Zöld konzultáció, magyarellenes ukrán politikusok kitiltása, pedagógusok béremelése, NATO-bővítés, „egészségtelenül szoros kapcsolat Moszkvával”, kudarcos brüsszeli szankciós politika – ezekben a témákban szólaltak fel napirend előtt a parlamentben.
Ungár Péter szerint az elmúlt hetekben, ha hallgattuk, hogy a kormány mit mond a megújuló energiáról, úgy érezhetjük, mintha mindig is támogatták volna az átállást, de arra emlékeztetett az ellenzéki politikus, a kabinet korábbi álláspontja úgy szólt, hogy azért nem lehet napenergiára és szélerőművekre alapozni, mert áramra éjszaka és akkor is szükség van, amikor nem fúj a szél. Az LMP politikusa úgy látja, ha az elmúlt 12 évben kiépítették volna az alternatív zöldenergia-hálózatot, akkor kevésbé függenénk az orosz fosszilisoktól és a világpiaci folyamatoktól.
Az elmúlt 12 évben a német ipar érdekeit támogatva, Merkellel karöltve a fosszilis orosz energiára alapozták az európai versenyképességet
– jelentette ki Ungár Péter, hozzátéve: 2014-ben Oroszország háborút indított, utána mégis növelték az orosz függést, most ismét háborút indítottak, de Orbán Viktor még mindig a fosszilis függés mellett áll.
Az LMP vezetője szerint a nemzeti konzultációban egy olyan kérdést sem tettek fel, ami valóban fontos abból a szempontból, hogy milyen energiapolitika lesz a jövőben, ezért is indított zöld konzultációt az LMP.
Remélem, minden baloldali képviselőtársam egyetért azzal, a legfontosabb, hogy az energiaellátás biztosított legyen
– kezdte válaszát Koncz Zsófia.
Az államtitkár szerint az előző hét legfontosabb eseménye az uniós csúcs volt. Kifejtette, hogy az uniós gázársapka gyakorlatilag gázembargót jelentett volna, miközben Magyarország ellátása fizikai és infrastrukturális okokból jelenleg nem biztosítható orosz gáz nélkül, „ez nem ideológiai kérdés”, magyar családok, vállalkozások és a gazdaság is tönkremenne, ha elzárnák a gázcsapokat, de sikerült kiharcolni Magyarország mentességét.
Koncz Zsófia a napenergiáról elmondta: öt év alatt megtízszereződött a kapacitás, de a rendszer nem visel el többet, ezért döntöttek a felfüggesztés mellett, október 31-ig van lehetőség az igénybejelentésre. A kormány a teljes hálózatkorszerűsítési programon dolgozik. Ha az EU-tól megkapják az RRF hitelrészét, akkor ebből el tudják végezni a teljes hálózati felújítást, ezt követően feloldhatóvá válik a felfüggesztés, és nem lesz akadálya új naperőművek csatlakozásának.
Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője „Mikor tiltja ki válaszlépésként a kormány a magyargyűlölő politikusokat Magyarországról?” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy mikor tervez szakítani a kormány azzal a „megalkuvó”, helyenként „gyáva” politikával, amely a 90-es évek óta tapasztalható a Kárpát-medencében.
Példaként említette Ukrajnát, ahol nem reagálnak pozitívan a magyar gesztusokra, hanem azt gyávaságként értékelik. A politikus szerint az eddigi magyar kormányoknak nem voltak komoly válaszaik a magyarellenes reakciókra. Ezzel kapcsolatban Toroczkai László kiemelte a munkácsi turulszobor gyalázatos lerombolását. A politikus nem ért egyet azokkal az elemzésekkel, amelyek szerint ez lenne az ukránok válasza arra, hogy Magyarország nem küld fegyvereket és katonákat a háború sújtotta országnak.
Toroczkai László szerint a magyarellenes megnyilvánulásoknak nincs köze a háborúhoz, azok már előtte is tapasztalhatók voltak. A politikus kijelentette: Ukrajnában egy magyarellenes rezsim van hatalmon, amely szisztematikusan kiirtaná a magyarokat Kárpátalján. Azzal érvelt, hogy már a háború előtt, 2014-ben felmerült, hogy Munkácsy Mihály szobrát eltávolítják, ezt végül meg is tették, de a kormány emiatt nem tett semmit sem. Toroczkai László szerint nem elég behívni az ukrán ügyvivőt a külügyminisztériumba. Emlékeztetett rá, hogy 2014 óta sorban tiltották ki a magyar politikusokat, közszereplőket Ukrajna területéről, miközben a magyarellenes ukrán politikusok nem lettek kitiltva Magyarországról.
