Szijjártó Péter a nemzetközi intézmények kudarcáról beszélt az ukrajnai háború esetében, és kijelentette, súlyos globális veszélyt jelent, ha nem kerekedik felül a józan ész a világpolitikában.
A nemzetközi intézmények eddig kudarcot vallottak az ukrajnai háború tekintetében, ugyanis ahelyett, hogy platformot biztosítanának a szemben álló felek közötti párbeszédnek, működésüket a konfliktus mélyítésére használták fel – állította Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a marokkói Tangerben.
A tárcavezető a MEDays Forum nemzetközi panelbeszélgetésén közölte, hogy az elmúlt kevesebb mint három évben példátlan módon kétszer is teljesen a feje tetejére állt a globális politikai és gazdasági rend, egyrészt a koronavírus-járvány, másrészt az ukrajnai háború miatt.
Hangsúlyozta, hogy a pandémia alatt a nemzetközi intézmények „kicsit későn ébredtek”, talán egy kivétellel, az Egészségügyi Világszervezettel (WHO), most pedig azt látni, hogy nem képesek platformot biztosítani az ukrajnai válság rendezéséhez vezető tárgyalásokhoz.
A 2020–2022: a multilateralizmus halála és újraindítása című panelen az MTI szerint arról számolt be, hogy Magyarország azért tudta Európa leggyorsabb oltási kampányát lebonyolítani, mert nem várt a közös megoldásra, és nem politikai vagy ideológiai, hanem pusztán szakmai kérdésként tekintett a vakcinák engedélyezésére. Az ukrajnai háborúról elmondta: Magyarország, szomszédos államként, rendkívüli módon érdekelt a békében, ezért nagyon aggasztónak tartja, hogy a világ épp a másik irányba rohan.
Nagy veszélyekkel jár a jelenlegi helyzet, hacsak nem kerekedik felül a józan ész, ezért újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat Kelet és Nyugat között, ennek fontosságát mutatja, hogy a hidegháború alatt több esetben is pusztán ezek segítségével sikerült elkerülni egy újabb világháborút – taglalta a fórumon Szijjártó Péter.
Magyarország a „nagy csalódások éveként” tekint 2022-re, mivel a koronavírus-járványt követően kitört a háború Ukrajnában, melynek negatív hatásai leginkább a közvetlen szomszédságban, így Magyarországon érezhető. Leszögezte, hogy a konfliktus rendezése érdekében újra kell nyitni a kommunikációs csatornákat, ha nem akarjuk feladni a „béke reményét”.
Szerinte a hidegháború ebből a szempontból jobb volt, mert akkor legalább működtek a legfontosabb kommunikációs csatornák, és csak ezek segítségével sikerült több esetben is elkerülni a közvetlen fegyveres konfliktust.
Mi, magyarok, tényleg próbáljuk fenntartani a párbeszédet Oroszországgal, de amikor így teszünk, akkor mindig tisztességtelen és heves támadások érnek bennünket. Putyin kémeinek, Oroszország szövetségeseinek, az európai egység megbontóinak neveznek bennünket pusztán azért, mert fenntartjuk a kommunikációs csatornákat
– fogalmazott.
Szijjártó Péter a Frontvonalak: a hidegháborús szindrómák című panelen naivnak nevezte azokat, akik azt hiszik, hogy ez a háború véget érhet Ukrajna és Oroszország tárgyalásai nyomán, ugyanis elsősorban amerikai–orosz párbeszédre lenne szükség. Figyelmeztetett,
mindent meg kell tenni a NATO és Oroszország közötti közvetlen konfrontáció megelőzése érdekében, mert az könnyen a harmadik világháború kirobbanásához vezethetne.
„Az üzenetünk a szomszédságból, hogy újra kell indítani a kommunikációs csatornákat, véget kell vetni a háborúnak, illetve hogy ne provokáljanak ki semmilyen eszkalációt a mi kárunkra” – fogalmazott.