A politikai vitaműsorban Deák Dániel mellett Mesterházy Attila, Kohán Mátyás és Antal Attila mondta el véleményét az aktualitásokról, így az EU-s pénzek befagyasztásáról is. A kemény vitában a felek többször is egymás szavába vágtak, Deák Dániel két alkalommal is fel akart állni székéből, hogy idő előtt távozzon a stúdióból.

A XXI. Század Intézet vezető elemzője azt mondta, hogy Magyarország és az EU kapcsolatában egy játékelméleti alapvetés, a „chicken game” zajlik. Meglátása szerint ennek az optimális kimenetele az lehet, ha mindkét fél kompromisszumra törekszik, vagyis „mindketten elrántják a kormányt”. A politológus szerint Orbán Viktor úgy próbálja javítani tárgyalópozícióját, hogy majd csak 2023 első parlamenti ülésén kerül napirendre Svédország és Finnország NATO-csatlakozási kérelme, és ezért nem támogatták az EU közös hitelfelvételét sem, amellyel Ukrajnát támogatnák. Deák Dániel hozzátette: „vannak olyan lapok a magyar kormány kezében, amelyet Brüsszel nem szeretne, ha kijátszana.”

Miért támadják a kormányt Brüsszelből?

A műsorban központi téma volt, hogy mi lehet az Európai Unió problémája Magyarországgal. A műsorvezető, Egri Viktor a többi között feltette azt a kérdést is, hogy az Európai Parlament képviselői nem félthetik-e szavazóik pénzét egy általuk korruptnak tartott rendszertől? Kohán Mátyás újságíró szerint meg kell nézni a korrupciós statisztikákat az Európai Unióban, amelyek szerint Magyarország a középmezőnyben van az EU-s források elköltésének terén. „Az egyetlen pont, amelyben kiemelkedően rosszak vagyunk, az a magyar költségvetési forrásokra érkező egyajánlatos közbeszerzések” – tette hozzá. A műsorvezető erre reagálva elmondta: a Transparency International korrupcióérzékelési indexe alapján Magyarország az utolsó előtti helyen áll.

Kohán „súlytalan bohócszervezetnek” nevezte az Európai Parlamentet, amire Antal Attila politológus azzal válaszolt, hogy szerinte mindkét oldalnak vissza kellene vennie az elemi indulatokból. Kifejtette: káros, ha bárki magyargyűlölőnek vagy bohócszervezetnek nevezi az Európai Parlamentet, mert ez nem segíti annak a forráshalmaznak az elérését, amelyre most nagy szüksége van az országnak.

Mesterházy Attila, az MSZP korábbi elnöke is hangot adott véleményének a magyar kormány és az EU közötti viszony alakulásáról. Szerinte nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Brüsszelnek nincs olyan kapcsolata a magyar kormánnyal az elmúlt több mint tíz év tapasztalatai alapján, hogy „elhiggyék nekik, hogy ha valami le van írva egy törvényben, akkor az Magyarországon szentírás”. A NATO-parlament korábbi elnöke úgy látja: a kétharmados többség bármit bármikor átír, akár 24 órán belül is.

Van egy olyan narratíva, hogy a ravasz Orbán Viktor majd átveri az Európai Bizottságot, meghozzák ezeket a törvényeket, a lóvét lehívja, aztán meg integet vissza nekik, hogy így jártatok, és mégsem teljesíti a vállalásait. Tehát ebben keres az EB valamilyen garanciát a magyar kormány részéről

– fogalmazott a korábbi országgyűlési képviselő.

Deák Dániel kijelentette: nem a korrupció miatt támadják Magyarországot Belgium fővárosából, hanem továbbra is a migrációs válság és az LMBTQ-jogok kezelése, valamint a gyermekvédelmi törvény jelenti az eltérő álláspontok legfőbb okát. Elmondása szerint a magyar kormány annak ad hangot nemzetközi fórumokon is, hogy nincs baj itthon a jogállamisággal, a magyar rendszer demokratikusan működik, és „csak azért teljesítik a vállalásokat, mert a mi érdekeinket ezek nem sértik”.