A Mi Hazánk politikus azt követeli, hogy Viktor Baloga ukrán képviselőt a fiával, Andrej Balogával, Munkács jelenlegi polgármesterével együtt tiltsák ki Magyarország területéről a magyarellenességük miatt. Toroczkai László határozott ellenlépéseket vár a kormánytól.
Menczer Tamás államtitkár válaszában elmondta: van, amiben egyetért Toroczkai Lászlóval, és van, amiben nem. Az államtitkár szerint abban igaza van a Mi Hazánk politikusának, hogy felháborodását fejezte ki a munkácsi turulszobor lerombolása miatt, mert az nyilvánvalóan egy magyarellenes provokáció. A külügyminisztérium ezért is hívatta be az ideiglenes ügyvivőt, Menczer Tamás hozzátette: diplomáciailag ez a bevett gyakorlat egy ilyen esetben.
Hangsúlyozta: a kormány minden lehetőséget megragad, hogy megvédje a kárpátaljai magyarok jogait, a megalkuvás vádját azonban visszautasította. A megalkuvással kapcsolatban Menczer Tamás emlékeztetett rá, hogy a Mi Hazánk a Jobbikból szakadt ki, utóbbi megalkudott, és a Gyurcsány-párt segédje lett. Menczer Tamás azt tanácsolta a Mi Hazánknak, hogy kerüljék el ezt az utat, ha nem akarnak a Gyurcsány-csapatba tartozni és a Jobbik sorsára jutni.
Az államtitkár kiemelte: a kormány mindig kiáll a kárpátaljai magyarok mellett, valóban tendenciózusan történtek jogsértések a nemzetiségekkel szemben Ukrajnában, ezért is blokkolták az ország euroatlanti csatlakozását, a háború miatt azonban ideiglenesen félretették az ellentéteket, és kiállnak a megtámadott fél mellett. Akik azonban soha nem álltak a kárpátaljai magyarok mellett, azok a Mi Hazánk mellett ülő baloldali pártok képviselői. Menczer Tamás hangsúlyozta: a magyar érdek az energiafüggetlenség és az energiabiztonság, továbbá a határokon belül is ki kell állni a magyarokért.
„Legkésőbb 2022. október 23-án mindenki számára kiderült, hogy Magyarországon nem adottak a kormányzás feltételei” – kezdte felszólalását Tordai Bence. A Párbeszéd társelnöke úgy látja, hogy nincs társadalmi támogatottsága, erkölcsi alapja és szakmai tudása a kormánynak, „ami van, az csak a lopás és a propaganda”.
Az ellenzéki politikus ezután kifejtette, ha lenne társadalmi támogatottsága a kormánynak, akkor „nem bújna el a nép elől a miniszterelnök. Orbán Viktor nyolcvan ember előtt tartott ünnepi beszédet, Karácsony Gergely 80 ezer ember előtt szónokolt”. Tordai Bence szerint Orbán Viktor elárulja 56 eszméit és 89-es szavait, ezzel felszámolták a kormányzás morális alapjait. A szakmai tudásról úgy fogalmazott, hogy a közszolgáltatások biztosításában megbuktak, jó példa erre az oktatás és az egészségügy.
Dömötör Csaba válaszában leszögezte, az, hogy ki kap felhatalmazást a kormányzásra, a választók döntése, el is döntötték idén áprilisban, ráadásul a Párbeszéd nem is indult önállóan. Az államtitkár a tüntetésekről elmondta: örül annak, hogy Magyarország egy olyan ország, ahol mindenki elmondhatja békésen a véleményét, akár egyetért a kormánypártokkal, akár nem, „ellentétben áll ez az időszak azzal, amikor az egyet nem értőket lovasroham, gumilövedék várta”.
Dömötör Csaba a szakmai tudást illetően megjegyezte, három éve látják a városvezetésben, hogy mit jelent az ellenzék szakmaisága: káoszt, romló közlekedést és közbiztonságot, megcsúszó beruházásokat. Az államtitkár kitért arra is, ha az ellenzéken múlna, akkor nem lenne olyan szintű gázellátás Magyarországon, mint most, ráadásul az uniós pénzek ellen kampányolnak, és az ehhez szükséges törvénymódosításokat sem szavazták meg.
