Ferencz Orsolya arról is beszélt a lapnak, hogy az orosz–ukrán háború néhány nemzetközi űrprogramot is hátrányosan érintett. 244 érvényes pályázat érkezett a tavalyi évben elindított HUNOR – Magyar űrhajós programra. Ez a lista már csak nyolc jelöltet tartalmaz, októberre pedig valószínűleg meglesz az a négy ember, akik közül kiválasztják a következő magyar űrhajóst. 

Az, hogy az utolsó körbe bekerült négy aspiránsból ténylegesen ki jut el a Nemzetközi Űrállomásra, a kiképzésen dől el – mondta Ferencz Orsolya a lapnak. 

A program keretében kiváló jelentkezések érkeztek, ami abból is látszik, hogy a hazaival párhuzamosan zajlott európai űrügynökségi űrhajós-válogatás szereplőivel összevetve a magyar jelöltek kétszer jobb teljesítményt mutattak a teszteken

– hangsúlyozta Ferencz Orsolya. A Magyarországon bevett kiválasztási folyamat az Európai Űrügynökséggel, a houstoni székhelyű Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő céggel, valamint a NASA-val szoros együttműködésben zajlik le. 

A miniszteri biztos arról is mesélt a lapnak, hogy a háború mennyiben hátráltatja a különböző űrprogramokat: a konfliktus kirobbanásakor például a Nemzetközi Űrállomást illetően heves üzenetváltásokba kezdtek az érintett felek, ami ugyan mostanra már elcsendesedett, de hosszú távon is el kellene érni a békés együttműködést. 

 A Nemzetközi Űrállomás ugyanis egy olyan érték, amely az egész emberiség számára nélkülözhetetlen

– jelentette ki Ferencz Orsolya. Az ExoMars 2022 szonda őszre tervezett startjának az elmaradása szintén a háború következménye, és egyelőre nem tudni, hogy az oroszok távozása után kivel hajtja végre a műveletet az Európai Űrügynökség.