Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásai során a szociális törvényről, a klímaváltozásról, a háborúról és az egészségügy átalakításáról is szó volt. Az is elhangzott a parlamentben, hogy „Ruszkik, haza!”, az egyik államtitkárnak pedig bekiabálták, hogy „Szégyen”.
Kanász-Nagy Máté azzal nyitotta a napirend előtti felszólalások sorát, hogy ma 18 órára mindenkit várnak a Kossuth térre, aki tiltakozna a szociális törvény módosítása ellen. A képviselő szerint a kormánypártok azt üzenik a módosítással, hogy „segíts magadon, az állam nem segít”.
Kanász-Nagy Máté cinikusnak tartja, hogy „ebben a helyzetben az egyénre mutogatnak”. A politikus úgy látja, hogy az egyénre mutogatni nem más, mint mások szenvedése iránti önfelmentő érzéketlenség, „a magyar állam érzéketlen, a magyar állam nem akar gondoskodni, nem akar felelősséget vállalni”. Kitért arra is, hogy az állami szociálpolitikának feladata van többek között a szegénység enyhítésében, jelenleg egy mélyszegénységben élő családnak az ükunokái sem tudnak kitörni a szegénységből.
Az irány teljesen téves, ez ellen tiltakoznunk kell
– jelentette ki Kanász-Nagy Máté.
Rétvári Bence államtitkár válaszában leszögezte: az anyagi biztonságot elsősorban az adja meg az embernek, ha munkája van, „a baloldal kormányzása a munkanélküliség növekedéséről szólt”, a jobboldal kormányzása alatt több mint egymillió új munkahely jött létre, a mélyszegénységben élők száma pedig radikálisan csökkent.
A kormánypárti politikus arra emlékeztetett, hogy a baloldal korszakában egyhavi bért elvettek a szociális gondozóktól.
Önöktől kell félteni a magyar embereket, nem ennek a kormánynak a politikájától
– zárta válaszát Rétvári Bence.
Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke és frakcióvezetője arról beszélt, hogy „kezd az erőszak elharapózni hazánkban”, de „a mainstream média próbálja elhallgatni az eseteket”. A politikus felidézte, hogy október végén a népligeti villamosmegállónál összevertek egy férfit, valamint a napokban az utcán nyomták ki a szemét egy székesfehérvári férfinak.
Toroczkai László szerint ezek nem elszigetelt esetek, sok hasonlóról lehetne beszámolni az országból. Hozzátette, hogy még az „SZDSZ-es mondás”, a „megélhetési bűnözés” sem indokolja ezeket az eseteket. Arról is beszélt, hogy „közös szálak” kötik össze a két bűncselekményt, mert szerinte cigány elkövetőkről van szó. A Mi Hazánk politikusa emlékeztetett rá, hogy a parlamentben is ülnek cigány képviselők, azt kérik tőlük, hogy az ilyen eseteknél ők is szólaljanak meg. Toroczkai László úgy véli, hogy a romák felzárkóztatására szánt támogatásokat „agressziókezelési tanfolyamokra” lehetne költeni.
Azt is mondta, hogy már nappal is bárki, aki a 4-6-os villamoson tesz egy kört, indokolatlan agresszióval, támadásokkal találkozhat. Kitért rá, hogy az M5-ös autópályán lövöldözés volt,
Szegedtől Budapestig végig lövöldöztek az iraki állampolgárságú migráns bűnözők.
Toroczkai László szerint ehhez képest „kíméletesen” fogták el őket a rendőrök, pedig egy másik országban az erdőben „szitává lőtték” volna őket.
A politikus kifejtette, hogy Magyarországon a liberális politika érvényesül, vagyis „a bűnözők érdekeit helyezik előtérbe”. A Mi Hazánk azt kéri a kormánytól, hogy sürgősen védje meg a tisztességes magyarokat, a parlamentben pedig tegyenek rendet, mert Jámbor András párbeszédes képviselő sajtótájékoztatója után drogtesztre is szükség lenne. („A Fidesz azzal támad, hogy egy sajtótájékoztatón hülyén néztem. Egyébként tényleg vicces, úgyhogy ki is rakom a képet” – reagált Facebook-oldalán néhány nappal ezelőtt Jámbor András, aki szerint „van olyan, hogy az ember hülyén néz”, de ő képviselőként is ember akar maradni, „izgulással, hülyén nézéssel együtt”. Szerinte ez nem gyengeség, hanem természetes.)
