Orbán Viktor elmondta: új megállapodást kell kötni az Európai Unióval, Oroszországgal, az Egyesült Államokkal és Kínával.

Ez kell ahhoz, hogy 2024-re vissza tudjunk kapaszkodni a régi növekedési pályára. De ne felejtsük el, hogy a legfőbb horizont 2030 környéke a gondolkodásunkban. Elemzéseink szerint ekkorra fognak felhalmozódni és megsokszorozódni a világ problémái. Egy nagy válság lesz például az Egyesült Államokban, de ebben az idősávban jelentkeznek az eurózóna legjelentősebb problémái is. Az unión belül ekkor lesznek új politikai viszonyok, mi közép-európaiak ekkor leszünk nettó befizetők. Eljön a pillanat, amikor Magyarország nem pénzt kap az uniótól, hanem befizet. Többet fizet be, mint amennyit kap. Csehország már ennek közelében, de mi is ott leszünk ekkortájt. Aki fizet, az rendeli a zenét – ez meg fogja változtatni a mi helyzetünket is.

A kormányfő szerint ezért 2030 körül kell csúcsformában lennünk. Viccelődve hozzátette, kicsúszott az időkeretből, amit Németh Zsolt kért tőle, ezért már csak a fontosabb dolgokat vette sorra.

Hozzátette: Magyarország ellenzi a blokkosodást. A politikai stabilitás nagyon fontos, a kétharmados felhatalmazást hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette: lezajlott egy nemzedékváltás időközben a kormánypárti oldalon, példaként hozta fel Novák Katalin köztársasági elnököt, valamint a minisztereket, akik javarészt a 40-es éveiket tapossák. 

A szellemi alapok fontosságát is hangsúlyozta Orbán Viktor, a magyar kultúrát. Az ambíciót is a törekvések egyik meghatározó elemeként emelte ki, hiszen „Magyarországnak vannak ambíciói, de ehhez az is kell, hogy a nemzet együtt maradjon, Erdélyben és például Kárpátalján is.” 

Orbán Viktor végül a szokásos „hajrá, Magyarország! hajrá, magyarok!” mondatokkal zárta beszédét.

Orbán Viktor az ötödik kihíváscsomagnak az energia és a gazdaság kérdését nevezte. A legegyszerűbb kérdés úgy hangzik, hogy ki jár jól ezzel a háborúval? A válasza: az jár jól, akinek van saját energiaforrása, jól járnak például az oroszok, ma az a helyzet, hogy az oroszok kevesebb energiát adnak el, de több a bevételük az ár miatt. Jól jártak a kínaiak és a nagy amerikai cégek is. Az Európai Unió viszont rosszul jár.

A rezsicsökkentésről kifejtette, hogy jól működött a rendszer tíz évig, a probléma most az, hogy a háború kibillentette ezt, háborús energiaárak vannak. A kormányfő szerint sikerül megvédeni a rezsicsökkentést abban a formában, hogy az átlagfogyasztásig mindenkinél marad a korábbi ár. Kifejtette: az az összeg, amit a magyar állam fizetett a rezsicsökkentésre, 2021-ben 296 milliárd forint volt, 2022-ben a mostani árakon számolva 2051 milliárdot kell fizetniük. Orbán Viktor emlékeztetett rá , hogy a beruházásokat átütemezték, újakat nem indítanak, de a már elkezdetteket befejezik. A kormányfő hangsúlyozta, le kell jönni a gázról, az áram sokkal kisebb terhet jelent, mert van atomerőmű és napenergia.

A következő gondnak a recessziót nevezte, egész Európát a recesszió réme gyötri, ráadásul amikor a dollár erősödik, automatikusan gyengül a forint, a dollár pedig folyamatosan erősödik az euróval szemben. A dilemmához meg kell találni a kulcsot, van egy globális recesszió, lehetséges-e lokális kivétel? Azt tűzték ki célként, hogy Magyarország lokális kivétel legyen. Orbán Viktor szerint ez sikerülhet, a kulcsszó a kimaradás, a jó hír pedig az, hogy 2010-ben sikerült, 2020-ban is sikerült a járvány idején, minden válságból erősebben jöttünk ki, mint ahogyan belementünk, kanyarban előztünk.

