A Demokratikus Koalíció szerint „megalázó vereséget” szenvedett a magyar kormányfő, más ellenzéki pártok arra hívják fel a figyelmet, hogy az uniós pénzeknek még meg is kell érkezniük.
Hétfőn késő esti cikkünkben arról számoltunk be, hogy az EU-hoz akkreditált nagykövetek elvi egyezségre jutottak minden fontos kérdésben, amit a döntések végleges jóváhagyása zár le, írásbeli eljárással. Ez azt jelenti, hogy a nagykövetek jóváhagyták
A vártnál kevesebb pénzről, 7,5 helyett „csak” 6,25 milliárd euróról kell átmenetileg lemondania az országnak. A további részleteket Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Navracsics Tibor uniós forrásokért és területfejlesztésért felelős miniszter ismertették.
„Mondjuk ki az igazságot: csak és kizárólag Orbán Viktort terheli a felelősség, hogy Magyarország későn és kevesebb pénzt kaphat az EU-tól” – jelentette ki Facebook-oldalán Gelencsér Ferenc.
A Momentum elnöke szerint úgy tűnik, az EU központjában eldőlt, „hogy mennyibe fog ismét kerülni a magyaroknak Orbán Viktor korrupt és rosszul kormányzott rendszere. Ezermilliárdokba. Egész pontosan 2600 milliárd forintot bukhat el az ország a rendes EU-s támogatásokból, ha továbbra is olyan rosszul és korrupt módon halad minden, ahogy eddig.”
Annyit legalább sikerült elérni, hogy az utolsó utáni pillanatban – viszont a magyar cégek és családok számára már rég későn – legalább a helyreállítási pénzek megérkezésére legyen remény. Ugyanakkor tisztázzuk, a hírek szerint a pénzt csak elvben ítélte oda az EU a kormánynak, nehogy teljesen lemaradjon róla az ország. Ténylegesen utalni azonban csak akkor fognak, ha a Fidesz elkezdi végre leépíteni azt a korrupciós hálózatot, amit létrehozott
– fogalmazott az ellenzéki politikus.
Donáth Anna, a párt EP-képviselője úgy látja, hogy „a magyar kormány tehát súlyos hibát vétett. Azt hitte, az EU gyenge, és nem meri elvenni a támogatásokat. Az EU valóban nem vette el ezeket a pénzeket, csak felfüggesztette – hiszen nem az az érdeke, hogy ne kapjon Magyarország pénzeket, hanem az, hogy jól költse el azt, amit kap. A kormány hibájából azonban újabb hosszú hónapokra marad befagyasztva az EU-s pénzek jelentős része. Mindezt akkor, amikor régóta nem látott gazdasági és szociális válsághelyzetben van az ország, gyenge forinttal és több mint 40%-os élelmiszer-inflációval.”
Cseh Katalin, szintén momentumos EP-képviselő azzal a felütéssel reagált a hírre, hogy „Orbán végül aprópénzért bedobta a vétókártyáit”.
„A felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el – ez Orbánék szégyene” – olvashatjuk Tóth Bertalan közleményében.
Az MSZP frakcióvezetője a részletekről elmondta:
A felzárkóztatási pénzek elvesztésének veszélye nem múlt el, de az uniós tagállamok diplomatái által javasolt megállapodással az Orbán-kormány haladékot kapna arra, hogy megfeleljen az európai normáknak, és a magyar költségvetés is kapna elegendő pluszforrást ahhoz, hogy elkerüljük a még nagyobb válságot.
A politikus leszögezte, Magyarország érdeke változatlanul az, hogy veszteség nélkül hozzáférjünk az ország felzárkózását, fejlődését segítő uniós pénzekhez, „akár az önkormányzatok és civil szervezetek közvetlen brüsszeli pályáztatásainak lehetővé tételével. Másfelől pedig az, hogy az EU kikényszerítse a jogrend demokratizálását és a korrupciós kockázatok csökkentését. Mi azért dolgozunk, hogy ez a két cél teljesülhessen.”
Tóth Bertalan szerint „Orbánéknak még sokat kell dolgozniuk, hogy valamit jóvátegyenek az elmúlt 12 év hibáiból, és megindulhasson a kifizetési feltételekhez kötött ezermilliárdok folyósítása. Külön figyelmet érdemel majd az a különleges jogrend, amivel az Orbán-kormány és a Fidesz kénye-kedve szerint térhet el rendeletekkel az elfogadott törvényi szabályoktól! El kell kerülni, hogy Orbánék a jogállamisági eljárás lezárásával kapcsolatos megállapodásokat ilyen módon kijátszhassák.”
