A népszavazás megbukott, a magyar választók nem kérnek a kormány gyűlöletkampányából, nem kérdés, hogy a törvényt vissza kell vonni. – Így reagált az Indexnek az Amnesty International Magyarország igazgatója az érvénytelen gyermekvédelmi referendumra. Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője más véleményen van: szerinte a nem szavazatok kimagasló aránya politikai felhatalmazást jelent.
Mint ismert, április 3-án az országgyűlési választásokkal egy napon népszavazást is tartottak hazánkban, de a referendum nem érte el az érvényességi küszöböt.
A szabályok alapján az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott. A Nemzeti Választási Iroda szerint 8 215 304 ember volt jogosult a szavazásra, vagyis az érvényességhez kérdésenként legalább 4 107 652 darab érvényes szavazat kellett volna.
A szavazólapon a következő négy kérdés szerepelt, a szavazatok megoszlása a következőképpen alakult:
1. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?
2. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?
3. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?
4. Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a gyermekvédelmi népszavazás érvénytelenségéről elmondta: közjogi értelemben változás nem lesz, az érvényesen leadott nem szavazatok sokasága pedig politikai felhatalmazásként értelmezhető.
A Fidesz–KDNP erre hivatkozva kétharmados többségével akár alkotmányos rangra is emelgeti a gyermekvédelmet
– jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel. Álláspontja szerint a gyermekvédelem a népszavazás érvénytelensége ellenére is a kormány egyik legmeghatározóbb ügye marad. A referendumot a 2016-os kötelező betelepítésről szóló népszavazáshoz hasonlította, amely bár szintén érvénytelen lett, a válaszok a kormányzati álláspontot tükrözték vissza.
Hasonló a helyzet most is, és ahogy korábban a migrációs politika sem változott meg a népszavazás hatására, úgy a gyermekvédelmi ügyekhez való hozzáállás sem fog a mostani referendumot tekintve
– mondta a szakértő.
Ezzel szemben az Amnesty International Magyarország vezetője úgy véli, hogy közjogi értelemben is változásnak kellene lennie, hiszen a kormány a népszavazással szerette volna legitimálni a tavaly nyáron megszavazott – egyébként „putyini mintára épülő” – törvényt, de a legitimációs kísérlet megbukott.
A magyar szabályok szerint akkor érvényes a népszavazás, ha a választópolgárok több mint fele érvényesen szavazott. Ez nem történt meg. Innentől kezdve borzasztóan antidemokratikus abba kapaszkodni, hogy »egyébként az érvényes szavazatok között több volt a nem«
– mondta Víg Dávid, aki szerint nem kérdés, hogy „a homoszexualitást a pedofíliával összemosó” törvényt vissza kell vonni, a magyar választók ugyanis nem kérnek a kormány gyűlöletkampányából.
Orbán Viktor tavaly nyáron jelentette be, hogy népszavazást kezdeményez a gyermekvédelem ügyében, mivel „Brüsszel megtámadta Magyarországot a gyermekvédelmi törvények miatt”.
Sérelmezik, hogy nálunk nem lehetséges, ami Nyugat-Európában már állandósult. Ott az LMBTQ-aktivisták bejárnak az óvodákba és az iskolákba, ők végzik a szexuális felvilágosítást. Nálunk is ezt akarják, ezért a brüsszeli bürokraták fenyegetőznek, kötelezettségszegési eljárást indítanak, vagyis visszaélnek a hatalmukkal
– fogalmazott akkor a miniszterelnök.
Mint ismert, a kormány gyermekvédelmi törvénye komoly politikai vihart idézett elő, mivel civil szervezetek és ellenzéki pártok szerint abba homofób passzust csempésztek. Közvetlenül a népszavazás előtt a civil szervezetek összefogtak, és érvénytelen szavazásra buzdították a szavazópolgárokat.
Az érvénytelenül szavazók egyébként nagyon kreatívak voltak, sokan rajzokkal, feliratokkal üzentek a kormánynak.
A témában korábban két véleménycikk is megjelent az Indexet, ezeket itt és itt olvashatja. Kibeszélő című műsorunkban szintén ütköztettünk az álláspontokat, meghívott vendégünk volt Dudits Luca, a Háttér Társaság ügyvivője és Kiszelly Zoltán, a Századvég Politikai Elemzések Központjának igazgatója. Az erről szóló adást ide kattintva érheti el.
(Borítókép: Bodnár Patrícia / Index)