Még ezen a héten is tart a téli szünet az igazgatásban és az oktatásban, az érintett dolgozók csak január 9-től térnek vissza a munkába. A kormány az energiamegtakarítást tartotta szem előtt, amikor elrendelte a kényszerpihenőt, de az intézkedés nem aratott osztatlan sikert: sok szülő inkább nyárra tartogatná a szabadságát, de akadnak olyan, generációs szegénységben élő családok is, akik számára a több hétig tartó iskolaszünet komoly pluszterhet jelent.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter egy szeptemberi Kormányinfón jelentette be, hogy az energiaválság miatt változik a 2022/2023-as iskolai tanév rendje. A központi őszi szünetet eltörölték, a téli szünet pedig lényegesen hosszabb lett. A kormány a spórolás érdekében erre az időszakra igazgatási szünetet is elrendelt, az érintett dolgozókat ezekre a napokra kényszerszabadságra küldték.
Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke az Index megkeresésére elmondta: a bejelentés komoly felháborodást okozott a hivatalokban, a kormány előzetesen ugyanis nem egyeztetett az érdekvédelmi csoportokkal, így akinek nem maradt szabadsága az év második felére, az az ideiből kénytelen elhasználni, miközben a többség a pihenést csak nyárra időzítené.
A kollégák sajnos évek óta nincsenek megbecsülve, sem gazdasági, sem erkölcsi értelemben, és most már azt is szabályozzák, hogy mikor mehetnek szabadságra. Ez egy újabb és talán az utolsó csepp volt a pohárban, nem lepődnék meg, ha ezután még többen vándorolnának át a versenyszférába
– jelentette ki lapunknak Boros Péterné.
Az MKKSZ elnöke úgy véli, hogy bár a leterheltség miatt a pihenés bizony ráfér a dolgozókra, egy ilyen, több hetet felölelő időszakban a feladatok oly mértékben feltolódnak, hogy január 9-től sokan eleve gyomorgörccsel térnek majd vissza a munkába.
A szakszervezeti vezető paradoxonnak nevezte, hogy az igazgatási szünetet kihirdető kormányrendelet a szomszédos országban zajló fegyveres konfliktusra hivatkozik.
„A munkánkra épp egy humanitárius katasztrófa és egy kibontakozó szociális válság közepette van a leginkább szükség. Ennek ellenére most pont a háborúra hivatkozva küldték el a dolgozókat kényszerpihenőre” – mutatott rá Boros Péterné.
Mint arról egy korábbi cikkünkben beszámoltunk, az igazgatási szünet nem jelent teljes leállást, az ügyintézések egy része ebben az időszakban is megoldható, országszerte ugyanis hatvan kijelölt kormányablak, valamint a Központi Okmányiroda december 22. és január 6. között is nyitva tart. Ezzel szemben a földhivatalokban még január 9-én is szünetelni fog az ügyfélfogadás, ekkor dolgozzák majd fel az addig postán vagy elektronikusan beérkezett kérelmeket.
Boros Péterné arra is felhívta a lakosság figyelmét, hogy a korlátozott lehetőségekre tekintettel ezekben a napokban hacsak lehet, ne intézzenek ügyeket, a nyitva tartó irodákat kizárólag halaszthatatlan esetben keressék fel. Továbbá arra is figyelmeztetett, hogy jövő héttől több hivatalban torlódások, sorok alakulhatnak ki.
Az igazgatásnál az oktatás területe egy picit árnyaltabb képet mutat. Burai Vera, a Szülői Összefogás Közösség képviselője lapunknak úgy fogalmazott, hogy az intézkedésnek alapvetően pozitív fogadtatása volt, a diákokra és a pedagógusokra is ráfért a pihenés egy olyan év után, amikor szinte minden napra jutott valamilyen megmozdulás, tiltakozás.
Praktikusnak tartja azt is, hogy a közigazgatásban dolgozó szülők így otthon tudnak maradni a gyerekükkel, a versenyszférában dolgozók közül pedig többen home office-t kértek erre a hétre.
Az Index úgy tudja, hogy sokan ezt a hetet síelésre és egyéb utazásokra fordítják, így a tehetősebb családok egy része kifejezetten örül a meghosszabbított téli szünetnek, ezt Burai Vera is megerősítette.
„A diákok és a pedagógusok ugyanakkor a szokásosnál is kimerültebbek, hiszen elmaradt az őszi szünet, így szeptembertől decemberig kellett folyamatosan helytállniuk. Emellett egészen biztos, hogy vannak olyan társadalmi rétegek, ahol a gyerekek otthoni ellátása nehézséget jelent” – jegyezte meg.
Annak érdekében, hogy a nehezebb helyzetben lévő családok életére is rálássunk, felkerestük L. Ritók Nórát, a gyerekszegénység ellen küzdő Igazgyöngy Alapítvány alapítóját és szakmai vezetőjét.
A pedagógus hangsúlyozta, hogy a generációs szegénységben élő családok számára minden iskolai szünet kihívást jelent, ezekben a napokban ugyanis otthon kell ellátni a gyerekeket, sokak számára pedig az alapszükségletek biztosítása is fejtörést okoz. Van, aki számára a menza kiesése a legnagyobb gond, míg másoknak – főképp a téli időszakban – a rezsi kigazdálkodásával gyűlik meg a bajuk.
Az biztos, hogy szükség van a pihenésre, de az is biztos, hogy azok számára, akik közmunkabérből élnek, ez az időszak pluszterhet jelent
– jelentette ki az Indexnek L. Ritók Nóra, aki kitért arra is, hogy az ország legszegényebb térségeiben nincs lehetőség online munkára, így egyes helyeken a gyerekek felügyelete is kérdéses lehet.
Tapasztalatai szerint a kis falvakban jelenleg a már szinte tavaszias idő ellenére sincs mozgás, a családok többsége nem mozdul ki, nem töltődik fel, a négy fal közé való beszorulás pedig számos kockázatot rejt.
(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)