A Corvinus stratégiai célja az egyetem közösségének nemzetköziesítése, amelynek része, hogy mind az oktatók, kutatók, mind a hallgatók a hazai kötelékeiket megtartva mobilitási programokban, nemzetközi együttműködésekben vehessenek részt. Az Erasmus+ program lehetőségeit leginkább kihasználó egyetemek között van a Corvinus: tanévenként nagyságrendileg 500 diák gazdagodott uniós támogatással külföldi tapasztalatokkal, és ezzel versenyelőnyt szereztek a későbbi munkaerőpiaci belépéshez.

A program révén a hallgatók által megszerzett ismereteket, készségeket, kapcsolatrendszereket kivételes, Magyarország javára fordítható erőforrásnak tartja a Corvinus, ezért az egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvánnyal közösen áttekintette a pénzügyi mozgásterét, és ez alapján, amennyiben az Európai Uniónak és Magyarországnak nem sikerül megállapodni az Erasmus program finanszírozásáról, úgy

Az egyetem bízik benne, hogy a kialakult helyzetet mielőbb sikerül megoldani, valamint abban, hogy a források továbbra is hozzáférhetőek lesznek a magyar egyetemek oktatói és hallgatói számára.

Az alapítványi egyetemek látják kárát a politikusok szerepfoglalásának az intézményszervezésben

Amint arról már az Index is beszámolt, nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn. A tiltás összesen 21 magyarországi egyetemet érint.

Navracsics Tibor erre reagálva arról beszélt, nagyon bízik benne, hogy az Európai Bizottság nem a magyar diákokkal akarja megfizettetni a magyar kormánnyal esetleg fennálló vitájának költségeit.

Az Európai Bizottság később cáfolta Navracsics Tibor kijelentését, egy dokumentumból kiderült, hogy a kormány javaslatára a parlament elfogadott ugyan új összeférhetetlenségi szabályokat a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra, de a magas rangú politikai tisztségviselőket nem zárták ki a kuratóriumokból, szemben a tárgyalásokon a bizottság által megfogalmazott kéréssel. Eszerint a bizottságnak volt korábban ilyen kérése, és azt is írták, hogy elégtelennek tartják a magyar kormány korrekciós intézkedéseit ebben a kérdésben.

Az üggyel kapcsolatban több érintett egyetemet is kerestünk kérdéseinkkel. A Budapesti Corvinus Egyetemtől az alábbi választ kaptuk: „A Budapesti Corvinus Egyetem értesült az Európai Bizottság döntéséről mind a Horizon program, mind az Erasmus program kapcsán, és felvette a kapcsolatot az illetékes szakmai szervekkel. A Horizon programot érintően – amely Európa kulcsfontosságú kutatási és innovációs pályázati rendszere – az egyetem a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalon belül működő Horizont Európa Nemzeti Kapcsolattartói hálózattal áll kapcsolatban annak érdekében, hogy tisztázzák, a döntés mit jelent a Corvinusra nézve.”