Az ATV kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter január 25–26-án Brüsszelben tárgyal az illetékes uniós biztosokkal az Erasmus-ügyről.
Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter múlt héten levelet írt Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosoknak az Erasmus-ügy miatt. Arra hívta fel a címzettek figyelmét, hogy sürgősen tisztázni kell a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések.
Navracsics Tibor emlékeztetett, hogy 2021-ben az egyetemi modellváltásokat transzparens módon, politikai befolyástól mentesen 87 százalékos szavazattöbbséggel támogatták az egyetemek önigazgató szervezetei, a szenátusok. Hozzátette: a modellváltás során felkészült és elkötelezett tagokból álló testületek jöttek létre. A miniszter szerint ez is azt bizonyítja, hogy az egyes kohéziós programok elfogadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő állítás – amely szerint „a modellváltáson átesett egyetemek a kormány befolyása alatt álló kuratóriumok kizárólagos ellenőrzése alatt állnak” – nem helytálló.
Kiemelt egy fontos kormányzati érvet, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is többször hangsúlyozott:
A POLITIKUSOK FELSŐOKTATÁSI SZEREPVÁLLALÁSA AZ EURÓPAI UNIÓS ORSZÁGOKBAN ELFOGADOTT GYAKORLAT. NÉMETORSZÁGOT, AUSZTRIÁT, BELGIUMOT ÉS FRANCIAORSZÁGOT HOZTA FEL PÉLDÁNAK.
A miniszter szerint ez a kizárás visszafordíthatatlan károkat okoz az egész európai közösségnek és „őszinte megdöbbenéssel” tapasztalta, hogy az uniós programokban közreműködő magyar szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek.
Az Index is beszámolt róla, hogy nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.
A tiltás 21 hazai egyetemet érint, ennyi működik alapítványi formában. Orbán Viktor miniszterelnök múlt péntek reggeli rádióinterjújában határozottan kijelentette: nem mondanak le a lehetőségről, így ha nem sikerül rendezni a nézeteltérést, akkor a kormány kifizeti az ösztöndíjakat a magyar költségvetés terhére. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy ha szükséges, a kormány pert indít az Európai Unió Bíróságán.
Az ATV kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy
Navracsics Tibor jövő héten, január 25–26-án tárgyal Brüsszelben Johannes Hahn költségvetési és Mariya Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős uniós biztosokkal az Erasmus-ügyről.
Az egyeztetésen az Európai Bizottság konkrét elvárásait ismerheti meg a magyar tárcavezető. Az EB a közelmúltban állítólag kétszer is – novemberben és decemberben – nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy továbbra is magas rangú politikai tisztségviselők vannak a kuratóriumokban.
Navracsics Tibor a brüsszeli tárgyaláson feltehetően azt szeretné majd megtudni, hogy az Európai Bizottság részéről milyen követelmények, kritériumok fogalmazódtak meg, illetve afelől is érdeklődhet, hogy az egyetemi hallgatókon kívül még kiket és milyen retorziók érhetnek. Navracsics nemrég az RTL Híradónak azt nyilatkozta: az Európai Bizottság korábban nem kifogásolta, hogy politikusok vannak a kuratóriumokban. Tájékoztatása szerint az EB korábban két követelést fogalmazott meg a kormánnyal szemben. Az egyik az volt, hogy a közérdekű alapítványok beszerzései is tartozzanak a közbeszerzési eljárás hatálya alá. A másik követelmény pedig arról szólt, hogy a kormány dolgozzon ki egy szigorú összeférhetetlenségi szabályrendszert. Navracsics Tibor úgy látja, a kabinet mind a kettőt teljesítette.
A területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter múlt heti levelében azt írta: „A bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát.”
A miniszter úgy véli, hogy „az Erasmus+- és a Horizont Európa program nagyban járul hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz”. Majd kitért arra is levelében, hogy „a magyarországi felsőoktatási intézmények meghatározó részének kirekesztése a Horizont Európa programból elfogadhatatlan az oktatók, kutatók és hallgatók tízezreinek. Az intézkedés méltánytalanul zárja ki őket az európai tudományos vérkeringésből, és a teljes Európai Kutatási Térség számára komoly hátrányokkal jár.”
(Borítókép: Navracsics Tibor. Fotó: Karip Tímea / Index)