Az utóbbi nyolc év lehet a legmelegebb a feljegyzések kezdete óta, a klímaváltozás még drámaibb és halálosabb hatásait vonva magával – közölte a Meteorológiai Világszervezet (WMO) az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének 27. éves ülésén közzétett globális klímajelentésében az egyiptomi Sarm-es-Sejkben. A COP27-en részt vevő Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót, a CEU professzorát, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) harmadik munkacsoportjának alelnökét, valamint Vasali Zoltán politikai elemzőt, egyetemi oktatót kérdeztük.
A jelenleg is Sarm-es-Sejkben tartózkodó Ürge-Vorsatz Diánát telefonon sikerült elérnünk. Kérdésünkre hangsúlyozta, nehéz megfogalmazni az előzetes várakozásokat, mert tavaly, Glasgow-ban is az utolsó pillanatokban jöttek létre a megállapodások.
Ürge-Vorsatz Diána azt is elmondta, hogy 24 ország jelentett be új célokat, ezek közül egyedül az ausztrál vállalások számítanak ambiciózusabbnak, ami a politikai vezetésben történt változásnak köszönhető.
A klímakutató hangsúlyozta:
nem kell mindig nagy bejelentéseket várni, az igazán nagy durranás az lenne, ha végrehajtanánk az eddigi vállalásokat. Nem biztos, hogy előreviszi az ügyet, ha minden COP-on születik egy olyan egyezség, amit végül nem tartunk be.
Leszögezte, hogy a klímacsúcsoknak így is van jelentőségük, sok részletes, technikai jellegű tárgyalás is zajlik, az ilyen eseményeken pedig a tudomány jobban rá tud csatlakozni a szakpolitikákra. A COP-ból mára egy sok tízezer fős esemény lett, amelyen mindenki részt vesz, aki igazán számít az éghajlatváltozás ügyében, mindenki ide viszi az új technológiáját, a friss tudományos eredményeket, valamint a jó gyakorlatokat. Ezekkel is próbálnak hatást gyakorolni a döntéshozókra, de Ürge-Vorsatz Diána hozzátette, hogy nehéz őket befolyásolni.
A klímakutató összességében úgy véli, hogy van értelmük a klímacsúcsoknak, viszont már csak a környezeti lábnyomát is figyelembe véve át kellene gondolni, hogy minden évben szükség van-e egy ekkora eseményre. Ráadásul a COP olyan értelemben is jelenséggé vált, hogy a helyszínen sokan próbálnak minél nagyobb anyagi hasznot húzni a rendezésből, minden évben téma a csúcs okozta repülőforgalom, sok anyagot használnak az építéshez, vagy például az egyiptomi helyszínen folyamatosan maximumra vannak járatva a légkondicionálók.
Nem hiszem, hogy ezek harmóniában lennének azzal a céllal, hogy az éghajlatváltozást kezeljük
– jegyezte meg Ürge-Vorsatz Diána.
Mennyire szorította háttérbe a háború és annak következményei a klímaváltozás elleni küzdelmet? – kérdeztük a CEU professzorát, aki úgy gondolja, hogy bár retorikai szinten háttérbe szorította, „de nem is azért kell ezzel foglalkozni, mert szexi, hanem mert más fontos ügyeket megoldva egy kalap alatt az éghajlatváltozás ügyét is előrevisszük”.
A klímakutató hozzátette: az energiaárak emelkedése olyan szempontból jót tesz az ügynek, hogy mindenki az energiafogyasztás csökkentésén, a működés racionalizálásán dolgozik, valamint az energiahatékonysági beruházások megvalósítása és a megújuló energiaforrások használata is felpöröghet, mert sokkal gazdaságosabb és fontosabb lett.
A koronavírus-járvány után az orosz–ukrán háború is háttérbe szorítja a klímaváltozás kérdését, például az Európai Bizottság egyik legnagyobb projektje, a Green New Deal kiesett az érdeklődés középpontjából, de Vasali Zoltán úgy látja, hogy az Európai Unió a háború mellett is próbál kitartani amellett, hogy a klímavédelmi célok valamilyen formában megvalósuljanak. A háború viszont újra rávilágított arra is, hogy az Európai Unió energiaellátása mennyire kiszolgáltatott, a változtatás pedig kompromisszumokat igényel akár a fosszilis energia használatában is, ami ronthatja az EU rövid távú kibocsátási mérlegét.
Az energiaválság következtében népszerűbbé válhatnak például az elektromos autók, de Vasali Zoltán arra is felhívta a figyelmünket, hogy a gyártás növelése új konfliktusokat hoz. Portugáliában a lítiumkitermelés fokozása ellen tiltakoznak, míg Magyarországon az egyik ellenzéki párt, az LMP kezdeményezett népszavazást a debreceni akkumulátorgyár építése ellen.
Vasali Zoltán a COP27 potenciális eredményeire vonatkozó kérdésünkre nem bocsátkozott jóslatokba, ugyanakkor hozzátette:
Alapkérdés, hogy van-e olyan szempontrendszer vagy módszertan, ami a vállalások betartásának ellenőrzését konkrétabbá teszi.
Az elemző a COP27-tel kapcsolatban megjegyezte azt is, hogy az egyiptomi helyszínt az emberi jogi problémák miatt több kritika érte, olyan szempontból viszont különleges választás, hogy Észak-Afrika az aszály által erősen sújtott terület. A csúcs témái között szerepel, hogy a gazdagabb országoknak kell-e kompenzációt fizetni az éghajlatváltozás által leginkább veszélyeztetett szegényebb államoknak.
Greta Thunberg svéd klímaaktivista is kritikával illette a COP27-et, többek között a „zöldre mosás” fórumának nevezte azt.
Vasali Zoltán továbbra is fontosnak tartja a klímacsúcsokat, valamint hangsúlyozta: az Európai Unió hiteles szereplő ezen a területen, mert következetesen törekedett a vállalások betartására, az Európai Bizottság a tagállamokkal is hajlandó volt konfliktust vállalni klímavédelmi ügyekben, de kérdés, hogy a jelenlegi helyzet hogyan változtatja meg a szempontokat.