Július 23-án szombaton 27. alkalommal rendezik meg a Budapest Pride felvonulást. Ennek apropóján utánajártunk, hogyan indult el a mozgalom hazánkban és felidézzük az elmúlt évek legemlékezetesebb pillanatait. A szervezet elnöke, Radványi Viktória az Indexnek azt is elárulta, hogy mire számítanak az idén.
Nemzetközi szinten a Pride gyökerei egészen a 19. század második feléig nyúlnak vissza. A melegjogi mozgalom úttörője volt többek között a magyar származású Kertbeny Károly (eredeti nevén Karl-Maria Benkert), aki a homoszexualitás és a heteroszexualitás szó megalkotója is egyben.
Hazánkban 1992-ben szervezték meg a közösség első nyilvánosan megrendezett eseményét, a Pink Pikniket, mely a Budapest Pride fesztivál előzményének is tekinthető. Bár a szervezők már ekkor is szerettek volna felvonulást tartani, arra végül 1993-ig kellett várni, az I. Magyar Meleg és Leszbikus Filmfesztivál végén egy fáklyás menet indult, igaz, akkor még kifejezetten az AIDS áldozataiért. Ettől függetlenül ez volt Magyarországon az első olyan utcán vonuló tüntetés, ahol LMBTQ-emberekért álltak ki, ezért is tekintik a Budapest Pride szervezői ezt az évet kiindulási pontnak – az esemény 1994-ben, 1995-ben, és 1996-elmaradt, így jön ki, hogy az idei a 27. alkalom.
Az első klasszikus, mai formájára leginkább hasonlító felvonulás 1997-ben volt, ekkor a menethez összesen 300-an csatlakoztak. Ezt követően a megmozdulás hagyománnyá vált, azt minden évben megtartották, a programsorozat pedig az idő előrehaladtával egyre csak hosszabb lett, még úgy is, hogy a szervezők 2016-ban a filmfesztiválos tematikát elengedték, anyagilag azt ugyanis már nem tudták finanszírozni.
Radványi Viktória, a Budapest Pride elnöke az Index megkeresésére felidézte, hogy a fesztivál jó ideig öt napon át tartott, majd abból lett egy hét, majd tíz nap, 2018 óta pedig egy egész hónapot felölel a rendezvény, mely idén július 24-én vasárnap ér véget.
„Eredetileg nem szerettük volna ennyire elnyújtani a fesztivált, de a civil szervezetek és más informális csoportok annyi programot hoztak, hogy azokat lehetetlenség volt pár napba bezsúfolni. Jelenleg 60–100 program közül válogathatnak az érdeklődők, természetesen a legtöbben a felvonulásra látogatnak ki” – mondta az Indexnek Radványi Viktória.
Mint ismert, tavaly a Budapest Pride felvonulás minden korábbi rekordot megdöntött, a menethez mintegy 35 ezren csatlakoztak. A hatalmas érdeklődés hátterében egyértelműen az a pedofíliát a homoszexuálitással összemosó törvény állt, melyet az Országgyűlés tíz nappal a felvonulás előtt fogadott el. A jogszabály kimondja többek között, hogy a 18 éven aluliak számára tilos a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítése, illetve annak megjelenítése.
A Budapest Pride elnöke szerint a tavaly elfogadott törvény most is érezteti a hatását, így idén is hasonló részvételre számítanak.
„A közelmúltban ráadásul más ügyekben is történtek olyan változások, melyek felkorbácsolták itthon a hangulatot, gondoljunk például a katatörvényre, ami szintén sokakat utcára vonulásra késztethet. Egyedül a kánikula az, ami visszavetheti a résztvevők számát, de készülünk vízosztással, és előzetesen számos hasznos tanáccsal elláttuk az érdeklődőket” – emelte ki Radványi Viktória, aki beszélt arról is, hogy az idei év különlegessége, hogy miután a orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan támogatják az LMBTQ-menekülteket, a menetben lesz egy ukrán csoport is, az eseményen pedig a Kijev Pride szervezője is beszédet mond.
A mozgalom elnöke arra a kérdésre, hogy a 2021-es rekordév mellett melyik az a Pride, amit az elmúlt évekből kiemelne, egyértelműen azt felelte, hogy a 2017-es felvonulás, amire a rendszerváltás utáni emberjogi mozgalmak egyik legmeghatározóbb eseményként tekint.
Felidézte, hogy 2017-ben a rendőrség már sokadik éve úgynevezett hermetikus területlezárást alkalmazott, ami azt jelentette, hogy teljesen kiürítették a felvonulás útvonalát, és körbekordonozták azt, így a menetbe csak az elején lehetett belépni, és a végén lehetett kilépni.
