Ukrajna informális koalíciót kötött augusztus 22-én több európai állammal – közölte az Interfax-Ukrajna híradására hivatkozva a Kárpátalja.ma. Az egyezséggel az Ukrajna melletti nemzetközi támogatást akarják erősíteni. A lap az informális koalíció tagjai között említi Észtországot, Lengyelországot, Lettországot, Litvániát, valamint Magyarországot, Romániát és Szlovákiát is. Hozzátéve, hogy az érintett országok állam- és kormányfői tanácsadói hétfőn Kijevbe látogattak, ahol Andrij Jermak, az Elnöki Hivatal vezetője fogadta a diplomatákat. Részletek itt.
Gulyás Gergelynek nem maradt ideje több kérdésre, így a Kormányinfó véget ért. Köszönjük kitartó figyelmüket, tartsanak velünk legközelebb is. Viszontlátásra!
A korábban kiutalt családtámogatásokról kérdezett az ATV, Gulyás Gergely pedig elmondta: korábban azt kérte az egyik szervezet, hogy mivel a szeptemberi iskolakezdés miatt extra nagyok a kiadások a családoknál, hozzák előre a kifizetéseket – ezt most meg is tette a kormány. A támogatásokra fordított összeg semmivel sem kisebb, mint az elmúlt években, így a kampányban tett ígéretet betartotta a kormány – hangsúlyozta a kancelláriaminiszter.
A családi pótlék összege közel tíz éve nem emelkedett – erre a felvetésre Gulyás Gergely azt reagálta, hogy a magyar családtámogatás a legbőkezűbb egész Európában, így nem érdemes egy elemét kiemelni. A miniszter szerint munkához kell kötni a támogatást.
Hitelből vásárolják meg a Vodafone 49 százalékát? – kérdezték Gulyás Gergelytől, aki válaszában így fogalmazott: amikor az ügylet megköttetik, nyilvánosságra hozzák, de a kérdésben szereplő feltételezés nem áll távol a valóságtól.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: energetikai kérdésekről tárgyalt nagyon eredményesen, a kormányülésen viszont nem számolt be erről a miniszter.
A Klubrádió a fakivágásokról szóló miniszteri utasításról kérdezte Gulyás Gergelyt, aki leszögezte: nem tervezik módosítani.
Nem látom a tömegek ellenállását. Volt egy bizonytalanság, amit Nagy István miniszteri utasítása rendezett, mindenkit megnyugtatott. A rendeletet önmagában olvasva akár félre is lehetett érteni, ezért az általános elveket – amelyek eddig is érvényesültek az erdőgazdaságban – a miniszter úr tisztázta. Olvastam Schiffer András dogmatikus felvetéseit, de nem értek velük egyet.
A koronavírussal kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: a jelenlegi adatok alapján nem várható szigorítás, és maradnak a heti adatközlésnél.
A miniszter világossá tette, hogy teljesen külön tárgyalnak a pedagógus-béremelésről, és teljesen külön áll egy olyan gazdasági ügylet, mint a Vodafone egy részének megvásárlása. Gulyás Gergely hangsúlyozta, hogy az egyik forrást az állam befekteti, és utána pénzt hoz, a másik bérköltség, kiadás, ez két külön utca, a szembeállításuk demagógia. A béremelésnél nem várnak Brüsszelre, az egyik első terület, ahol jelentős béremelés volt 2010 után, az a pedagógusoké volt, de az elmúlt évek jelentős fizetésemelései miatt a pedagógusbérek más területekhez viszonyítva vesztettek az értékükből.
A Népszava is a Vodafone-ügyletről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki elmondta: az adófizetők érdeke, hogy egy állami cég sikeresen működjön, és ebből mindenki részesedjen. Az állam érdeke, hogy jó üzletet csináljon, és úgy gondolják, hogy ez jó üzlet. A Vodafone-nál jobb eredményt is el lehet érni – tette hozzá a miniszter.
A magyar kormánynak stratégiai célkitűzései voltak. Az egyik ilyen volt, hogy a távközlés területén is legyen magyar többségi tulajdon. Úgy tudom, a 4iG kezdett tárgyalni a Vodafone-nal, és utána kapcsolódott be a magyar állam. Az államnak van gazdasági tevékenysége, és ennek meg kell állnia a lábán önmagában. Nemzetstratégiai célként gondoljuk, hogy legyen magyar többségi tulajdon a távközlésben, ráadásul az állam gazdasági tevékenysége megáll a saját lábán, és úgy véljük, hogy nyereséges lesz hosszú távon. Az is nemzetstratégiai cél, hogy a repülőtér magyar tulajdonban legyen.
Gulyás Gergely hozzátette: a Budapest Airport kormányzati vételi szándéka továbbra is megvan, de egyelőre nem tudtak megállapodni.