Legközelebb a Házbizottság ülésén fordítsunk öt percet arra, hogy a Párbeszéd párt nevét értelmezzük
– szólt közbe Kövér László, jelezve, hogy a Párbeszéd képviselői folyamatosan kommentálják az államtitkár felszólalását, de az ő értelmezésében a párbeszéd azt jelenti, hogy meghallgatják egymást.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese „1956 szelleme velünk él!” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy „a szabadság ott kezdődik, ahol megszűnik a félelem”, majd emlékeztetett rá, hogy a Parlamenten belül van Bibó István emléktáblája, amelyen az áll, hogy „itt állt” 1956-ban a törvényes magyar kormány utolsó képviselőjeként. A jobbikos politikus azzal folytatta, hogy szerte az országban 1956-os megemlékezéseket tartottak, a hétvégén azonban két olyan esemény is volt, amelyek jól mutatják a kontrasztot, ami a Fidesz és a szabad, polgári Magyarország képviselői között van.
Brenner Koloman arról számolt be, hogy a Szabadság téri szovjet emlékműnél videót készítettek, erről az akcióról előre tájékoztatták a rendőrséget, azok mégis igazoltatták őket. A politikus szerint szégyen, hogy október 23-án ilyet kellett megélniük. A Jobbik határozati javaslatot nyújtott be, amely szerint nincs szükség a Szabadság téri szovjet emlékműre.
Arról is beszélt, hogy a Műegyetemnél ugyanazokat az arcokat látta, akik elindították a forradalmat 1956-ban. A diákokra utalt, majd kijelentette: tanárok nélkül nincs jövő, oktatás nélkül nem jut a jólétből és a szabadságból az embereknek. A Jobbik oktatási kerekasztalt hív össze, hogy megvitassák a sürgető lépéseket az oktatással kapcsolatban. Brenner Koloman szerint álságos és cinikus a kormány azon érvelése, hogy a tanárok béremelését az uniós forrásokhoz köti. Azt is kijelentette, hogy a nemzeti össztermék 8 százalékát kellene az oktatásra költeni. „Tanár nélkül nincs szebb jövő” – fogalmazott a jobbikos politikus.
Rétvári Bence államtitkár emlékeztette a jobbikos politikust, hogy bár pártja 1956 örököse akar lenni, ezzel szemben Murány Levente '56-os forradalmár, a Jobbik volt alelnöke korábban arról beszélt, hogy „a Jobbik már csak a pénzről szól”, egy nemzeti párthoz semmi köze, „Gyurcsány csicsásai”, Gyöngyösi Mártont, a Jobbik jelenlegi elnökét pedig CIA-ügynöknek nevezte.
Az államtitkár szerint míg Brenner Koloman arról beszélt, hogy diktatúra van, és „érzi a kommunizmus leheletét a tarkóján”, arról már elfelejtett beszélni, hogy mi történt 16 évvel ezelőtt. Felidézte, hogy 2006. október 23-án tömeges jogsértések voltak, de „ma már nem ezt a világot éljük, hál' istennek”, a baloldal azonban ezt a világot hozná vissza.
Rétvári Bence a Jobbikra olvasta, hogy összefogtak Gyurcsány Ferenccel, aki az államtitkár szerint arról beszélt: nincs szükség azokra a pártokra, amelyeknek nincs üzenetük. „Mi így sose beszéltünk önökről” – tette hozzá Rétvári, majd azt is mondta, hogy tisztelték a Jobbik szavazóit. Rétvári Bence szerint, ha ők mondták volna azt, amit Gyurcsány Ferenc, akkor rájuk rontanak, és antidemokratikusnak nevezik a kormánypártokat.
Az államtitkár kijelentette: Brenner Koloman ne féltse a demokráciát, 2010 előtt lett volna mitől félni, a Jobbik is így gondolta, de megváltoztatta az álláspontját.
A pedagógusok ügyét fontosnak nevezte, majd leszögezte: a kormány azon dolgozik, hogy az ország forrásait (az uniós forrásokat is idesorolta) a pedagógusok béremelésére tudják fordítani. Rétvári Bence megjegyezte: a baloldal nem áll ki amellett, hogy Brüsszelben ne tartsák vissza az országtól az uniós forrásokat, és így nem tudják ezt a pénzt továbbutalni a magyar pedagógusoknak.