Rétvári Bence államtitkár hangsúlyozta: a kormány 2010-ben szigorú büntetőpolitikát hirdetett, a 2010 előtti állapot ugyanis elfogadhatatlan volt, most megvédik a törvénytisztelő embereket, nem kell félniük, a rendőrök kezébe pedig hatékony eszközöket adtak.
Az államtitkár azt is kiemelte, hogy harmadára sikerült csökkenteni a bűnözést, míg egy felmérés szerint a világban a válaszolók 26 százaléka fél attól, hogy bűncselekmény vagy erőszak áldozata lesz, addig Magyarországon a megkérdezettek csak négy százaléka tart ettől. Rétvári Bence szerint a rendőröket nem kritika, hanem elismerés illeti, emelték és emelni is fogják a bérüket. Az M5-ös autópályás eset pedig azt mutatja, hogy mennyire fontos a migráció elleni hatékony fellépés.
Szabó Rebeka a COP27 klímacsúcsról beszélt, amelyről korábbi cikkünkben Ürge-Vorsatz Diána klímakutatót kérdeztük.
A Párbeszéd társelnöke felszólalásában kifejtette: a hőhullámok, az aszály, az emelkedő vízszint nem a jövő problémája, hanem most történik, „a gazdasági növekedést hajszoló vadkapitalizmus olyan világot teremtett, amely hamarosan alkalmatlan lesz az emberhez méltó életre”.
Az ellenzéki képviselő különösen felháborítónak nevezte, hogy amit az Orbán-kormány hozzá tudott tenni ehhez a küzdelemhez, „az átlátszó hazugság”.
Magyarország nulla ponttal, rúgott gól nélkül kiesett ebből a bajnokságból.
Szabó Rebeka felsorolta: megadóztatták a napelemeket, megszüntették a hálózatra kapcsolódási lehetőséget, nem lehet telepíteni szélerőműveket, elmaradt a lakások hőszigetelési programja is, szabotálták az elektromos hálózatok fejlesztését, fokozni akarják a lignitkitermelést, megkönnyítik a tarvágást a védett erdőkben, akkumulátorgyárat építenek mezőgazdasági területekre.
A politikus közölte: azt is „megakadályozták, hogy a klímacsúcson ellenzéki képviselők is részt vegyenek”, de egy szakértői jelentésre hivatkozva közölte: Magyarország klímapolitikájában romlás ment végbe az elmúlt években, nincs gyakorlati jele annak, hogy elkötelezettek lennének az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
Koncz Zsófia válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy 2010 óta egységnyi GDP előállítására 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság, miközben az ipari teljesítmény másfélszeresére nőtt.
Az államtitkár kiemelte:
A Párbeszéd folyamatosan ellenzi a Paks 2 beruházást, miközben aggódnak a szén-dioxid-kibocsátásért, pedig az atomerővel éves szinten jelentős kibocsátás válik elkerülhetővé.
A kormánypárti politikus azzal folytatta: Magyarország az elfogadott stratégiák mentén az energiaválságban is halad a klímavédelmi célok elérése felé.
Koncz Zsófia felszólalása alatt több közbeszólás is érkezett az ellenzéki padsorokból, mire az államtitkár megjegyezte, hogy „alternatív beszélgetés alakul ki”. Koncz Zsófia végül a kormány klíma- és természetvédelmi akciótervét hangsúlyozta, hozzátéve: támogatják az elektromos járművek terjedését, van Zöld Busz Program, és elsők között tiltották be egyes egyszer használatos műanyagok forgalmazását.
Brenner Koloman, a Jobbik frakcióvezető-helyettese azt mondta: a puding próbája az evés, „Navracsics Tibor miniszter ugrott, és leverte a lécet”, mert megígérte, hogy az Integritás Hatóság november 19-én megkezdi munkáját. Gyöngyösi Márton, a Jobbik elnöke, európai parlamenti képviselője, valamint Schwarcz-Kiefer Patrik, a brüsszeli Régiók Európai Bizottságának jobbikos tagja azonban csak zárt ajtókat talált, pedig egy 180 oldalas dokumentumcsomaggal mentek oda, amely a Fidesz mohácsi polgármesterének korrupciógyanús ügyével van összefüggésben.