Gulyás Gergely szerint az adófizetők azért járnak jól a Vodafone-vásárlással, mert magyar tulajdonban lesz egy olyan cég, amely jelentős nyereséget termel. A magyar piacnak így is marad lényegesen nagyobb szereplője, mint a 4iG vagy a magyar állam.
A Mediaworks Hírcentrum az uniós pénzekről kérdezte Gulyás Gergelyt, aki optimista: szerinte meg fogjuk kapni a forrásokat, ha mégsem így történne, az kizárólag az ellenzéki képviselők és pártcsaládok felelőssége lenne. A kábelszolgáltatók tarifáit pozitív irányba befolyásolhatja a Vodafone-tranzakció, de hogy milyen mértékben, azt még nem tudja megmondani a miniszter.
Gulyás Gergely az aszályhelyzetről kifejtette: az Európai Uniótól arra számítanak, hogy a mezőgazdasági támogatásokat megkapják, ez minden uniós tagállamnak járó támogatási forma, nem kevés, de ezen túlmenően nem érdemes az EU-ra számítani az aszálykárok enyhítésében, csak a legsúlyosabb katasztrófáknál adnak támogatást. A miniszter elmondta azt is, hogy a károk felmérése még nem történt meg.
A Napi.hu a nyugdíjasok és alacsony jövedelműek támogatásáról kérdezte a minisztert, aki elmondta: a magyar rezsicsökkentésre egyetlen másik állam sem képes. Havi szinten kétszázezer forintot fizet ki a magyar állam minden mérőhely után, egy háztartás helyett 2,5 millió forintot az áram- és gázfogyasztásért.
Azon dolgozunk, hogy legyenek olyan alternatív módszerek, amikkel a gázfogyasztás csökkenthető, és akár az állam terhére bizonyos szolgáltatások kezelhetővé válnak. A splitklíma például fűtés, és lényegesen olcsóbb, de tudjuk, hogy azt is be kell szerelni. Fogunk tenni lépéseket, hogy aki az átlagfogyasztás fölött van, alá tudjon kerülni, és ezeket hamarosan be is fogjuk jelenteni. Konkrét javaslataink lesznek, amivel bárki tud élni.
Áfát emelni nem akar a kormány, szögezte le Gulyás Gergely.
Jakab Péter korábban arról beszélt: a pártból való kilépése után azért sem adja vissza parlamenti mandátumát, mert ezzel gyakorlatilag a Fidesznek adná vissza. Gulyás Gergely úgy kommentálta a kijelentést, hogy orvosi kérdésekben nem járatos.
2200 határvadász fog szeptemberben esküt tenni, ez négyezer főre bővül a jövő év elejére.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre elmondta: Orbán Viktor szabadságáról a miniszterelnököt kell megkérdezni. Hozzátette: évek óta van egy megállapodás a közjogi méltóságok között, hogy a köztársasági elnök mond beszédet augusztus 20-án, ehhez tartották magukat most is. A horvát elnökkel egy nem hivatalos találkozón vett részt Orbán Viktor a nyaralásán.
A miniszterelnök bécsi látogatásáról Gulyás elmondta: spóroltak a benzinen, ő maga Orbán Balázzsal egy autóban utazott. A magyar küldöttség a Hotel Bristolban szállt meg, ezt is megerősítette a kancelláriaminiszter, de azt is elmondta, hogy van annál jobb és drágább szálloda is az osztrák fővárosban. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a bécsi magyar nagykövetség egyik munkatársának menesztéséről a Külgazdasági és Külügyminisztériumot kell megkérdezni.
Zajlik a felmérése annak, hogy milyen pluszköltségekkel járnak az állami intézményekben az elszabadult energiaárak.
A Gulyás Gergelyhez tartozó intézményekben többszörösére nőttek a rezsiárak, ezért vizsgálják a lehetőségeket, akár egyes kormányablakok bezárását, akár az energiafelhasználás optimalizálását. Döntés még nem született, de bármi elképzelhető a miniszter szerint.
Az OMSZ-üggyel kapcsolatban kérdésre válaszolva Gulyás Gergely visszakérdezett: előfordulhat, hogy téves egy időjárás-előrejelzés, de ha nem lett volna az, akkor miért kért volna elnézést az OMSZ?
Meg tudja erősíteni, hogy Altusz Kristóf Kijevben tárgyalt? – kérdezte az Index Gulyás Gergelytől. A miniszter úgy látta, hogy igen, de arról nem tud, hogy miről tárgyaltak.
A jövő évi költségvetésben sokkal alacsonyabb inflációval terveztek, a Pénzügyminisztériumban lesz-e következménye? Gulyás Gergely leszögezte: az inflációért a monetáris politika viseli a felelősséget, nem látja, hogy más országokban a jegybankelnökök, a pénzügyminiszter lemondott volna.