Hogyan tudunk védekezni? – tette fel a kérdést Orbán Viktor, a válasza: elszánjuk magunkat és szövetségeseket keresünk, a V4-eknek az adta a jelentőségét, hogy ezekben a kérdésekben egységesen tudtak felvonulni, de a posztnyugatiak mindent megtettek, hogy szétbontsák a V4-eket, a háború pedig megrázta az együttműködés tengelyét, a lengyel–magyar együttműködést.

Orbán Viktor szerint a stratégiai érdekük a háborúval egybeesik: az oroszok ne jöjjenek közelebb, Ukrajna szuverenitása megmaradjon és legyen demokrácia, de a háború elnehezíti a viszonyt a barátokkal. A lengyel–magyar kapcsolatban szívproblémát lát, mert a magyar kormány úgy gondolja, hogy ez két szláv nép háborúja, a lengyelek viszont úgy érzik, hogy benne vannak. A szlovákokról és a csehekről úgy fogalmazott, hogy ott kormányváltások történtek, a posztnyugati világot részesítik előnyben, nem vállalják a konfliktust, jó pontokat gyűjtenek, ez olyan, mint amikor az ember beköti a lovait egy égő istállóba, sok sikert kívánt ehhez.

Orbán Viktor a negyedik kihívásról aláhúzta: minden háború elsődleges szempontja, hogy az anyák siratják a gyerekeiket, a gyerekek elveszítik a szülőket, ez minden mást felül kell írjon, a magyar kormánynak ez azt jelenti, hogy magyar szülő és magyar gyerek ne kerüljön ilyen helyzetbe. 

Mi magyarok vagyunk az egyetlenek az ukránokon kívül, akik ma meghalnak abban a háborúban. Eddig 86 magyar ember halt meg abban a háborúban.

A kormányfő leszögezte, fenntartják azt a véleményüket, hogy ez nem a mi háborúnk, NATO-tagok vagyunk, a kiindulópont az, hogy a NATO sokkal erősebb, mint Oroszország, ezért Oroszország nem fogja megtámadni a NATO-t. Azt a mondatot, hogy Ukrajnánál nem állnak meg, gyenge, de érthető ukrán propagandának tartja. NATO-tagként viszont kényessé vált a helyzet, mert a NATO és az EU úgy döntött, hogy nem válnak harcoló féllé, de fegyvert szállítanak és gazdasági szankciókat vetnek ki, de facto részesévé válva a konfliktusnak, ezzel abban a veszélyes helyzetben vagyunk, hogy úgy akarnak segíteni, hogy Moszkva ne tartsa hadviselő félnek a NATO-t – részletezte a kormányfő.

Orbán Viktor a háború okairól elmondta: az oroszok világos biztonsági igényt fogalmaztak meg, azt követelték, hogy Ukrajna soha ne legyen tagja a NATO-nak, ezt biztosítsa a NATO és mondja ki Ukrajna is, valamint vállalja a NATO, hogy nem telepítenek olyan fegyvereket Ukrajnába, amelyek elérhetik Oroszországot. Ezt viszont a nyugat elutasította, ezért az oroszok most fegyverrel próbálnak érvényt szerezni ennek.

A miniszterelnök úgy véli,

ha az Egyesült Államok elnökét ebben a döntő órában Donald Trumpnak hívják, és sikerült volna meggyőzni Angela Merkelt, hogy ne távozzon, akkor ez a háború nem robbant volna ki.

Orbán Viktor felsorolta a nyugati stratégia négy pillérét a háborúban:

• Ukrajna nem egyedül, hanem angolszász kiképzőkkel, NATO-fegyverekkel háborút nyerhet Oroszország ellen.
• A szankciók legyengítik Oroszországot, destabilizálják a moszkvai vezetést.
• A szankciók gazdasági következményeit képesek leszünk kezelni, nekik fáj jobban, nekünk kevésbé.
• A világ felsorakozik mögöttünk, mert nekünk van igazunk.

Ehelyett viszont úgy áll a helyzet Orbán Viktor szerint, hogy olyan kocsiban ülünk, aminek mind a négy kereke defektet kapott, a háborút így nem lehet megnyerni, az ukránok nem nyernek háborút Oroszország ellen nyugati fegyverekkel és kiképzőkkel, mert az orosz hadseregnek fölénye van, a szankciók nem billentik meg Moszkvát, Európa bajban van, az áremelkedések hatása még csak most jön, de négy kormányt már elvesztett Európa. A világ ráadásul demonstratíve nincs velünk, Kína, India, Brazília, Dél-Afrika, az arab világ és Afrika nagy része nem hajlandó részt venni a háborúban, mert számukra a világ nemcsak ebből áll, hanem megvannak a saját problémáik.

