Az Állami Számvevőszék elemzése szerint a férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából.
A munkaszociológiában bevett fogalom a pink collar work (rózsaszín galléros munka), amely azokat a munkaköröket takarja, ahol a nők vannak többségben. A pink education („rózsaszín oktatás, nevelés”) kifejezést a 2000-es években kezdték el használni a nők oktatás világában elfoglalt szerepének jellemzésére.
A KSH adatai szerint a rendszerváltást követő években a felsőoktatásban hatalmas mennyiségi ugrás következett be. Az 1990/1991-es tanévben 108 376 hallgató tanult a felsőoktatásban, a 2005/2006-os tanévben már 424 161. Ez volt a legmagasabb, innen fokozatos csökkenés jött, a 2021/2022-es tanévben 293 566-an tanultak a felsőoktatásban.
A „Pink education” jelenség Magyarországon?! címet viselő elemzés szerint 2010 és 2021 között Magyarországon minden évben több nő nyert felvételt a felsőoktatásba, mint férfi, a nemek közötti különbség szignifikánsan nem változott. A 11 év adatait összesítve összesen 600 086 nő (55,3 százalék) és 485 153 férfi (44,7 százalék) kezdhette meg a tanulmányait a felsőoktatásban.
Az Oktatási Hivatal adatai alapján 2021-ben felsőoktatásban oklevéllel végzettek közül minden korosztályon belül többségben voltak a nők. A jelenség tehát nem csupán a felsőoktatásba bekerült fiatalabb korosztályt érinti, hanem korra való tekintet nélkül általánosnak mondható. Az adatokból látható, hogy a nők családalapítást követően sokkal nagyobb arányban térnek vissza az oktatási rendszerbe, mint a férfiak.
Az ÁSZ elemzése a jelenség okainak és társadalmi, gazdasági következményeinek feltárására irányult. Az indoklás szerint a téma súlyát alátámasztja, hogy a fenti jelenség nemcsak az ország versenyképességére lehet hatással, de az iskolarendszer társadalmi mobilitást előmozdító, a szelektivitást csökkentő szerepét is negatív irányban befolyásolhatja.
Mindezek feltárásával az ÁSZ elemzése felhívhatja a döntéshozók figyelmét a társadalmi problémára, hozzájárulva ezáltal a társadalmi mobilitás előmozdításához és a szelektivitás csökkentéséhez.
Számos oktatási szakértő arra hívja fel a figyelmet, hogy a közoktatásban jellemző a női pedagógusok túlreprezentáltsága, ami hatással lehet a pink education jelenség kialakulására. 2021-ben a hazai közoktatásban 96 ezer pedagógus dolgozott, akiknek 82 százaléka nő. A szakma elnőiesedése az óvónők, a tanítónők és a fejlesztő pedagógusok körében a legerőteljesebb. Az Oktatási Hivatal adatai szerint 2021-ben a középiskolai tanárok 69,4, az általános iskolai tanárok 85,8 százaléka volt, a felsőoktatásban viszont több a férfi oktató.
A pedagógusok úgy gondolják, egyenlő bánásmódban részesítik tanulóikat, mégis sztereotipizált kép él bennük a lányokról és a fiúkról. Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kara által folytatott kutatás eredményei szerint a válaszadók a fiúkat kreatívnak, tevékenynek, logikus gondolkodásúnak tartják, akik jó humorérzékkel rendelkeznek, míg a lányok kedvesek, empatikusak és szorgalmasak. A lányoknál felsorolt pozitív és negatív tulajdonságok esetén sokkal gyakrabban jelentek meg külső tulajdonságok, mint a fiúknál. A válaszadók vélekedése szerint a reál tantárgyakban a fiúk, a humán tantárgyakban a lányok tehetségesek.
A szakértők arra hívják fel a figyelmet, hogy a fiúk később érnek, illetve bizonyos fejlődési területeken különbségek azonosíthatóak. A beszédért és finommotoros képességekért felelős agyterületek gyorsabban fejlődnek a lányoknál, eben akár 6 év előnye is lehet egy kiskamasz lánynak egy azonos korú fiúval szemben.
A fiúk általában jobbak matematikai, geometriai feladatokban és ügyesebbek a nagymozgásos tevékenységekben (futás, ugrás, labdajátékok), kevésbé tudják kontrollálni az érzelmeiket, kevesebb a magatartásbeli gátlásuk, nehezebben kezelik a stresszt, figyelmetlenebbek.
A lányok felelősségteljesebben, komolyabban, megfontoltabban, talpraesettebben viselkednek tizenévesen, így érettebbnek látjuk őket. A lányok kommunikációs képességei kifinomultabbak, együttérzőbbek, jobban tudnak kapcsolódni a másik emberhez, erősebben próbálnak megfelelni az elvárásoknak, jobban teljesítenek a nyelvi teszteken.
Az eredmények azt mutatják, hogy a lányosabbnak tartott tulajdonságokat tartják a megkérdezettek fontosabbnak a közoktatásban. Érdekes eredmény, hogy a megkérdezettek válaszai alapján a technikai-műszaki érzék a közoktatásban az egyik legkevésbé fontosnak tekintett készségként jelenik meg.
Az elemzés kitér arra is, hogy a nemek közötti esélyegyenlőség a társadalom közös érdeke. A nők ugyanúgy érdekeltek benne, hogy a férfiak is jól teljesítsenek, eredményesek és sikeresek legyenek.
Amennyiben a férfias, fiús tulajdonságok/kompetenciák kibontakoztatása, értékelése hátrányt szenved, úgy annak számos gazdasági és társadalmi következménye van.
A férfias tulajdonságok és kompetenciák nem megfelelő szintű és mértékű fejlesztése gazdasági károkat okoz, és előnytelen az ország versenyképessége szempontjából. A kreativitás, az innováció, a vállalkozószellem, a technikai-műszaki érzék és a versengő, teljesítményorientált attitűd szükségesek a magyar gazdaság optimális fejlődéséhez, a hazai vállalkozások sikerességéhez, a versenyképesség és fenntarthatóság javításához.
Arra is kitérnek, amennyiben a hazai oktatás a nőies tulajdonságoknak kedvez, és ez okozza a nők túlreprezentáltságát a felsőoktatásban, úgy ez jelentősen rombolja a társadalmi esélyegyenlőséget és igazságosságot. Ha a fiúk és lányok esélyegyenlősége nem valósul meg az oktatás területén, úgy az hatással van a társadalmi mobilitásra, egyúttal veszélyezteti az oktatási stratégiában foglaltak megvalósulását.
A férfias tulajdonságok alacsonyabb értékelése, esetleg büntetése az oktatásban, mentális és viselkedésbeli problémákat okozhat a fiú tanulóknak, akik nem tudják sajátos képességeiket optimálisan megmutatni, kibontakoztatni. Mindez hatással van nemcsak a magatartásukra, de a szorgalmukra is, amit a kutatás a legfontosabb tulajdonságnak ítélt az oktatásban.
A nők jelentős túlreprezentáltsága felsőoktatásban demográfiai problémákat is okoz, megnehezítve a pártalálást a közel azonos szinten képzett fiatalok között.
(Borítókép: Michael Gottschalk / Getty Images)