Gulyás Gergely lapunk kérdésére azt is elmondta, hogy a tervezés a Vodafone-ügyletről 2010-ben kezdődött.
A Hír TV a vagyonnyilatkozatokról kérdezte Gulyás Gergelyt, aki elmondta: Brüsszelből nem illethető kritikával a magyar vagyonnyilatkozati rendszer. Ugyanazt a rendszert vezette be a kormány, mint amit az Európai Parlamentben alkalmaznak.
Ha Magyarország csatlakozna a brüsszeli szankciókhoz, jobb lenne a tárgyalási pozíciója? Gulyás Gergely határozott válasza: nem.
Az építőipar visszaeséséről kérdezett a Heti TV, Gulyás Gergely pedig leszögezte: az állami beruházások 20 százalékkal csökkentek, de bíznak benne, hogy a magánberuházások nem csökkennek ilyen mértékben. A megkezdett építkezéseket kivétel nélkül be fogják fejezni, tehát egy lassú folyamatról van szó. Az építőipar áfája marad 5 százalék jövőre, amitől a kormány azt várja, hogy az építőipar fejlődni fog. A nagyobb beruházások helyére sok kis beruházás fog lépni.
Ezen a területen egy építőipari boom lesz, a növekedés talán nem lesz olyan, mint az elmúlt években, de a lakossági területen, különösen a szigetelések és a zöldlakások terén komoly megrendelés-állomány keletkezik. Konkrét hitelprogramokon dolgozunk, amit két héten belül be is fogunk jelenteni.
A Covid-helyzettel kapcsolatban Gulyás Gergely úgy fogalmazott: egyelőre nincsenek korlátozó intézkedések, az NNK jelzése alapján megtárgyalja a kormány, ha szükséges lesz. A fertőzések száma csökkent, a betegségek lefolyása lényegesen enyhébb, mint korábban bármikor. Az új variánsok gyengébbek, ezt látja a kormány.
Gulyás Gergely elárulta, hogy tíz felett lesz a módosított törvények száma, ha sikerül megállapodni az Európai Bizottsággal az uniós forrásokról. Ebből vannak olyanok, amelyeket már benyújtottak.
Az operatív törzs tudni szerette volna, hogy mit lehet várni 20-ára, de Gulyás Gergely szerint nyomásgyakorlás fel sem merült, csak minél pontosabb előrejelzést szerettek volna. Azt nem az ő feladata értelmezni, hogy az OMSZ-nál ez hogyan csapódott le. Gulyás Gergely szakmai vitákat nem akar folytatni, de az a kritika felmerül, hogy az előrejelzéseik általánosságban is pontatlanabbak, mint más országokban. Az OMSZ tevékenységével elégedetlenek voltak, ezért is került át a szervezet a technológiai és ipari miniszterhez.
A Vodafone-vásárlást azért nem halasztották el más beruházásokkal szemben, mert csekély az esély arra, hogy ez a lehetőség elérhető lett volna később is. A vételár 49 százalékát fizeti az állam, hogy hitelgaranciát ki, hogyan, milyen formában ad, nincs kitárgyalva, de a vételárat mindenki a részaránynak megfelelően fizeti. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy a cég bevételeiből a pedagógusbérekre is sokat lehet majd fordítani.
A magyar gáztárolók feltöltöttsége jól áll, mondta Gulyás Gergely a TV2 kérdésére. A most tárolt mennyiség Magyarországon 3,8 milliárd köbméter, ami 76 téli napnyi ellátásra elegendő, ha az ipari és a lakossági fogyasztást is belevesszük. Ha csak lakossági fogyasztás lenne, ez a mennyiség fél évre elegendő lenne.
Az élelmiszer-ellátás is biztosított, egy jó mezőgazdasági évben Magyarország 22-23 millió ember ellátásáról tud gondoskodni. Az aszály nagy károkat okozott, de akkorát nem, hogy ne tudnánk gondoskodni az emberek ellátásáról – tette hozzá a tárcavezető.
Gulyás Gergelyék azt látják, hogy kifejezetten hektikus az árfolyammozgás, hosszabb tendenciát érdemes nézni, ha a dollár erősödik, az nemcsak az eurónak, hanem a forintnak is árt. Az a kormányzati és jegybanki szándék, hogy a forint erejét őrizzék meg, fontos üzenet a piacoknak, ezért terveztek tartható költségvetést, tartják a hiánycélt, és jövőre is hiánycsökkentést határoztak meg.
Jelenleg is 16 ezer pedagógus hiányzik az oktatásból, amire válaszul Gulyás Gergely elmondta: a nyugdíjas tanárok továbbra is taníthatnak, úgy, hogy mellette megkapják a nyugdíjukat is. A miniszter szerint az oktatás folyamatosságát semmi sem veszélyezteti.