Brenner Koloman szerint a kormány elmúlt 12 éve „vészesen veszélyezteti” a magyar embereknek járó uniós forrásokat. A kormány „komoly felelősséggel” tartozik az iránt, hogy a magyar emberek megkapják a támogatásokat. A Jobbik megszavazta az összes törvényjavaslatot, amelyeket az uniós támogatások érdekében benyújtott a kormány. „Kezdjék el a munkát, bizonyítsák be, hogy valóban korrupcióellenes” az Integritás Hatóság – jelentette ki a jobbikos politikus.
Kitért Palkovics László lemondására is. Brenner Koloman szerint „igazi szegénységi bizonyítvány”, hogy csak azért mondott le, mert nem kapott olyan minisztériumot, amelyet szeretett volna. „Önök csak azt tudják bizonyítani, hogy nem tudnak kormányozni” – fogalmazott a jobbikos politikus.
Latorcai Csaba államtitkár szerint abszurd számonkérni a kormányon egy független hatóság nyitvatartását, de hozzátette, hogy ha munkaszüneti napra esik a nyitás, akkor valójában az a soron következő munkanaptól van, vagyis mától, november 21-től.
Az államtitkár szerint a Jobbik „színtiszta provokációt” követett el november 19-i akciójával. Latorcai Csaba aztán arról beszélt, hogy Gyöngyösi Márton hevessége nem először hozta kínos és vállalhatatlan helyzetbe a Jobbikot, mostani akciójával is a „korábbi fiaskóit próbálja feledtetni”. Latorcai Csaba felidézte, hogy évekkel ezelőtt Gyöngyösi Márton „a zsidókat akarta listázni”, nem olyan régen pedig még az EU-ból való kilépés mellett kampányolt, miközben Kovács Béla (korábbi jobbikos EP-képviselő) épp az EU intézményei ellen kémkedett. Az államtitkár szerint azonban most Gyöngyösi Márton 180 fokos pálfordulást hajtott végre, „a brüsszeli szankciók mellett állt ki”, mondván, hogy működnek, miközben az egész világ látja, hogy Oroszország nem rogyott meg, de Európa igen.
A kormány szerint békére van szükség, ugyanakkor a Jobbik elnöke ismét „veszélyes hevességéről tett bizonyosságot”, a lengyelországi rakétabecsapódás kivizsgálása előtt arról nyilatkozott, hogy az oroszok rakétái csapódtak be.
Kérem, szóljanak az elnöküknek, hogy ne tegyen háborúpárti nyilatkozatokat
– jelentette ki Latorcai Csaba, aki hozzátette, hogy a magyar emberek átlátnak a Jobbikon. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Jobbik döntse el: kisnyilas gyökereihez ragaszkodik, vagy modern, européer párt akar lenni.
Gelencsér Ferenc felszólalása elején azokat az uniós országokat sorolta, amelyeknek van történelmi tapasztalatuk az orosz hadsereggel, és az ukrajnai háború kitörése óta állam- vagy kormányfőik elutaztak Kijevbe. A Momentum elnöke nem tudja, „mivel kényszerítik” Orbán Viktort arra, hogy ne tegye ugyanezt.
Az ellenzéki politikus szerint „a szabad generáció tagjait senki sem zsarolhatja és irányíthatja külföldről”, a Momentum első magyar parlamenti delegációként Kárpátaljára és Kijevbe látogatott. Rendkívül kínosnak tartja, hogy „egy ellenzéki pártnak kell elvégeznie a kormány feladatát”.
A Momentum örömmel fogadja, hogy „Orbán Viktor és a Fidesz EP-képviselői megszavazták az összes szankciót, így csökkentve az agresszor bevételeit, ezek fontos lépések, és az is, hogy a Fidesz szankciópárti”.
Gelencsér Ferenc hangsúlyozta: elfogadhatatlan, hogy Oroszország miatt kárpátaljai magyarok halnak meg, a kormányt pedig arra szólította fel, hogy
tüntessék el a bombás plakátokat, a szankciók nem bombák, hanem eszközök a bombák megállítására.
A Momentum azt javasolja a kormánynak, hogy „ne a szankciók ellen kommunikáljanak, ha már megszavazták őket”, valamint nyilvánítsák háborús bűnös államnak Oroszországot, küldjenek kormányzati delegációt Kijevbe, hozzák helyre a magyar–ukrán kapcsolatokat, és fejezzék be a „kegyeletsértő kommunikációt”.
