Köszönjük olvasóink figyelmét!

Egy horvát televízió arról kérdezte Orbán Viktort, hogy korábban nagy-magyarországos sálat viselt a magyar válogatott mérkőzésén. A miniszterelnök elmondta, hogy Magyarország egy 1100 éves ország, amelynek történelmi szimbólumai vannak, és ő világos különbséget tesz Nagy-Magyarország és a történelmi Magyarország értelmezése között. Azt is hozzátette, hogy Magyarország úgy nézett ki, ahogy a sálon volt.

Orbán Viktor Kínával kapcsolatban elmondta, hogy az elmúlt négy évben a külföldről Magyarországra érkező befektetésekben Kína és Dél-Korea került az első helyekre. A miniszterelnök veszélyes folyamatnak nevezte az elszigetelés, levágás politikáját. Hozzátette: vannak javaslatok, amelyek Kína irányába is ilyen politikát kezdeményeznek, de ez óriási hiba lenne, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy Kínával a lehető legjobb gazdasági kapcsolatok működjenek.

Orbán Viktor ezzel kapcsolatban elmondta, reméli, hogy alkalmasak arra a munkára, amire vállalkoznak. Örül annak, ha a külügy megpróbál eleget tenni annak a gondolatnak, hogy pártalapon nehéz külpolitikát csinálni. Volner Jánosból szingapúri külgazdasági attasé lesz, Bencsik Jánosból torontói főkonzul.

A Völner–Schadl-ügy kirobbanása óta nem beszélt Völner Pállal Orbán Viktor. Ha összefutnának, megkérdezné, hogy van, és hogy áll az ügye. A kormányfő hozzátette: addig, amíg nem ítélik el, úgy tekint rá, mint minden magyar állampolgárra, akit gyanúba hoztak.

Orbán Viktor a Dunaferr-re és a Tungsramra vonatkozó kérdésre elmondta: az ott dolgozókért azt tudják tenni, hogy a környéken létrehoznak legalább annyi munkahelyet, amennyi veszélybe került, ez Dunaújvárosban is így van. A Vasmű viszont közel áll a szívükhöz, de ennél zűrösebb ügyet még életében nem látott, a tulajdonos beazonosítása is gondot okoz, azt sem tudják, hogy szankciók alá esik-e, vagy sem. Folytatnak tárgyalásokat annak érdekében, hogy ami menthető, azt megmentsék.

Január elsejétől 15 százalékkal emelik a nyugdíjakat Magyarországon. Orbán Viktor elmondta, hogy a jegybank inflációs előrejelzésére szoktak építeni, most is ez történik, ha úgy látják év közben, hogy az infláció magasabb lett, akkor évközi nyugdíjemelést szoktak végrehajtani, a végső pont az éves korrekcióhoz novemberben van. 2010-ben arról állapodtak meg a nyugdíjasokkal, hogy amíg polgári kormány van, addig megőrzik a nyugdíjak értékét. 

Kérdésre arról beszélt Orbán Viktor, hogy a költségvetést a napokban, lehet, hogy éppen ma, jóváhagyja a kormány, be fogják azonnal terjeszteni a parlament elé, január 1-től lép hatályba a költségvetés.

Szükség lehet hitelfelvételre jövőre, mert 2021-ben hét milliárd eurót fizettek, 2022-ben 17 milliárdot, 2023-ban körülbelül 20 milliárd eurót fizetnek az energiáért. A pénzügyminiszternek az a dolga, hogy a következő év finanszírozási tervét elkészítse, a terv megvan – mondta Orbán Viktor.

A kormányfő egy lehetséges IMF-hitelről kifejtette: talán vaskalaposabbak ebben a kelleténél, de ez szuverenitáskérdés Magyarországon, lehetne velük értelmesen tárgyalni, és az általuk kínált pénzügyi eszközök gyakran kedvezők is, de mindig feltételekhez vannak kötve, általában olyanokhoz, amik fájnak az embereknek. A második legrosszabb pénz az uniós pénz. A pénzpiaci pénz a legjobb, mert ott nincsenek politikai feltételek, csak vissza kell fizetni.