Az oktatás és egészségügy fejlesztéséről szóló javaslatokat már egyszer tárgyalta a kormány, ekkor hoztak döntést a felmondási tilalom eltörléséről. Gulyás Gergely hozzátette: fog még erről tárgyalni a kormány.
A HVG szintén a Vodafone Magyarország felvásárlásáról kérdezett, Gulyás Gergely hangsúlyozta: az állam kisebbségi vevő (49 százalék), egy hosszú és bonyolult értékelési folyamat előtt áll a tranzakció. Az állam csak akkor tudja megkötni a megállapodást, ha nemzetközileg elismert könyvvizsgáló is elfogadja azt. A finanszírozást addig kell megteremteni, amíg a tranzakcióra sor kerül – árulta el a miniszter.
A 715 milliárd forintos vételárral kapcsolatban Gulyás elmondta: a lehető legalaposabb jogszabályi rendet kell betartani, ha állami tranzakcióról van szó.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter utazott Moszkvába vasárnap azon a honvédségi repülőn, amelyet elsőként az Index szúrt ki. Kérdésre felelve Gulyás Gergely elmondta: a tárcavezető energetikai tárgyalásokat folytatott az orosz fővárosban, az eredményességében egyelőre csak bízni lehet.
Gulyás Gergely a Vodafone Magyarország felvásárlásáról elmondta: a kormány célkitűzése az volt, hogy az energiaszektorban, a bankszektorban, a médiában, a távközlésben és a kiskereskedelemben valósítsák meg, hogy legalább felerészben, de lehetőleg többségében magyar tulajdon legyen. Ez eddig három területen sikerült, most nagy lépést tettek, hogy a negyediken is sikerüljön.
A bizottságnak harminc napon belül kell értékelnie a kormány válaszát, amelyet az uniós forrásokról szóló megállapodással összefüggésben küldtek. Gulyás Gergely optimista, a bizottság összes, írásban tett javaslatát vagy elfogadták, vagy megállapodásra jutottak benne.
Október elsejéig hozott döntést a kormány az ársapkákról, az ezt megelőző 1-2 hétben tudnak a hosszabbításról határozni.
Szintén az ATV Európai Bizottsággal kapcsolatos kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta:
A magyar kormány abban érdekelt, hogy olyan intézményrendszert hozzon létre, ami a bizottság szerint is garantálja azt, hogy az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések hatékonyak és mindenféle nyomástól mentesek legyenek. Mivel ez szinte mindig így volt eddig is, éppen ezért nincs olyan szigorítás, ami nekünk fájdalmas lenne, nincs titkolnivalónk a bizottság előtt.
Európai összehasonlításban semmi sem indokolja a Magyarországgal szembeni szigorúságot, de a kormány hajlandó többletgaranciákat adni a bizottságnak – folytatta Gulyás Gergely. Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás lehetősége fel sem vetődött soha.
Az ATV kérdésére válaszolva Gulyás Gergely elmondta: Orbán Viktor még szabadságát tölti, ezért vezette a hétfői kormányülést Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Az OMSZ vezetőinek menesztésével kapcsolatban úgy fogalmazott a miniszter:
A felmentés Palkovics László jogkörébe tartozik, a kormány pedig egyetértett vele, miután meghallgatták a tárcavezető érveit. Az augusztus 20-i tűzijáték az utolsó csepp volt a pohárban. Vannak egyéb viták, szakmai fejlesztések és kompetenciák nem alakultak ki az OMSZ-nél, a döntés a tűzijátéktól függetlenül is megszületett volna.
Az előrejelzések pontossága hagy kívánnivalókat maga után – folytatta Gulyás Gergely –, de a legnevesebb meteorológusok között akadnak szép számmal olyanok is, akik szerint az OMSZ vezetése nem volt alkalmas a feladatra. A menesztésről szóló döntést nem vonják vissza, helyesnek tartják azt, erősítette meg a kancelláriaminiszter.
Gulyás Gergely leszögezte: kommunikációs probléma nem volt, így vizsgálóbizottságra sincs szükség az ügyben. Politikai nyomásgyakorlás sem volt.
Továbbra is sajnálatosnak, szégyenteljesnek tartja Gulyás Gergely, hogy a magyar ellenzék képviselői havi ötmillió forintos keresettel EP-képviselőként azon dolgoznak, hogy ne kapjuk meg a nekünk járó pénzeket. A megállapodáshoz szükséges törvényjavaslatok egy részét már benyújtották, a cél, hogy októberig elfogadják.
A kormány egyébként nem látott arra való törekvést a bizottság részéről, hogy összevonják a lengyel és magyar kérdéseket.