Fürjes Balázs államtitkár új keletűnek látja a Momentumtól a határon túli magyarokért való aggódást, ha viszont ez gyökeres fordulatot jelent, akkor hálásak érte, mert sok kérdésben keresik a nemzeti egységet, és sajnálták, hogy a baloldal döntő része a határon túli magyarok ügyében a nemzeti egységen kívül rekesztette magát.
Ebben a kérdésben a Momentum is így járt el, azzal a Gyurcsány Ferenccel vannak, aki szégyenletes népszavazási kampányt folytatott a kettős állampolgárság ügyében. Önök rendszeresen kampányoltak a határon túl az ottani magyar pártok ellenében induló román vagy szlovák pártok érdekében
– emlékeztetett Fürjes Balázs.
Az államtitkár a háborút illetően világossá tette, hogy teljesen egyértelműen elítélték az orosz agressziót, és kiálltak Ukrajna mellett, miközben egymillió menekültet fogadott be Magyarország. Fürjes Balázs hangsúlyozta, hogy az ellenzék eddig a háború pártján állt a békével szemben, mert fegyvereket és katonákat küldtek volna Ukrajnába, amivel Magyarországot is belesodorták volna a háborúba.
Mielőtt Fürjes Balázs kitért volna a szankciókra, Kövér Lászlónak kellett közbeszólnia az ellenzéki padsorokból érkező reakciók miatt: „A bekiabálásokat fejezzék be, legyenek szívesek.”
Az államtitkár részletezte: nem fogadják el azokat a szankciós intézkedéseket, amelyek Magyarország és a magyar emberek számára előnytelenek, ezért kivételeket érnek el, ezekért meg kell harcolni. Miután megvédik a magyar emberek érdekeit, elérik a kivételeket, a számunkra már nem hátrányos, nemzeti érdekeinkkel nem ellentétes szankciós döntéseket, Magyarország, hogy ne borítsa fel az uniós egységet, megszavazza.
Fürjes Balázs végül egy kérdést intézett az ellenzékhez: azzal van bajuk, hogy Magyarország számára a magyar embereket védő kivételeket harcolunk ki, vagy az a gondjuk, hogy nem vétózunk és nem borítjuk fel az európai egységet?
Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezetője kijelentette: az a kormány, amely egyre több adót szed be, amely a brutális energiaárakkal ellehetetleníti a magyarokat, az alkalmatlan. Amelyik kormány nem tudja kifizetni a pedagógusokat, az hagyja abba a kormányzást. Nem normális, hogy a Fidesz előbb emelte a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok fizetését, mint a pedagógusok bérét, ráadásul újabb milliós fizetéseket akarnak emelni, míg a tanároknak nem jut semmi sem.
Arról is beszélt, hogy tönkretették a forintot, nem akadályozták meg a brutális áremelkedéseket.
Önök szerint ez rendben van így? Szerintünk nincs rendben
– jelentette ki Tóth Bertalan. Az MSZP azt javasolja, hogy az MNB elnökének fizetéséhez kössék a pedagógusok bérét, vagyis az érje el az MNB-elnök fizetésének tíz százalékát. Többek között azt is megjegyezte, hogy a kormányoldalnak színt kell vallania a svédek és a finnek NATO-csatlakozásának ügyében is.
Dömötör Csaba államtitkár elmondta: a kormány 1600 milliárddal többet költ az egészségügyre, mint a 2010-es kormányváltás előtti szocialista kormány az utolsó évében. Az államtitkár felsorolta: az orvosbéremelés folyamatban van, emelték az ápolók bérét is, kivezették a devizahiteleket, elkötelezettek a pedagógusok béremelésének ügyében, keresik a módját annak, hogy majd az uniós forrásokat is fel tudják erre használni, tehát ez még egy ok arra, hogy az ellenzék ezt ne akadályozza.
Az államtitkár azt is kiemelte: a gazdaság növekedési pályán van, az ipari termelés növekedett, a foglalkoztatottság is nőtt. Konkrétumokról is tájékoztatott: fenntartják a rezsicsökkentést, az árstopokat, a kamatstopot, új pályázat indul a kisboltok támogatására, megvédik a nyugdíjakat, illetve fenntartják a széles körű családtámogatási rendszert, amelyet szeretnének tovább erősíteni. Az ellenzéknek – utalva a „dollárbaloldal” párfinanszírozási ügyére – árustopot javasolt, hogy ne adják el a politikájukat guruló milliárdokért.