A legnagyobb gond ezzel a korlátozással az volt, hogy az egyik fő cél veszett oda. Szeretnénk, hogy ezen a napon láthatóvá váljunk, és hogy a járókelők is lássák, hogy mennyien vagyunk. Szintén fontos, hogy lássák, nem egyezünk azzal a képpel, amit sok esetben a média vagy a kormány fest rólunk
– hangsúlyozta Radványi Viktória. Kiemelte, hogy miután a rendőrség 2017-ben többszöri kérésre sem enyhített az intézkedésen, a szervezők előre jelezték, hogy szükség esetén lebontják a kordonokat, majd végül a felvonulás napján, július 8-án útvonalmódosítást jelentettek be. A módosítást bejelentő szervezőt, Karlik Cintiát a rendőrök pár órára elvitték, de az akció így is célt ért, a bíróság végül ugyanis kimondta, hogy egy több mint 20 ezer fős tömeget nem kell ilyen súlyos eszközökkel megvédeni néhány ellentüntetőtől (a rendőrség ugyanis ezzel indokolta a hermetikus lezárást), kordonok nélkül is rendet lehet tartani, ami 2017-ben be is bizonyosodott.
„Azóta számos ponton be lehet lépni a menetbe, így amellett, hogy kapcsolatot létesíthetünk a többségi társadalommal, olyan kisgyerekes családok, mozgássérültek, idősek is tudnak hozzánk csatlakozni, akik a több kilométeres útvonalat elejétől a végéig nem vállalnák be” – mutatott rá Radványi Viktória.
Évről évre számos kritika éri a felvonulást, a legtöbbször talán az szokott elhangzani, hogy „minek kell vonulgatni, a heteroszexuálisok sem parádéznak a városban”. A Budapest Pride elnöke erre reagálva tisztázta, hogy a heteroszexuálisok azért nem vonulgatnak az utcán a jogaikért, mert azoktól nincsenek megfosztva. Ha szeretnének, összeházasodhatnak a szerelmükkel, vállalhatnak gyereket, és a mindennapokban semmilyen diszkrimináció nem éri őket.
Mi is akkor lennénk a legboldogabbak, ha a jogainkért nekünk sem kellene tüntetni, és azokat csak úgy szimplán biztosítaná az állam, de sajnos mi okkal vonulgatunk immár huszonhét éve, és az ideális helyzettől talán messzebb vagyunk, mint korábban bármikor
– mondta Radványi Viktória, utalva egyrészt a fent már említett melegellenes pedofiltörvényre, ami álláspontja szerint „pusztán egy politikai furkósbot”, úgy véli, a jogszabály gyakorlati haszna egy év távlatából sem látszik.
Az LMBTQ-közösségben emellett szintén kiverte a biztosítékot az, hogy a választások napján tartott gyermekvédelmi népszavazás bár érvénytelen lett, azt a kormány a nem szavazatok kimagasló aránya miatt mégis politikai felhatalmazásként értelmezte.
Miközben a magyar társadalom egyre tájékozottabb az LMBTQ-ügyekben, és a többség maximálisan tisztában van azzal, hogy a legtöbb homoszexuális fiatal heteroszexuális családban nőtt fel, és nem azért vonzódik a saját neméhez, mert azt népszerűsítették neki, a fenti események miatt a társadalom egyes szélsőséges, könnyen radikalizálható csoportjai feljogosítva érzik magukat, hogy a kirekesztő, gyűlölködő gondolataikat tettekké kovácsolják
– mondta a Budapest Pride elnöke. Hozzátette, hogy nap mint nap kapnak leveleket arról, hogy valakit megvernek, leköpnek vagy kitesznek a kollégiumból, albérletből, pusztán azért, mert kiderült, valamely szexuális kisebbséghez tartozik.
„Szintén sok érintett ír nekünk arról, hogy bár korábban meg sem fordult a fejében, hogy külföldre költözzön, az elmúlt egy évben úgy érzi, céltáblává vált, amit egyre nehezebben tud elviselni” – egészítette ki Radványi Viktória.
Mint arról korábban beszámoltunk, a Mi Hazánk idén is elintézte, hogy az LMBTQ-felvonulás ne lehessen az Andrássy úton, a párt ugyanis előre lefoglalta a rendőrségnél az útvonal ikonikus helyszíneit, ezzel is megkísérelve a Pride ellehetetlenítését, amit ők egyenesen betiltanának.
Nem sokkal később a szervezők közleményben reagáltak, és kijelentették, hogy a szeretetnek nem csak egy útja van, és hogy közösségük erősebb annál, hogy ily módon elgáncsolják őket. Pár hónappal a történtek után a szervezők véleménye nem változott, a Budapest Pride elnöke lapunknak úgy fogalmazott, hogy nem gondolná, hogy az említett párt politikusaira a választók azért szavaztak, hogy ilyen felesleges akciókat hajtsanak végre. Hozzátette: „ideje lenne valami hasznos elfoglaltságot találni”.
A területfoglalás miatt idén az LMBTQ-közösség menete a Dráva utcától indul dél felé, majd a Carl Lutz, valamint az id. Antall József rakparton végigvonulva elhalad a Parlament épülete előtt, aztán a Zoltán utcába fordul, és a rendezvény a Szabadság téren piknikkel, beszédekkel, civil faluval zárul, ebben a cikkben térképen is bemutattuk a pontos útvonalat.
A szervezők korábbi közleményükben azt írták: „Több tízezer ember fog megmozdulni és kiállni az LMBTQ-jogokért. Hangosabbak leszünk, erősebbek, a Karmelitából, a Holdról és még a Szíriuszról is látszani fogunk”.
(Borítókép: Felvonulók a 2021-es Budapest Pride-on. Fotó: Gorondy-Novák Edit / Index)