Könnyen lehet, hogy ez a háború lesz az, amely demonstratíve véget vet annak a nyugati fölénynek, amely különböző eszközökkel képes volt egy-egy kiszemelt kérdésben világegységet létrehozni. Multipoláris világrend kopogtat az ajtónkon.

Orbán Viktor hangsúlyozta, a háború erőjáték, ezért azt az illúziót nem érdemes dédelgetni, hogy Magyarország remek tanácsokkal képes lesz befolyásolni a háborús eseményeket és a nyugati stratégiát, de minden vitában becsületbeli, morális kérdésnek tartja, hogy elmondják az álláspontjukat és próbálják rávenni a nyugatiakat, hogy dolgozzanak ki egy új stratégiát. Orbán Viktor szerint az EU-nak nem az a dolga, hogy Oroszország vagy Ukrajna oldalára, hanem a két ország közé álljon.

Mi fog történni? – kérdezte Orbán Viktor, azzal folytatva, hogy két napja azt mondta Oroszország képviselője, hogy addig nyomulnak előre Ukrajnában, amíg olyan távolra nem kerül a front, hogy onnan már nem lehet belőni Oroszország területére, így ebben a pillanatban a háborút hosszabbítják meg a nyugati fegyverekkel.

Orosz–ukrán béketárgyalás nem lesz. Aki erre vár, hiába vár. Oroszország biztonsági garanciákat akar, a háborút csak orosz–amerikai tárgyalások tudják lezárni.

– jelentette ki Orbán Viktor, hozzátéve: az európaiak eljátszották az esélyüket a dolgok befolyásolására, amikor a minszki megállapodásból kihagytuk az amerikaiakat, a németek és a franciák viszont nem tudták kikényszeríteni ennek végrehajtását. Ennek következtében a II. világháború után ismét ott találja magát Európa, hogy a legfontosabb biztonsági kérdésben megint az amerikaiaknak és az oroszoknak lesz szava.

Ahogy azt megírtuk korábban, bekiabálással és füttyszóval zavarták meg Orbán Viktor tusványosi beszédének elejét. Helyszíni kollégáink beszámolója szerint román nacionalisták a „Van, ami örök: Erdély román föld” felirattal jelentek meg, ám a biztonsági személyzet gyorsan közbenjárt és intézkedett.

„Egy új amerikai biztonságtechnikai doktrinát hirdettek meg, nem rejtették véka alá, hogy külpolitikai fegyverként fogják használni az energiát” – fogalmazott Orbán Viktor, és hozzátette: az USA bátrabb szankciós politikát alkalmaz, és arra ösztönzi szövetségeseit, hogy bátrabban importáljanak tőlük. Persze könnyű nekik, mondta a kormányfő, hiszen a SWIFT-rendszert ők uralják, és baráti nyomásgyakorlással bárkit meg tudnának győzni. 

A megújuló energiaforrásokra való átállásról is szót ejtett a miniszterelnök, ám szerinte a modern technológia drága, ráadásul Brüsszel nyomása is nagy, ami szembe megy a nemzeti érdekekkel. „A gázfogyasztása csökkentésére szólított fel az Európai Bizottság, és hozzátette, hogy a tagállamoktól kérnének gázt – a Pál utcai fiúkban ezt einstandnak hívták”, summázta Orbán Viktor. „Az energia nincs a Nyugat kezében, csak a katonai erő és a tőke – kérdés, hogy ezekkel mire lehet menni.”

Magyarország kihívásait is sorra vette a miniszterelnök.

