A Hajdú-Bihar megyei pilot program és az új országos ügyeleti koncepció között döntő különbség, hogy utóbbinál a háziorvosokkal szemben kötelezettséget is megfogalmaztak. A Magyar Orvosi Kamara szerint a terv megvalósulása komoly ellátásbiztonsági nehézségekhez vezethet. Van azonban a törvényjavaslatnak olyan része is, amivel kifejezetten egyetértenek. Ettől függetlenül az egészségügy átalakításáról szóló minisztériumi egyeztetéseket a jövőben is folytatnák.
„A háziorvosok 25 százaléka nyugdíjkorhatáron túl teljesít szolgálatot. Ha ügyeleti kötelezettséget is előírnak velük szemben, annak beláthatatlan ellátásbiztonsági következménye lehet” – jelentette ki az Indexnek a Magyar Orvosi Kamara (MOK) Háziorvosi Csoportjának vezetője nem sokkal azután, hogy a kormány benyújtotta az egészségügyi átalakításáról szóló törvényjavaslatot.
Soós Zoltán hangsúlyozta: a dokumentum megegyezik azzal a tervezettel, melyet a Belügyminisztériummal folytatott egyeztetések során megismertek, és amelyet számos kritikával illettek.
Mint ismert, a kormány az egészségügyi ellátórendszer szinte valamennyi szegmensébe belenyúl, a tervezett módosítások sarkalatos eleme az ügyeleti rendszer átalakítása.
A változás értelmében a háziorvosi és házi gyermekorvosi ügyelet biztosítása vidéken az állami mentőszolgálat hatáskörébe tartozna, Takács Péter egészségügyi államtitkár a MOK-kal való egyeztetések egyikén azt mondta: „A koncepció az, hogy kevesebb számú ügyeleti pont lesz az országban.”
Arról, hogy pontosan hány ügyeleti központ szűnne meg, a kormány egyelőre hivatalos adatot nem közölt, Soós Zoltán jelzése szerint a tervezett ellátási pontokról az orvosi kamarának sincs információja.
Takács Péter az elmúlt hetekben azt ugyanakkor egyértelművé tette, hogy a háziorvosok havi két ügyeletre kötelezhetők lennének. Ez az egyik, amit a MOK erősen kifogásol.
Az elöregedett háziorvosi rendszernek a kötelező részvételt az ügyeleti ellátásban nem célszerű megjelölni, mert komoly veszélynek látjuk, hogy amennyiben a nyugdíj mellett tovább szolgáló háziorvosoknak ügyeleti kötelezettséget írnak elő, úgy sem azt, sem a nappali ellátást nem vállalják tovább
– mondta lapunknak a szakember, hozzátéve, hogy ezért a jövőben egy olyan szakmai javaslattal szeretnék segíteni a folyamatok átalakítását, amely az új körzethatárokon belül teret biztosít a járási kollegiális praxisközösségeknek, az önkormányzati társulásoknak az ügyeleti ellátás megszervezésére, és ahol a háziorvosnak van egyfajta felelőssége, szervezési funkciója, de az ellátás semmiképp sincs kötelező feladatként megjelölve.
Az Index a legutóbbi Kormányinfón Gulyás Gergelynél érdeklődött arról, hogy a Belügyminisztérium nyitott-e még az egyeztetésekre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter kérdésünkre úgy felelt, hogy „ha van értelme, a kormány nyitott a további tárgyalásokra, de a mostani javaslatok is a kamarával lettek egyeztetve”.
Gulyás Gergely szintén a Kormányinfón kérdésre válaszolva a Hajdú-Bihar megyei pilot program jelentőségére is emlékeztetett, mint ismert, az új ügyeleti rendszert a térségben már kipróbálták.
Soós Zoltán ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a program eredményei egyelőre nem ismertek, igaz, ez hamarosan változhat, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki tájékoztatón ugyanis arra kérte a Belügyminisztériumot, hogy a tapasztalatokat hozzák nyilvánosságra.
A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője – több kollégájával egyetértve – úgy ítéli meg, hogy az eddig rendelkezésre álló információk alapján a pilot csupán azzal kapcsolatban adott jó tapasztalatokat, hogy az egyéb kompetenciával rendelkező szakemberek (APN-nővérek, mentőtisztek) a jelenleginél jóval aktívabban vegyenek részt az ügyeleti ellátásban.
„És ne feledjük: a pilotban a Hajdú-Bihar megyei háziorvosok kötelező orvosi ügyeleti részvétele sem valósult meg, ami döntő különbség attól a koncepciótól, amit az OMSZ szakmai javaslataiból eddig megismertünk” – mutatott rá a szakember.
A MOK által folytatott tárgyalások, illetve a törvényjavaslat alapján a legfontosabb tudnivalók a következők:
A MOK azzal egyetért, hogy az ügyeleti körzetek határának kijelölése ezentúl az Országos Kórházi-főigazgatóság (OKFŐ) hatáskörébe tartozzon, így garantálható az egységes módszertan.
Soós Zoltán megjegyezte: bizonyosan nincs szükség egy megyében például 20 ügyeleti pontra, a racionalizáció tehát indokolt.
„A csökkenő számú ügyeleti pont persze a lakosság hozzáférését valamelyest csökkenteni fogja, azonban hasonlóan a kórházi rendszer szükséges racionalizálásához, itt is elsősorban beteg- és ellátásbiztonsági érdek, hogy jól felszerelt, megfelelő szakmai állományú ügyeleti ponton kapjon minőségi és nem pedig esetleges ellátást a páciens, az oda történő eljutásban működjön közre szükség szerint az OMSZ” – fejtette ki a háziorvos.
A MOK Háziorvosi Csoportjának vezetője kitért arra is, hogy mely pontokon tartják hiányosnak a benyújtott törvényjavaslatot.
Mint mondta: a praxisközösségi rendeletben nevesített Járási Alapellátási Központok helye a rendszerben sem irányítás, sem ellátásszervezés, sem szolgáltatásnyújtás szempontjából nem szerepel.
Ezt azért is hiányolják, mert a korábbi elképzelések szerint a Járási Alapellátási Központok feladatai közé tartozna adott területen az egységes ügyeleti rend megvalósítása és a praxisközösségek működésébe bevont szakemberek (védőnők, gyógytornászok, dietetikusok, egészségpszichológusok) foglalkoztatása, munkavégzésük koordinálása.
„A tervezetben megjelenő módosítások a Járási Alapellátási Központ koncepció kiüresítéséhez vezethetnek” – figyelmeztetett Soós Zoltán.
(Borítókép: Vajda János/MTI)