A családpolitikai intézkedések jelentős sikereket tudtak felmutatni az elmúlt években, ugyanakkor a demográfiai fordulatot, amelyre a magyar társadalomnak egyre nagyobb szüksége lenne, egyelőre nem sikerült elérni.
A helyzetet nehezíti, hogy 2020-tól a Covid–19 miatti pandémia, majd pedig 2022-ben az orosz–ukrán háború egyre bizonytalanabbá tette a családok jövőjét. A magyar népesség az 1980-as évek óta természetes fogyásban van. Alig egy évtized leforgása alatt a termékenységi arányszám a 2011-es 1,23-as mélypontról 2021-re 1,59-re emelkedett, amely a 2002-es évi 1,3-as értékhez képest is jelentős fejlődésnek mondható.
Ugyanakkor ez a fejlődés is még messze elmarad a 2,1-es reprodukciós értékhez képest, amely biztosítaná a magyar társadalom létszámának stagnálását. A hazai demográfiai negatív trendeket tovább rontotta a 2007-es gazdasági világválság, amely a későbbi években a születési számokra is rányomta a bélyeget. 2010 és 2020 között egy komplex családtámogatási rendszer jött létre, amely a pandémiát megelőzően kezdte mutatni a demográfiai fordulat jeleit – olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány közleményében.
A Covid–19 hatalmas gondokat okozott világszerte. Eltérően a gazdasági válságoktól, a járvány a gazdasági problémákon túlmenően komoly társadalmi károkat is okozott, amelynek hosszú távon akár sokkal komolyabb következményei is lehetnek a demográfia alakulására.
A pandémia előtt a demográfiai fordulatra utaló jeleket lehetett tapasztalni a magyar társadalmon belül, ugyanakkor a vírushelyzet okozta sokk jelentős mértékben megakaszthatta az induló folyamatokat. 2020-ban a születések száma növekedett, és a nyugati országokkal szemben idehaza a párok gyermekvállalási kedvét érdemben nem befolyásolta a járványhelyzet.
A 2022-es évben az orosz–ukrán háború tovagyűrűző gazdasági és társadalmi hatása, valamint a fokozódó inflációs környezet alapjaiban formálhatja át a demográfiai trendeket is, mivel rengeteg bizonytalanságot teremt. Évtizedek óta fogyatkozóban a magyar népesség, amiben tényleges fordulat rövid távon még nem várható.
A KSH adatai alapján 2022. január elsején Magyarország népessége 11 ezer fő híján 9,7 millió volt. A nyugati, fejlett országokkal összhangban hazánk lakosságára is jellemző, hogy öregszik. Jelenleg már 100 fiatalkorúra 141 időskorú ember jut, amely egy évvel korábban még 139-en állt. A magyar népesség az 1980-as évek 10,7 millió fős csúcsa óta lassan és egyértelműen csökken.
A házasságkötések száma azért is kiemelten fontos a demográfia vonatkozásában, mivel jellemzően az ilyen családmodellben élő pároknál átlagosan magasabban alakul a gyermekvállalás száma. A házasságban élő magyar párok átlagosan két gyermeket vállalnak életük során, addig a nem házasságban élőknél ugyanezen érték 1,6–1,7 között alakul.
2022 első hét hónapjában közel 37 700 házasságot kötöttek Magyarországon, amely ugyan kilenc százalékkal elmarad az előző év azonos időszakához képest, ugyanakkor több mint 17 százalékkal meghaladja a 2019-es értéket. A magyarok közel 70 százaléka a koronavírus-járványtól függetlenül kitartott a gyermekvállalási tervei mellett, és érdemben nem befolyásolta a döntését.
Tavaly több mint 93 ezer újszülött látta meg élve a napvilágot, ami majdnem egy százalékkal magasabb a 2020-as évhez képest. 2022 első hét hónapjában összesen 50 115 élveszületés történt idehaza, ami 4,5 százalékkal elmarad a 2021-es év azonos időszakához képest.
A jelenlegi szinthez képest éves szinten 15-20 ezerrel több újszülöttel a népességfogyás megállítható lenne.
A családpolitika kitüntetett szerepét jól mutatja, hogy a finanszírozásra fordított összeg évről évre folyamatosan emelkedett az elmúlt évtized során. A 2022-es évi költségvetésben különböző családpolitikai kiadások és kedvezmények finanszírozására összesen közel 2800 milliárd forintos összegben terveztek. Az idén nyáron elfogadott 2023-as költségvetésben a családtámogatásokra összesen 3230 milliárd forintot szántak, amely több mint 16 százalékos növekedést jelent.
2022. január 1-jén a KSH előzetes adatai alapján hazánk népessége 9 millió 689 ezer fő volt, amely 41 ezer fővel alacsonyabb az egy évvel korábbi értékhez képest. Havi szinten a természetes fogyás mind 2020-ban, mind pedig 2021-ben az utolsó negyedévben jelentős mértékben megugrott, ami a Covid–19 egyes hullámainak súlyosságának tudható be.
2021-ben összesen 155 ezer fő hunyt el a Covid–19 által dominált időszakban, ami tíz százalékkal magasabb a 2020-as értékhez képest, melyet érthető módon a születések száma nem tudott kellő mértékben ellensúlyozni.
(Borítókép: Lars Klemmer / picture alliance / Getty Images)