Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter szerint a honvédség, valamint a magyar védelmi ipar és a digitalizációs szektor összefogása lehetővé teszi, hogy XXI. századi, modern haderő jöhessen létre Magyarországon.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf az Infotér Konferencia Space & Defense elnevezésű balatonfüredi rendezvény nulladik napján tartott előadást.
A honvédelmi miniszter kijelentette: a digitalizációs technológia fejlődésével a világ is megváltozott. Meglátása szerint az elmúlt évtizedekben a katonai ipar vezette az innovációt, és annak olyan vívmányai terjedtek el a civil világban, mint a GPS vagy az internet.
Ma azonban már nemcsak a katonai kutatóintézetekben történnek fejlesztések, hanem startupok is betörnek a katonai világba a digitalizáció lehetőségeinek köszönhetően
– tette hozzá a politikus.
A honvédelmi miniszter előadásában áttekintette a Magyar Honvédség helyzetét a rendszerváltástól napjainkig. Azt mondta: a NATO-csatlakozást követő évtized végére egy leszerelt, eszközeitől megfosztott, professzionálisnak mondott, de létszámában igen csekély, tartalékosok nélküli haderő állt rendelkezésre.
A kormányváltás után elölről kellett kezdeni egy valódi, erős és ütőképes haderő felépítését. A haderőfejlesztési program alapvetően NATO-kompatibilis eszközöket jelent a katona egyéni felszerelésétől a harci eszközökig az európai védelmi iparra építkezve
– mondta a tárcavezető.
Kitért arra is, hogy Magyarország már a NATO azon országai között van, amelyek elérik a GDP két százalékát a védelmi kiadások tekintetében.
„Azonban térségünk biztonsági helyzete – a szomszédban dúló háború és az illegális migrációs nyomás – miatt úgy tűnik, már ennél a két százaléknál is többet kell fordítani a védelmi területre” – jelentette ki.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a haderőfejlesztés lépései között említette az eszközbeszerzést, a védelmi ipar összeszerelési és gyártási kapacitásának megteremtését, valamint a digitális eszközök összefogását egységes rendszerbe.
Szorgalmazta a dróntechnológia fejlesztését mint új innovációs területet, valamint a kommunikáció fontosságát, amelyet az integrációs munka alapjának nevezett. Beszélt az űrtechnológia jelentőségéről is, amely például a földmegfigyelés lehetőségét nyitja meg.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf a konferencián jelentette be, hogy
hamarosan létrejön a Védelmi Innovációs Kutatóintézet a Honvédelmi Minisztérium háttérintézményeként,
amely katonai oldalról lép be az innovációs ökoszisztémába. A kutatóintézetet Porkoláb Imre vezeti miniszteri biztosként, aki kedden vette át tábornoki kinevezését.
Az Infotér Konferenciát tizenharmadik alkalommal rendezi az Informatika a Társadalomért Egyesület keddtől csütörtökig Balatonfüreden – közölte az MTI.
Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a kormány döntése alapján 2022 szeptemberétől mintegy egynegyedével nőtt a katonák illetménye, amelyet október első napjaiban kapott kézhez a Magyar Honvédség hivatásos, szerződéses és tényleges szolgálatát teljesítő tartalékos állománya. Az illetményemelés állománykategóriánként eltérő, átlagosan 26 százalékos.
Az érintett katonák fizetését két lépcsőben emelik meg, a következő illetményemelés 2024 januárjában lesz.
Szalay-Bobrovniczky Kristóf szeptemberben közölte, hogy a globális recesszió sem szab gátat a hazai haderőfejlesztésnek, sőt akkor ígéretet tett arra is, hogy felgyorsítják a folyamatot.
A honvédelmi miniszter a Brave Warrior 2022 többnemzeti zászlóaljharccsoport által végrehajtott komplex harcászati gyakorlat végén tartott értékelésén felidézte, hogy
A MAGYAR HONVÉDSÉGNÉL ÉVEKKEL EZELŐTT KOMOLY HADERŐFEJLESZTÉS KEZDŐDÖTT EL TECHNOLÓGIAI MEGÚJULÁST ÉS TÖBB KATONA HADRENDBE ÁLLÍTÁSÁT MEGCÉLOZVA.
A nemzetközi hadgyakorlaton már részt vett és kiválóan szerepelt néhány új eszköz, amely a XXI. századi magyar hadsereg gerincét fogja képezni. A tárcavezető példaként említette a Gidrán harcjárművet, illetve a Leopard harckocsit.