Komáromi Zoltán azzal kezdte felszólalását, hogy az egészségügy átalakítására vonatkozó javaslat benyújtását nem előzte meg széles körű társadalmi egyeztetés. A DK politikusa szerint az Orbán-kormány 2010-ben egy működő egészségügyet vett át, több orvossal és ápolóval, aztán tizenkét évük volt arra, hogy „az állítólag romokban átvett egészségügyet meggyógyítsák, most azért nyúltak hozzá kapkodva, mert már önök is érzik, muszáj valamit tenni”.
Komáromi Zoltán aláhúzta: az átalakítási terv a jelenleginél is nagyobb káoszt okoz majd, és több pontját is kritikával illette. Az ellenzéki képviselő úgy látja, az Orbán-kormány eldöntötte: nem minden magyar egészsége és hosszú élete fontos, aki teheti, az a magánegészségügybe menekül.
A képviselő azzal folytatta: a járvány megmutatta, hogy nagy a baj, „a helyzet drámai, és addig az is marad, amíg Orbán Viktor a miniszterelnök”, miközben az árnyékkormány „valódi egyeztetésbe kezdett az egészségügy szereplőivel”, kész terveik vannak a fizetések rendezésére, a kórházak és a háziorvosi rendszer megmentésére.
Nem vállalunk bűnrészességet az Orbán-kormány egészségügyet tönkretevő munkájában, a törvényjavaslatot nem fogjuk támogatni.
Rétvári Bence államtitkár válaszában arra emlékeztetett, hogy a baloldali kormányzás idején hatszázmilliárd forintos forráskivonás történt az egészségügyből, elvettek egyhavi bért a dolgozóktól, miközben most épp januárban emelkedik tovább az orvosok bére, három év alatt két-két és fél szeresére emelnek.
A kormánypárti politikus elmondta azt is, hogy több orvos van, mint 2010-ben, a külföldi munkavállalásra első alkalommal engedélyt kérő orvosok száma is csökkent.
Az önöké volt az egyetlen olyan kormány, aki kórházakat zárt be
– mutatott rá Rétvári Bence, hozzátéve: vizitdíjat is szedtek. Az államtitkár kitért arra is, hogy Komáromi Zoltán emberkísérletnek nevezte a koronavírus elleni keleti vakcinák alkalmazását, miközben több ezer ember életét mentették meg ezekkel.
Végül az az államtitkár közölte, hogy több szakmai szervezetnek elküldték előzetes egyeztetésre az új javaslatot. A Magyar Orvosi Kamara reakciójáról itt számoltunk be.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője Megerősítjük a magyar gazdaságot címmel arról beszélt, hogy az orosz–ukrán háború és az erre adott rossz brüsszeli válaszok nyomot hagynak a világgazdaságon és a magyar gazdaságon is. A magyar álláspont világos: háború helyett békére van szükség, józanság és higgadtság kell, a béke felé kell terelni a folyamatokat. A magyar kormány felismerte és elkezdte orvosolni a bajokat, mindent megtesz a magyar gazdaság megerősítése, illetve a magyar családok védelme érdekében.
Simicskó István hangsúlyozta: a gazdasági növekedést fenn kell tartani, stabilnak kell maradnia a költségvetésnek. A KDNP-s politikus szerint jó irányba halad a kormány, és elkerülhető a recesszió. Felszólalása végén részletezte, hogy a kormány 11 lépéses akciótervet dolgozott ki az infláció leverésére, a munkahelyek védelmére. Láthatjuk, hogy számos válságot éltünk meg, de a kormányzat védi a magyar embereket és a családokat – mondta Simicskó István.
Sztáray Péter András államtitkár elmondta: a kormány feladata, hogy a kritikus helyzetben lépéseket tegyen, majd ő is felsorolta, hogy az elmúlt időszakban milyen intézkedéseket hozott a kormány.