A Jobbik a magyar kormány meghátrálásaként értelmezi a megállapodást: „mégis beleegyeztek abba, hogy az Európai Unió közös hitelfelvétellel támogassa Ukrajnát, valamint elfogadták a 15 százalékos globális minimumadó bevezetését is. Az uniós forrásokhoz a jogállamiság helyreállítása esetén így hozzájuthat Magyarország.” A párt szerint a legnagyobb feladat még hátravan, haza is kell hozni a forrásokat.
A Jobbik konzervatív közösségként mindig azt képviselte, hogy az uniós források járnak a magyar embereknek. Ezért is támogattuk a törvényhozásban azokat a törvénymódosításokat, amelyek Európa közössége szerint szükségesek voltak. Üdvözöljük azt is, hogy komoly feltételekhez és folyamatos ellenőrzéshez kötötték a pénzek folyósítását, amelyeket el kell juttatni a településekhez, önkormányzatokhoz. Ebben a törvényes rend pártján állva partnerek leszünk, és mi magunk is figyelemmel kísérjük a szigorú feltételek megvalósulását
– húzta alá a párt.
Gyöngyösi Márton, a párt elnöke és EP-képviselője arról írt Facebook-oldalán, hogy „Brüsszel megállította Orbánt, most rajtunk a sor”.
Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnöke, a párt EP-képviselője Facebook-oldalán úgy vélekedett, hogy
megalázó vereséget szenvedett Orbán. Ami történt, egyértelmű. Soha az EU történetében nem fordult még elő olyan, hogy egy korrupt kormány miatt euró milliárdokat nem fizetnek ki. Az Európai Unió most is tette a dolgát: megvédte a magyaroknak járó pénzt attól, hogy Orbán ellopja.
Gyurcsány Ferenc, a párt elnöke reggeli posztjában többek között megjegyezte: „Fehér zászló a Karmelita felett. Kofa lett a kormányfőből. Árus. Az állítólagos magyar nemzeti érdek és saját, illiberálisnak hívott rendszerének szatócsa. Pénz kellene. Nagyon gyorsan. A megtámadott Brüsszeltől. Hónapok óta folyik a vita arról, hogy milyen feltételekkel kaphatunk végre valamennyit.”
Ismét a multinacionális nagyvállalatok nyertek az uniós megállapodással, megint olyan uniós kompromisszum született, aminek a nagytőke örülhet – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján az LMP frakcióvezető-helyettese az MTI szerint. Kanász-Nagy Máté úgy látja, azzal, hogy Magyarország kibúvót kap a globális minimumadó alkalmazása alól, a nagytőke mentesül a magasabb társaságiadó megfizetésétől.
Megmarad az adóparadicsomi állapot, a multik a magyar munkavállalóknak sem fizetnek annyit, mint például Németországban, és Magyarországon a környezetvédelmi előírások is lazábbak
– sorolta kifogásait a politikus.
Az LMP ezért feladatának tartja, hogy megakadályozza az uniós támogatások visszaáramlását a centrumországokba. A párt emellett alternatívát kíván mutatni a nagyvállalatok „neoliberális kiszolgálásának” politikájával szemben, „olyan alternatívát, amely a kis- és közepes vállalatokat támogatja, valamint a közszférát. Emellett érvényre kívánják juttatni a szennyező fizet elvét is, hiszen a legnagyobb környezetszennyezők a külföldi tulajdonú nagyvállalatok”.
Kanász-Nagy Máté leszögezte azt is: Magyarországnak járnak az uniós támogatások, hiszen azokat nem rászorultsági alapon osztják, hanem azért, mert az ország megnyitotta piacát az európai közösség előtt.
A politikus a januári 15 százalékos nyugdíjemelésről szólva kifogásolta, hogy az az idősek emelkedő költségeit sem fedezi majd, ugyanakkor a közszolgálati dolgozók, a tanárok, az egészségügyben és a szociális szektorban foglalkoztatottak számára semmilyen béremelést nem jelentettek be. Az LMP ezért legalább inflációkövető béremelést követel a számukra.
(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)