Pénteken tartották a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülését a budapesti Várkert Bazárban, amin Orbán Viktor miniszterelnök is jelen volt. A kormányfő beszédében a háború gazdasági hatásaira, valamint az ország szövetségeseire is kitért.
A Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) ülésén vett részt pénteken Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök, ahol kijelentette: Magyarországnak ma több barátja és szövetségese van, mint korábban volt.
A miniszterelnök a Várkert Bazárban rendezett ülésen elmondta, hogy Magyarországon nemzeti keresztény kormány van, de annak is van jelentősége, milyen típusú kormányzatok működnek a partnerországokban, az együttműködés lehetőségét ugyanis ez is meghatározza.
Mindig könnyebb a magyar kormány, Magyarország és a határon túli magyarok dolga, ha a hozzánk hasonló nemzeti keresztény alapokban álló kormányok többségben vannak, vagy egyáltalán rajtunk kívül még léteznek Európában, és az elmúlt időszak politikai fejleményei segítettek ebben
– fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő úgy látja, mára messzebbre került a valóságtól az a fajta stratégiai gondolkodás és terv, miszerint egy megfelelően megszervezett Közép-Európa képes legyen arra, hogy komoly európai tényezőt csináljon a közép-európai népekből. Mindezt azért, hogy ne egy náluk nagyobb államokhoz fűződő viszony jelölje ki a befolyásukat.
Orbán Viktor beszédében az Európai Unió Oroszország ellen meghozott szankcióira is kitért. Ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a szankciós politika nem elvi kérdés, mert emiatt az energiaárak az egekbe szöktek, ami a magyar gazdaságban évente 10 milliárd eurós hiányt jelent.
Mint fogalmazott, ebből 6 milliárd eurót a gazdaságnak kell lenyelnie, a másik 4 milliárd eurós (körülbelül 1600 milliárd forintnyi) teher a költségvetésen marad.
Orbán Viktor úgy látja: ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani. Ebből a szemszögből nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika – jegyezte meg.
A miniszterelnök elmondta, hogy a háború emberéleteket követel, és gazdasági hatásai is vannak. Orbán Viktor fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részévé az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás.
Úgy fogalmazott: nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke.
Emlékeztetett: már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német–francia tengely képes volt rendezni a kérdést.
Orbán Viktor azt is kijelentette, hogy Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében. Javaslata szerint az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében
– részletezte.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Magyar Állandó Értekezlet [MÁÉRT] plenáris ülésén a Várkert Bazárban 2022. november 18-án. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)