1. Az első szerinte a demográfia: „jóval több a temetés, mint a gyermekáldás”. Az önfenntartásra nem vagyunk képesek, bár a helyzet javult, de a probléma nem oldódott meg. „Előbb-utóbb ellakják tőlünk az országot, a Kárpát-medencét” – így a kormányfő. 
2. A második a migráció. „Ez már nem a Nyugat, hanem a poszt-Nyugat. 2050 körül be is következik a végső demográfiai váltás, a kontinens azon részén a nagyvárosokban 50 százalék fölé emelkedik a nem európai származású emberek aránya” – vélekedett Orbán Viktor. Szerinte Európa két fele között csata zajlik, a Nyugat harcot folytat Közép-Európa ellen. Szóba került Brüsszel és Soros György, „ránk akarják kényszeríteni a migrációt”. Orbán Viktor fontosnak tartja, hogy ne kényszerítsék ránk azt a sorsot, amit mi nem akarunk. Beszélt arról is, hogy Európában nem kevert népek élnek, ez egy tévedés. A Kárpát-medencében élők egy hungaro-pannon mártásban összekeverednek. Nagy történelmi csatákat emlegetett a kormányfő Nándorfehérvártól Poitiers-ig, és párhuzamot vont a migrációval.
3. A harmadik a gender. Ebben is pereskedik Magyarország, mondta Orbán, várjuk az ítéletet. „A mi pozíciónk egyszerű: az apa férfi, az anya nő, hagyják békén a gyerekeinket, és ezt fogadtassák el Soros György hadseregeivel is. Ez az élet legfontosabb kérdése. Sosem lesz ennek a nyugati bolondériának többsége nálunk. Vannak ezek a gendermicsodák, transzgender például, de mi Transzilvániát tudunk legfeljebb kimondani, amit Erdélynek hívnak.” Ez a három kihívás, amiben most nagy csatát vív Magyarország, és létfontosságú, hogy győzedelmeskedni tud-e, a jövőnk ezeken a kérdéseken fordul meg – tette hozzá Orbán.

„Németh Zsolt azzal a figyelmeztetéssel hozott ma ide, hogy fele olyan hosszan beszéljek, mint szerettem volna” – kezdte Orbán Viktor, hozzátéve: sok mondandója lesz és meleg van, de egészséges bárány bírja a bundáját. 

A miniszterelnök szerint jó okuk van Fidesz-fröccsöt inni, ami kétharmad-egyharmad. Azzal folytatta, hogy amióta utoljára találkoztak, a világ nagyot fordult, 2019-ben rendkívül optimista és bizakodó tábornak lehettek a résztvevői. A kormányfő beszédét közben bekiabálások zavarták meg.

Csak olyan udvariasan, mint a budapesti rendőrök a hidakon a narkósokkal

– jegyezte meg Orbán Viktor.

A veszélyek korába léptünk, a nyugati civilizáció tartóoszlopai repedeznek, Orbán Viktor három megrendülést említett: koronavírus-járvány, háború a szomszédban, és újra blokkvilágba szerveződő élet a hidegháború után.

Orbán Viktor leszögezte: a jövőt kutatva a legfontosabb tanács a szerénység és az alázat, nem lehet elvenni a történelem urának kenyerét. Az adatok tükrében a világ egyre jobb helynek tűnik, de a kormányfő szerint épp az ellenkezőjét érezzük, a hírek tónusa egyre sötétebb, és van valamilyen világvégevárás, amelynek az ereje nő.

A miniszterelnök úgy látja, az a kérdés, lehetséges lenne-e, hogy emberek milliói félreértik, ami történik velük. A megfejtése erre, hogy ez egy nyugati életérzés, a nyugati civilizáció ereje, teljesítménye, tekintélye, cselekvőképessége fogyóban van.

A valóság az, hogy amikor száz évvel ezelőtt a nyugat hanyatlásáról beszéltek, akkor szellemi és demográfiai visszaszorulásról beszéltek, amit ma látunk, az anyagi és hatalmi visszaszorulás.

A többi civilizáció is modernizálódott, a rivális civilizációk átvették a nyugati technológiát és pénzügyi rendszert, de a nyugati értékeket nem vették át – részletezte a miniszterelnök. A legfájóbbnak azt látja a térvesztésben, hogy a nyugat elvesztette az energiahordozók feletti ellenőrzést. A jövőt sem látja jobbnak, mert a ritkaföldfémekben is elveszíti a nyugat az anyagcsatát, a világ energiahordozóinak és erőforrásainak nagy része a nyugati civilizáción kívül esik. 

Alighogy elkezdte beszédét a miniszterelnök, a közönségből hangos füttyszó és bekiabálások hallatszottak. Egy feliratot is felmutattak a nézők soraiból, de esernyőkkel gyorsan eltakarták azt a kamerák elől.