Gelencsér Ferenc szerint megközelítőleg 80 ezer ember tüntetett tegnap a pedagógusokért, mert elkeseredettek, és nincs más eszköz a kezükben. A Momentum elnöke úgy látja, hogy a közteherviselés nem arányos ebben az országban, „annyi adót fizet a magyar, hogy összeomlik a súlya alatt”, ezt „Fidesz-felárnak” nevezte.
A politikus feltette a kérdést, hogy milyen közös célokért adózunk, ha romokban az egészségügy, romokban az oktatás? Gelencsér Ferenc arról is beszélt, hogy magyar családok tízezrei szoronganak azon, hogyan oldják meg, ha a gyereknek tönkremegy a téli cipője, és meleg ruhákra is spórolni kell, mert hideg van a tantermekben.
A Momentum szja-mentességet adna a pedagógusoknak, áfareformot és jövedelemadó-reformot szorgalmaznak, javaslataikat elő is terjesztik.
Fürjes Balázs azzal kezdte válaszát, hogy sok mindenre gondoltak volna, de arra nem, hogy a baloldal túladóztatással vádolja a jobboldali polgári kormányt, mikor 12 éve az adócsökkentés kormánya. Az államtitkár szerint, ha elkezdené felsorolni 12 év alatt hányfajta adónemet hányszor csökkentettek, és az ellenzék ezeket hányszor nem szavazta meg, az ki is merítené a felszólalást. Megjegyezte azt is, hogy az ellenzék emelné az szja-t, emelné a társasági adót, és az áfacsökkentési javaslatokat sem szavazták meg.
A kormánypárti politikus válaszolt arra a kérdésre is, hogy mire fordítják az adókból befolyó összegeket: többek között rezsitámogatásra, árstopokra, kiterjesztett kamatstopra, gyármentő programra, és jön a munkahelyteremtő program is, ha szükség lesz rá. Fürjes Balázs leszögezte, hogy nekik – akárcsak 56 szabadsághőseinek – Magyarország az első, a haza nem eladó, a meggyőződés csak szívből jöhet, és soha nem bocsátanák áruba politikai közösségüket, függetlenségüket, nem hagyják, hogy „guruló dollárokkal” felvásárolják őket, „idegen zsoldból nem lehet szeretni a hazát”.
Fürjes Balázs szerint Donáth Anna – akit a párt árnyék-elnökasszonyának nevezett – nyilatkozatával egyet lehet érteni, az EP-képviselő október 23-a alkalmából arról írt, hogy nem lehet összehasonlítani 1956 szabadságharcát 2022-vel.
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője azt kérdezte, hogy a Fidesz–KDNP miért akadályozza Finnország és Svédország NATO-csatlakozását, hiszen azt már csak Magyarország nem ratifikálta Törökországon kívül. Az MSZP-s politikus arról beszélt, hogy a kormány csak látszólag ért egyet a NATO-bővítéssel, de nem támogatták az MSZP kezdeményezését, hogy az Országgyűlés végre napirendre vegye a finnek és a svédek csatlakozásáról szóló előterjesztést.
Mindannyiunk számára rendkívüli és szégyenteljes helyzetet teremtett. (...) Cinikus színjáték, amit folytatnak, ne vicceljenek már!
– fogalmazott Tóth Bertalan, aki azt is elmondta, hogy ma ismét kezdeményezte a napirendre vételt. A politikus szerint, ha a kormánypártok ismét megakadályozzák, akkor „egyértelműen Putyin kottájából játszanak”, és „mindegyikőjük kiérdemli a Geréb nevet”.
Kövér László házelnök jelezte: azért utasított el korábban Tóth Bertalan kezdeményezését, mert azt nem házszabályszerűen nyújtotta be. Hozzátette: az MSZP-s politikus új beadványa sem felel meg a szabályoknak. Kövér László szerint Tóth Bertalan szándékosan figyelmen kívül hagyta a részletes indoklását, hogy ismét vissza kelljen utasítania a javaslatát.
Menczer Tamás államtitkár szerint Tóth Bertalan árulással vádolta a kormánypártokat, pedig aki valójában áruló, az a magyar baloldal. Majd felsorolta és kifejtette, hogy a baloldal nem támogatja az ország energiabiztonságát szolgáló intézkedéseket, illetve nem támogatják a rezsicsökkentést sem, a brüsszeli szankciós politikát viszont igen.
Az államtitkár azt mondta: a kormány támogatja a finnek és a svédek NATO-csatlakozását, de a jelenlegi parlamenti napirendet az unióval kötendő megállapodások foglalták le, azonban jó eséllyel még ebben az évben szavazhatnak a NATO-bővítésről.
