Tévhit, hogy karácsonykor történik a legtöbb öngyilkosság – jelentette ki az Indexnek Bérdi Márk, az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen kuratóriumi tagja. A klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta hangsúlyozta: a statisztikai adatok szerint karácsonykor az emelkedésnek még csak nyoma sincs.

Mégis, a közbeszédben világszerte uralkodó nézet, hogy a legtöbb öngyilkosság az ünnepi időszakhoz köthető. A szakember szerint az egyik magyarázat erre az lehet, hogy míg ősszel a legtöbbünk figyelmét eltereli a munka, addig ezekben a napokban, amikor elérkezik a pihenés és a kikapcsolódás ideje, sokan rádöbbennek, hogy valójában nincs kivel megosztani az örömüket, ami reményvesztettséghez, a magány intenzív megéléséhez vezethet.

Mint minden tévhitnek, ennek is van valamilyen alapja. Ez az időszak valóban nem olyan könnyű, mint elsőre gondolnánk. A mentális egészséggel foglalkozó szakemberek évről évre azt tapasztalják, hogy ilyenkor a beszélgetések során gyakrabban kerülnek a felszínre olyan, a magányhoz, a reményhez kapcsolódó érzések, amelyek azt jelzik, hogy a páciens kibontakozó krízisben van. Sok esetben tehát a pszichológusoknak, pszichiátereknek is van olyan perspektívájuk, hogy furcsa módon ezekben a napokban több a szomorúság

– mondta Bérdi Márk, majd rögtön hozzátette: ez önmagában ugyanakkor nem elegendő az öngyilkossághoz, ahhoz ugyanis multikauzalitásra, azaz több tényező együttes fennállására van szükség.

Komoly rizikófaktor, ha az illető már gondolatban aktívan foglalkozik az öngyilkossággal, esetleg konkrét tervei vannak arra vonatkozóan, hogy miként viszi véghez.

Szintén rizikófaktor, ha a személy súlyos vagy középsúlyos depresszióban szenved, ami szintén nem csupán szomorúságot jelent. A depresszió valójában üresség, örömre való képtelenség, ami általában heteket, hónapokat, de akár éveket is felölelhet, vagyis nem csak az ünnepi időszakra korlátozódik.

Ezen túl a szakirodalom egyéb rizikófaktorokat is számításba vesz, ilyen például a függőség, a különböző mentális betegségek, de már önmagában a nem is meghatározó lehet. Egy 2021-ben publikált átfogó kutatás – amely a magyarországi öngyilkosságokat vizsgálta 1995–2017 között – kimutatta, hogy

• a férfiaknál három és félszer nagyobb a kockázat, mint a nőknél.
• Lényegesen gyakoribb az öngyilkosság a nem házasok körében a házasokhoz képest.
• Nagyobb kitettséget jelent a magasabb életkor és az alacsonyabb iskolai végzettség.
• Nem elhanyagolható tényező, hogy megvan-e a kellő készség, tudás az öngyilkosság kivitelezéséhez.
• Továbbá az sem mindegy, hogy a krízisben lévő személy mennyire bírja a fizikai fájdalmat, és hogy képes-e valóban szembemenni a benne rejlő életösztönnel.

Szintén a fent már említett tanulmányból derült ki, hogy hazánkban az elmúlt 25-30 évben felére csökkent az öngyilkosságok száma, mindkét nemnél ezt a tendenciát figyelték meg, míg az összes alcsoport közül a legnagyobb százalékos visszaesést a középfokú végzettségűek (szakiskolát végzettek) csoportjában figyelték meg.

A napsütés csak energia, nem boldogság

Jelenleg Magyarországon átlagosan mintegy 1700-1800 befejezett öngyilkosság történik évente, a világtrendeknek megfelelően itt is késő tavasszal, nyár elején vetnek véget a legtöbben az életüknek, és a tetőzés június végére tehető.

Bérdi Márk arra a kérdésre, hogy milyen folyamatok játszódnak le ezekben a hetekben, amikor laikusként épp azt várnánk, hogy mindenkinek egy picit jobb lesz a hangulata, elmondta, hogy bár tudományos magyarázatok itt nem állnak rendelkezésre, van néhány elmélet, amely magyarázatot adhat a jelenségre.

„Tavasszal, nyár elején a több napsütés hatására megváltozik a melatonin-szerotonin háztartásunk, lényegében mindannyian aktívabbak leszünk. A többség ilyenkor szívesebben találkozik a barátaival, gyakrabban sportol, nagyobb eséllyel nyit mások felé. A biológiai folyamatok alól a krízisben lévő személyek sem mentesülnek, tehát az aktivitásuk nekik is nő, a lehangoltságuk viszont változatlan marad, ami azzal járhat, hogy pluszenergiájukat a már régóta dédelgetett negatív gondolatok, így például az öngyilkosság további kidolgozásába, kivitelezésébe fektetik” – fejtette ki az Alapítvány az Öngyilkosság Ellen munkatársa.

A kapcsolatfelvétel a kulcs

A klinikai szakpszichológus azt is elárulta, mit tanácsol azoknak, akik jelenleg lelki krízisben vannak, esetleg magányosan töltik az ünnepeket.

A szakember szerint mindenféleképpen a kimozdulás, a kapcsolatfelvétel lehetőségét kell keresni, és fontos, hogy ebben az időszakban hozzátartozóként, barátként, munkatársként, szomszédként is jobban odafigyeljünk azokra az emberekre, akikről tudjuk: nehézségeik vannak.

Rendelkezésre állnak továbbá a lelki segélyhívó szolgáltatások, amelyeket ezekben a napokban az átlagosnál többen keresnek.

Dudás Erika, a Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetségének (LESZ) elnöke korábban az Indexnek arról beszélt, hogy 2021-ben harminc százalékkal nőtt a lelkisegély-kérő telefonhívások száma az ünnepi időszakban, ami a vártnál több volt, előzetesen ugyanis csupán 15 százalékos emelkedésre számítottak.

„A jelenség hátterében az állhat, hogy hazánkban szerencsére egyre többen mernek segítséget kérni, és abban is van egyfajta fejlődés, hogy egyre tájékozottabbak is vagyunk azon a téren, hogy ezt hol tehetjük meg” – mondta akkor Dudás Erika, aki szintén megerősítette, hogy a tévhitekkel ellentétben az ünnepek idején sem telefonálnak többen öngyilkos gondolatok miatt, ezek a hívások adventkor és az év más időszakaiban is a hívások mintegy három-öt százalékát teszik ki.

Ettől függetlenül nyomatékosította, hogy ezekben a napokban különösen oda kell figyelni egymásra, az ünnepek ugyanis felerősítik az érzelmeket.

Az Index 2022-ben nagy hangsúlyt fektetett a mentális egészséggel összefüggő tartalmak készítésére, cikkeinket a témában ide kattintva érheti el.

(Borítókép: Index)