Mesterházy erre reflektálva azt kérdezte az elemzőtől:

De hova tűnt a szabadságharc?

A miniszterelnök tavaly októberi ünnepi beszéde robbantotta a bombát

Deák Dániel válaszul elmondta: Magyarország rendre kereste a kompromisszumot Brüsszellel. „De hogy lehet Magyarország a küllő a fogaskerekek között, ha mindig a megegyezésre akar törekedni?” – tette fel a kérdést Antal Attila. A vita akkor kezdett igazán hevessé válni.

Orbán Viktor mikor mondott ilyet? Hogy homokszem vagyunk a gépezetben, meg hogy küllő? Ilyen szót? Mondjál már valamit!

– szólította fel vitapartnerét a XXI. Század Intézet vezető elemzője.

A műsorvezető akkor jelezte, hogy Orbán Viktor 2021 októberében, a nemzeti ünnep alkalmából megszervezett Békemeneten mondott beszédében arról elmélkedett: „Mi vagyunk a homok a gépezetben, a bot a küllők között, a tüske a köröm alatt.” Deák szerint viszont akkor a miniszterelnök nem a magyarokra célzott, hanem arra, hogy „Brüsszelből hogyan tekintenek ránk”.

Deák Dániel akkor hagyta el majdnem a stúdiót, amikor Egri Viktor cáfolni szerette volna az elemzőt, és kijelentette: a magyar kormányfő maga fogalmazott úgy beszéde elején: „Ideje volna, hogy Brüsszelből is megértsék.”

Deák végül maradt a helyén, majd „baloldali hiedelmekről” kezdett el beszélni, amelyek szerinte tévesek. Úgy gondolja, az Európai Unió úgy tekint a magyar kormányra, mint aki akadályozza az EU működését, szerinte azonban ez nem igaz.

Magyarország mindig a kompromisszumra és a megoldásra törekszik az uniós források, a migráció ügyében és minden más fontos politikai kérdésben is. Az kifejezetten nem igaz, hogy az Európai Unióval szembeni érzéseket a magyar kormány rombolja, szerintem éppen ellenkezőleg. Brüsszel rombolja az Európai Unió megítélését azzal, hogy szívatja a magyar kormányt, még a századik pontot is ki fogják találni, hogy csak akkor fogják utalni a pénzt. És ezt nemcsak én mondom, hanem Ceglédi Zoltán politikai elemző is ugyanerre a következtetésre jutott

– mondta Deák Dániel.

Mesterházy Attila a műsor végén arról beszélt, hogy szerinte a magyar kormány beszorult a sarokba, „nehéz lesz a megegyezés az EU-val”. Hozzátette: az Orbán-kabinet a forrásokat nem tudja máshonnan megszerezni, „sem Kínától, sem pedig a háború okán Oroszországtól”. Azt mondta:

A kormány vergődik, ezért használ belpolitikai kommunikációs paneleket. Valóban zajlik egy racionális dimenzióban is egy vita, ebben pedig Navracsics Tibor racionális hangot üt meg, Lázár János vagy Deutsch Tamás kevésbé. Ettől függetlenül az EU a sarkára állt – az elmúlt 12 évben talán először –, és nem enged abból, amilyen feltételrendszert meghatározott. Pont azért, hogy ne tudják Magyarországon ellopni az EU-s forrásokat.

Az Index is beszámolt róla, hogy az Európai Bizottság támogatta az 5,8 milliárd eurónyi magyar helyreállítási terv elfogadását, de ezzel párhuzamosan 7,5 milliárd eurónyi, azaz mintegy háromezer milliárd forintnyi felzárkóztatási forrás folyósításának felfüggesztésére tett javaslatot. A szerdai Kormányinfón kiderült, hogy a magyar kormány tervei szerint még idén sikerül tető alá hozni a megállapodásokat Brüsszelben, ami annak lehet a garanciája, hogy Magyarország jövőre hozzáférjen az EU-s pénzekhez.

(Borítókép: Deák Dániel. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)