérése a tét, amelyre jelenleg korlátozott esélyei vannak.
Jakab önálló építkezése legfeljebb a korlátozott küszöb feletti esélyek rontása szempontjából fontos, néhány tízezer szimpatizáns elcsábítása politikailag legfeljebb indirekten releváns. A volt pártvezető úgy gondolkodhat, hogy ha neki nem sikerült a Jobbik megőrzése, másnak se legyen szerencséje vele. Ha tehát a Jobbik szervezete szétszakad, az csak Gyöngyösi Márton esélyeit rontja, Jakab Péterét önmagában biztosan nem javítja
– fejtette ki Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezetője szerint más a helyzet, ha a volt pártelnök valóban szövetségest talál a Demokratikus Koalícióban. „Az egyesült baloldal az önálló Jobbik versenytársa és esélyeinek csökkentője lehetne” – tette hozzá az elemző.
Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint egyértelműen a pártból való kiválásra utal, hogy Jakab Péter „A Nép Pártján” névvel oldalt indított a Facebookon, és könnyen lehet, hogy ez lesz majd a megalakítandó új pártjának a neve.
„Frakcióvezetői posztjáról való leváltásakor Jakab nem kertelt és határozottan bírálta a leváltóit, ez is arra utal, hogy megérett benne az elhatározás a szakításra, legfeljebb az időzítés a kérdéses” – véli az elemző, aki hozzátette: Jakab Péter kiválása újabb csapás lenne a Jobbik számára.
Nagy Attila Tibor szerint, ha az országgyűlési képviselőcsoportból egy-két személyt magával tudna vinni, akkor érezhetően tovább csökkenne a frakció állami támogatása.
„Mivel pár hónapja még 70 százalék fölött választotta meg a Jobbik kongresszusa elnöknek, a távozása újabb értékes választói darabot harapna ki a párt egyre fogyatkozó testéből. Az új elnök, Gyöngyösi Márton, valamint Lukács László György új frakcióvezető karizmahiányban szenvednek, Jakabbal ellentétben nem tudnak szenvedélyesen szónokolni, az átlagválasztókkal közvetlen, emberi kapcsolatot teremteni. Különösen Gyöngyösire igaz ez, aki leginkább a diplomaták, képviselők, azaz a politikai elit tagjai között érzi jól magát, de a választópolgárokkal való találkozás a piacokon, kocsmákban, az nem igazán az ő kenyere” – fejtette ki az elemző.
Nagy Attila Tibor úgy véli, hogy az új pártelnök „kissé száraz stílusú”, ami akadályozza azt, hogy széles tömegekkel megtalálja a hangot.
Jakab Péter tud ugyan szenvedélyesen beszélni, ám ez még nem elég a politikai üdvösséghez. Egy új párt megalakítása és sikeressége nem csak a nagy szónoklaton, hanem a kevésbé látványos, de elkerülhetetlen aprómunkákon múlik
– emelte ki az elemző.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben Jakab Péter tényleg kiválik a Jobbikból, új szervezete, pártja a következő parlamenti választásig nem jogosult állami támogatásra, utána is csak a legalább 1 százalékos listás eredmény elérését követően, ha addig nem változnak a szabályok.
Nagy Attila Tibor hangsúlyozta: egy Jakab Péter által vezetendő új szervezetnek mindenekelőtt jelentős pénzmennyiséget kell szereznie, hogy valódi struktúrát (központi szervezetet, alapszervezeteket) hozzon létre, és hogy üzeneteit hatékonyan terjeszteni tudja.
Jakab korábbi pártelnöki tevékenysége nem arra enged következtetni, hogy jó szervező lenne vagy egy olyan politikus, aki értene ahhoz, hogy olyan emberekkel vegye körül magát, akik értik a szervezetépítés és a pénzszerzés mesterségét. Márpedig nehéz elhinni, hogy enélkül egy új párt sikeres tudna lenni
– közölte az elemző.
Emellett tartalmi problémákat is lát, Nagy Attila Tibor szerint mára valójában megkopott Jakab Péter mondanivalója, mert „Orbán Viktor gyalázásán, a népieskedő, demagóg szóhasználaton kívül” a politikus nem igazán képes elmondani, milyen Magyarországot szeretne. Nem tudni, mitől tudná ő jobban vezetne az országot, az pedig nagyon kevés, ha valaki csak annyit mond, hogy nem kellene lopni.
„A közpénzek ellopásának megakadályozására meg kell tudni azt is mondani, hogyan kellene javítani a bűnüldözést, mit kellene változtatni a közbeszerzési jogon és gyakorlaton. Ha erre vonatkozó konkrét elképzelések nincsenek, akkor a lopás emlegetése csak üres szónoklatok. Ez a példa is bizonyítja, hogy egy politikus, szervezet – főleg, ha a hatalom kihívójaként lép fel – nem lehet eredményes érdemi elképzelések, politikai vízió nélkül” – magyarázta az elemző. Azt is megjegyezte: mindezeket figyelembe véve, meglepő lenne, ha Jakab Péter sikeres szervezetet/pártot tudna létrehozni, az ellenzék viszont tovább fragmentálódna, és ez jó hír lenne a Fidesznek.
(Borítókép: Jakab Péter. Fotó: Kovács Tamás / MTI)