Vadai Ágnes úgy gondolja, hogy a kormány „egészségtelenül szoros kapcsolata Moszkvával” veszélyt jelent a magyar nemzetbiztonságra, szuverenitásra, és aláásta Magyarország hitelességét a NATO-ban.
A DK-s képviselő szerint „szándékosan és előre megfontoltan”, a nemzet érdekeivel ellentétes módon akadályozzák Svédország és Finnország NATO-csatlakozásának ratifikálását, „látva azt a pusztítást, amit ez a horda végzett, most sem azzal foglalkoznak, hogy megerősítsék közös szövetségünket, a NATO-t, hanem még mindig Moszkva érdekeit szolgálják”. Vadai Ágnes hazafias kötelességének tartja felhívni a kormány figyelmét arra, hogy vegyék napirendre a ratifikációt, akár kivételes eljárásban is.
Dömötör Csaba válaszában közölte, hogy a baloldali kormány lenullázta a honvédséget, amit Vadai Ágnes államtitkárként nézett végig. Világossá tette azt is, hogy fontosnak tartják a két északi ország NATO-csatlakozását, de zsúfolt a parlament napirendje, azokról a javaslatokról kellett szavazni, amelyek az uniós forrásokról szóló megállapodáshoz szükségesek, ami ellen az ellenzék kampányol.
A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, hogy a baloldali kormány idején eladták a Mol jelentős részét, privatizálták az energiaszolgáltatókat, a gáztározókat és az erőműveket. Kitért Gyurcsány Ferenc tegnapi szavaira is. A DK elnöke azt mondta, hogy a kormány méltatlan 56 szelleméhez. Dömötör Csaba úgy fogalmazott, erre nem voltak felkészülve, pont Gyurcsány Ferenc véste kőbe a méltatlanságot 2006-ban. Megemlítette azt is, hogy Molnár Csaba, a DK árnyékkormányának kancelláriaminisztere sem támogatná közpark elnevezését Wittner Máriáról, de Horn Gyulának szobrot állítottak.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője „Elhibázott brüsszeli szankciók” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy már nyolcadik hónapja tart az orosz–ukrán háború, az egekben járnak az energiaárak, emiatt a rezsiköltségek is megemelkedtek, világos, hogy a szankciós politika teljes kudarcot vallott. Kitért arra is: a KDNP fontosnak tartja, hogy a kormány megkérdezi az embereket a brüsszeli szankciókról. A kormányt továbbra is arra bátorítják, hogy álljon ki a magyar emberek érdekei mellett.
Fürjes Balázs államtitkár kifejtette: a kormány mindvégig következetesen képviselte, hogy az ukrajnai háborúban Oroszország az agresszor. Erről parlamenti határozat is született, vagyis Magyarország elítéli Oroszország beavatkozását, és kiáll Ukrajna területi sértetlensége mellett. Az államtitkár azonban kiemelte: a brüsszeli szankciók csak növelik a bajt, nem tartják vissza Putyint a háborútól, cserébe nagyobb kárt okoznak Európának, mint Oroszországnak.
Halász János arról beszélt, hogy Márki-Zay Péter elárulta, az Egyesült Államokból kaptak pénzügyi támogatást a kampányra. A kormánypárti politikus hangsúlyozta, a baloldal vörös vonalat lépett át a dollárok elfogadásával, ami súlyosan veszélyezteti Magyarország szuverenitását.
Válaszában Répássy Róbert is kiemelte: eddig konszenzus volt abban a magyar parlamenti pártok között, hogy nem lehet külföldről anyagi támogatást elfogadni a választásokhoz, ezt minden jogszabály tartalmazza. Az államtitkár úgy véli, meg kell fontolni a kampányfinanszírozási szabályok megerősítését.
Varga Szimeon bolgár nemzetiségi szószóló „Október 19-e a magyar–bolgár barátság napja” címmel arról beszélt napirend előtti felszólalásában előbb bolgár nyelven, majd magyar nyelven köszöntötte a magyar–bolgár barátság napját. Soltész Miklós államtitkár elmondta, hogy a nemzetiségek, és így a bolgárok is erősítették a nemzetet, máig hatnak az országra, a bolgárok máig fenntartják kultúrájukat, nyelvüket, szorgalmuk leginkább a mezőgazdaságban tapasztalható.
(Borítókép: A z Országgyűlés plenáris ülése 2022. május 24-én. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)