A kormányfő úgy számolja ezt a kérdést, hogy 16 évig volt ellenzékben, idén 17. éve van kormányon, ezt nem tartja kielégítőnek, mert mégiscsak az ennek a szakmának a szépsége, ha az ember kiérdemli a bizalmat, tehet valamit a hazájáért, de ennek a szaldója még csak egy. Orbán Viktor hozzátette azt is, ez nem olyan, mint a futball, hogy bizonyos életkor után gondolkodni kell, a jóisten majd eldönti. Lát alkalmas utódot a Fideszben? – kérdezték Orbán Viktort, aki elmondta: csak ilyeneket lát, ezért óvatosan kell ott közlekedni.

Az Európai Néppártba van-e visszaút? Erre a kérdésre Orbán Viktor azt mondta: ha az a kérdés, hogy a Néppárt elnyerheti-e még a Fidesz kezét, akkor az a válasz, hogy nem. „Már elkeltünk” – tette hozzá.

Orbán Viktor szerint különbséget kell tenni aközött, hogy elszigeteltek vagyunk és aközött, hogy nem értünk egyet, ez a két dolog nem ugyanaz. Magyarország számos kérdésben nem ért egyet, de ez nem elszigeteltség. Az elszigeteltség az, hogy nem veszel részt olyan nagy közös döntésekben, amelyekben érdeked lenne részt venni, ez nem áll fenn. Egy uniós tagállamot, egy NATO-tagállamot nem lehet elszigetelni. Ott vannak azoknál a döntéseknél, amelyek a közösségünk haladásának irányát jelölik ki. 

A kormányfő hozzátette: az államalapítástól kezdődően Magyarország mindig úgy vett részt az együttműködésben, hogy a világ többi részével is kapcsolatokat tartott fenn. Ennek a folyamatosságát láthatjuk a kormány politikájában is. Ha beáll a blokkosodás, akár katonai értelemben, akár gazdasági értelemben, annak Magyarország a vesztese lesz. Ha van nyugati–keleti együttműködés, akkor a világ közepe vagyunk, ha blokkosodás van, akkor a nyugati blokk keleti perifériája.

Az ukrajnai háborúval és a békével kapcsolatban Orbán Viktor elmondta: amerikai–orosz tárgyalásokra van szükség, ha nem lesz, akkor nem lesz béke sem.

A forint árfolyamának hektikus változásáról kifejtette: a gazdasági teljesítmény nem tud úgy változni, ahogy ugrál a forint, és arról beszélt, hogy az elválik a gazdaságtól, a valutaövezethez való csatlakozás stabilitást jelenthet, tehát van érv az euró mellett, de a miniszterelnök szerint lassítaná a valutaövezethez való csatlakozás a gazdasági növekedést. Orbán Viktor azt mondta: ha a magyar gazdaság növekedni és felzárkózni akar, akkor jobb, ha kimarad a valutaövezetből.

Orbán Viktor a Paks 2 beruházásról úgy fogalmazott, ha ez meglenne, csak kérnének egy kávét. A miniszterelnök kifejtette, ő megpróbált mindent, de vagy nem volt elég határozott, vagy nem találta meg az útvonalat, ezt a projektet mindenki elgáncsolta, köztük a magyar ellenzék és Brüsszel is.

Azt is megkérdeztük Orbán Viktortól, hogy miről tárgyaltak a katari miniszterelnökkel. Orbán Viktor elmondta, hogy sok mindenről tárgyaltak, meg is állapodtak néhány kérdésben. Hamarosan lesz közöttük egy hosszabb és alaposabb, stratégiai kérdéseket is érintő kormányközi tárgyalás. Megállapodtak energetikai együttműködésben, pénzügyi kérdésekben és további, Magyarországra érkező befektetésekben is.

A V4-es országok együttműködésének fókusza a migráción volt az elmúlt években. Meghatározóvá válhat ez az együttműködés az energetika területén is, vagy a megváltozott kihívásokhoz igazodva most új együttműködési formációk jöhetnek létre? – kérdeztük Orbán Viktortól.

A miniszterelnök szerint a kérdés több mint jogos. Ez eddig sem volt az asztal alatt, Szlovákia és Magyarország között építettek is összekötő vezetéket. Reméli, hogy az energetika kiemelt témájává válik a V4-eknek, de most ezt a kérdést is a szankciók felől közelítik meg.