Zsigó Róbert szerint Európa és Magyarország is a veszélyek korát éli, az évtized világjárvánnyal kezdődött és háborúval folytatódott. Utóbbiban a magyar álláspont világos: elítélik az orosz támadást, kiállnak Ukrajna területi integritása mellett, és béketárgyalásokat sürgetnek. Azt is mondják és tartják, hogy Magyarországnak ki kell maradnia a háborúból, ezért sem küldenek fegyvereket vagy katonákat Ukrajnába.
A kormánypárti politikus a helyzetet törékenynek nevezte, megemlítve, hogy Lengyelország területén légvédelmi rakéta csapódott be. Zsigó Róbert megjegyezte, hogy egyes magyar ellenzéki nyilatkozatokban nyoma sem volt a higgadtságnak, többen a saját igazukat keresték, felelőst kiáltottak egy olyan ügyben, amiről órákig nem voltak pontos információk, „súlyos felelőtlenség vakon vádaskodni, indulatból nyilatkozni”.
Dömötör Csaba válaszában többek között elmondta, hogy a kormányok mozgásterét Európában a háborús helyzet és az arra adott válaszok határozzák meg, az ellenzéki pártok megpróbálják úgy beállítani, hogy csak Magyarország néz szembe nehézségekkel, de nem ez a helyzet.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a baloldali pártok állandóan jelzőket raknak a nevük mellé, az MSZP „az igazi baloldal”, a Párbeszéd és az LMP „a zöldpárt”, a Jobbik „a felelős konzervatív párt”.
Amit önök az elmúlt hónapokban bemutattak, annak nem volt köze sem az igazi baloldali politikához, sem az igazi konzervatív politikához, sem a környezetvédelemhez. A hatalomvágyhoz és a külföldi elvárásokhoz volt köze, hogy a megrendelés szót ne használjam.
Dömötör Csaba úgy véli, hogy a külföldről érkező támogatásért – amiről itt írtunk részletesen – valamit kérnek a támogatók, ami nem jó az országnak.
Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló először ukránul szólalt meg, elmondta, hogy ma kilenc éve robbant ki a méltóság forradalma, amikor Ukrajna kiállt európai jövőjéért, amiért a mai napig nagy árat fizet. Ezután az ukrán nép történetének egyik legnagyobb katasztrófájáról beszélt, a holodomorról, a nagy ukrajnai éhínségről emlékezett meg. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy az ukrán emberek nemcsak a megemlékezés miatt gyújtanak mindennap gyertyát, hanem azért is, mert az orosz támadások miatt nincs áram. Nem csupán az éhínség áldozatai miatt gyújtanak gyertyát, hanem az orosz agresszió miatt elesettekért is, de továbbra is harcolnak a függetlenségükért, ahogy ezt a magyarok is megtették többször a történelmükben.
Ruszkik, haza! – most az ukrán nép is ezt kiáltja
– jelentette ki Grexa Liliána. Az ukránok az életüket adják hazájuk függetlenségéért. „Azt kívánom, hogy Isten áldjon meg minden segítő szándékú magyart, Isten óvja Ukrajnát, Magyarországot és Európát ezekben a vészterhes időkben” – fogalmazott az ukrán nemzetiségi szószóló.
Soltész Miklós államtitkár válaszában kitért rá, hogy február 24-e óta (a háború kitörésének napja) Magyarországnak újabb segítséget kell adnia Ukrajnának. Az államtitkár felolvasta Szijjártó Péter miniszter korábbi üzenetét, amelyben többek között elhangzott, hogy Magyarország elítéli a katonai agressziót, kiáll Ukrajna szuverenitása mellett, továbbá adományokat szállít a szomszédos országnak. Ugyanakkor Soltész Miklós megismételte: a szankciók az agresszort nem állították meg, a szankciók gazdasági káoszt okoznak. Utóbbira válaszként „Szégyen!-t” kiabáltak az ellenzéki padsorokból.
Soltész Miklós szerint egy dolgot biztos segített a magyar álláspont – vagyis az, hogy sem fegyvert, sem katonát nem küldtek Ukrajnába –, Kárpátalja a béke szigete lett. Az államtitkár azt is mondta: Magyarország most abban tud segíteni, hogy megakadályozzon egy újabb nagyobb bajt, egy újabb éhínséget Ukrajnában. Felszólalása végén a kormány álláspontjával kapcsolatban közölte: „következetesek vagyunk, tűzszünetet, béketárgyalásokat és ezután békét akarunk”.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)