„A sztrájkjog alapjog. Ha elveszik, nem marad más, mint a polgári engedetlenség” – olvasható a civil szervezetek közösen kiadott sajtóközleményében, melyben bejelentették, hogy a strasbourgi bírósághoz fordultak a pedagógus-szakszervezetek.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a strasbourgi bírósághoz fordult a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) segítségével – derül ki a civil szervezetek által kiadott közleményből.
Döntésüket azzal indokolták, hogy a kormány elvette tőlük a sztrájkjogot, miután rendeletileg úgy alakította a kötelező szabályokat, hogy lényegében még a tanulók se vegyék észre, ha tanáraik munkabeszüntetést tartanak.
A mostani polgári engedetlenségi akciójukba maga a kormány hajszolta bele a pedagógusokat
– jelentették ki.
A közleményben felidézték, hogy a PDSZ és a PSZ lassan egy éve szeretne sztrájkolni jobb munkakörülményekért és magasabb bérekért. Hangsúlyozták, hogy a kormány ezt eleinte a tárgyalások halogatásával akadályozta.
Emlékeztettek, hogy a felek pereskedése közben, amelynek döntenie kellett volna a még elégséges szolgáltatásról – tehát arról, hogy mik azok a feladatok, amelyeket a tanároknak mindenképpen el kell látniuk a sztrájk alatt –, a kormány a járványhelyzetre hivatkozva február 11-én rendeletben határozta meg a minimálisan kötelező szabályokat. Vagyis arról döntött, mi történjék az óvodákban és iskolákban sztrájk idején, például milyen legyen a gyerekfelügyelet, hány tanórát kell megtartani. Ennek meghatározása korábban a bíróság dolga volt, ha a tárgyaló felek nem tudtak megállapodni ebben a kérdésben.
A teljesen abszurd indokolással megalkotott rendeleti szabályok azt a célt szolgálják, hogy a bíróság érdemben ne vizsgálhassa és ne dönthessen a vitatott elégséges szolgáltatásról. Merthogy ezt már az egyik peres fél, a kormány megtette. Mégpedig egyoldalúan és visszaélve erőfölényével. […] Az a sztrájk, amit nem érez meg a munkaadó – jelen esetben a kormány – és a társadalom, az nem sztrájk
– mutattak rá.
Felidézték azt is, hogy a pedagógus-szakszervezetek Alkotmánybírósághoz fordultak, de az érdemben nem vizsgálta a problémát, „mondvacsinált formai okokra hivatkozva elutasította a panaszukat”.
A szakszervezetek ezzel kimerítették az összes hazai jogorvoslatot, emiatt fordulnak most a Magyar Helsinki Bizottság és a TASZ segítségével a strasbourgi bírósághoz.
(Borítókép: FREDERICK FLORIN / AFP)