A babaváró hitellel kapcsolatban Orbán Viktor azt mondta: azt fenn kell tartani, ameddig lehet, hosszú évekig jobb nem érinteni. Arról is beszélt, hogy az a családtámogatási rendszer jó, amelyik kiszámítható és hosszú távon működik.

Orbán Viktor szerint ha megkérdezik az oroszokat vagy az ukránokat, mindketten azt fogják mondani, hogy Magyarország kívül maradt a háborún. A kormányfő azt is leszögezte, hogy Ukrajna csak területi integritással lehet szuverén. Lehet-e úgy béke, hogy Ukrajna nem tartja meg azokat a határait, amiket 2014 előtt? Orbán Viktor szerint erről szólnak a tárgyalások. A sorrend a következő: az első a tűzszünet, hogy ne haljon meg több ember, utána legyenek tárgyalófelek, nézzék meg a pozíciókat, tegyenek erre kísérletet. Egész Európa szempontjából az lenne a jó, ha nem dörögnének a fegyverek, és megpróbálnának jutni valamire.

Orbán Viktor leszögezte, hogy ukrán relációban egy független és szuverén Ukrajna létezése magyar nemzeti érdek is. Abban nem vagyunk érdekeltek, hogy az európai és az orosz gazdaságot véglegesen kettéválasszák, ezért amit meg lehet menteni, azt próbálják megmenteni. A harmadik, hogy nem akarnak belesodródni a háborúba, de meg akarják adni Ukrajnának azt a segítséget, amit az emberiesség parancsa megkövetel.

A kormányfő kitért arra, hogy Magyarország mindig visszautasította a csomagalapú megközelítést, nem fogadták el, hogy különböző természetű uniós ügyeket összekapcsoljanak, ez egyrészt sértené az unió alapokmányát. Azért sem támogatja ezt, mert ha valaki egyszer legitim módon megteszi, akkor hol van ennek a vége? Ezért nem tárgyaltak csomagban, az uniós ügyeket külön tárgyalták. A csehek úgy döntöttek, hogy egy napra teszik a döntést, ez szuverén joga a mindenkori elnökségnek, ehhez alkalmazkodniuk kellett.

Miért fogadta el Magyarország azt, amit korábban ellenzett Ukrajna támogatásánál? Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy elfogadják, Ukrajnát pénzügyileg segíteni kell, de rossz megoldásnak tartják, hogy nem államközi alapon teszik. Határozzák meg, hogy mennyi pénzt akarnak adni Ukrajnának, és mindenki tegye le az asztalra a rá eső részt – ez volt a magyar javaslat. Ehelyett az volt a javaslat először, hogy úgy, mint a Covid következményeit enyhítő alap esetében, vegyenek fel közösen hitelt. Ezt a magyar kormány nem támogatta. Ebben az esetben ha valamelyik állam nem teljesíti a rá eső hitelrészt, akkor a többieknek kell fizetnie, de nem akarnak másokkal adósságközösségbe kerülni. Az EU ettől a tervtől elállt, de nem fogadták el a magyar javaslatot sem, ezért lett egy kompromisszumos megoldás, a költségvetésbe már betett pénzeket használják hitelalapként.

Orbán Viktor szerint ez nem tökéletes megoldás, mert elvezethet oda, hogy az EU költségvetésében fel nem használt pénzeket nem visszaosztják a tagállamoknak, hanem elküldik Ukrajnába. Az is előfordulhat, ha egy országnak nem adnak oda valamiért pénzt, azt a végén elküldik Ukrajnába. Hozzátette: A legvégső esetben szabad csak egyedül megakadályozni döntéseket, az egység érdekében érdemes engedni, ez történt most is. Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy ez a vita később újra előjön, ebből az utcából nehéz lesz visszafordulni.

A kormány álláspontja szerint a Főváros nem teljesítette a Lánchíd felújításának egyik feltételét, mely szerint legfeljebb 18 hónapra korlátozzák részlegesen vagy teljesen a gépjárműforgalom áthaladását, ezért egyelőre nem utalták át a 6 milliárd forintos támogatást. Az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre Orbán Viktor azt mondta: van egy szerződés, majd a jogászok megnézik, hogy mi következik abból. Kijelentette: a Lánchíd „mégiscsak egy igazi hungarikum”, felújították, most azonban se autóval, se gyalog nem lehet átmenni rajta, de „a halak továbbra is szabadon közlekedhetnek”.