Orbán Viktor zárt körben látott vendégül néhány külföldi újságírót, akik a Mathias Corvinus Collegium zárt körű konferenciájára érkeztek. Nemrég egyikük részletesen beszámolt arról, hogy mit mondott nekik a miniszterelnök.
Az MCC konferenciájáról több cikkünkben is beszámoltunk már. Arról pedig, hogy a külföldi vendégelőadókkal beszélt Orbán Viktor, korábban a miniszterelnök sajtófőnöke beszélt az MTI-nek.
Nemrég az egyik vendégelőadó, Rod Dreher (a The American Conservative újságírója) egy részletes cikkben számolt be arról, hogy konkrétan miket mondott nekik a miniszterelnök. Mint írta, Orbán Viktor két órán át beszélgetett velük. Elmondása szerint körülbelül 15-en lehettek, és a miniszterelnök minden kérdésre válaszolt, még azoknak a lengyel újságíróknak is, akik nem bántak vele kesztyűs kézzel a háború kérdésében.
Rod Dreher szerint a beszélgetésen csak két-három olyan dolog hangzott el, amellyel kapcsolatban azt kérték az újságíróktól, hogy ne jelenjen meg (ezek rövid értékítéletek voltak bizonyos ismert szereplőkről, vélhetően nemzetközi politikusokról). A beszélgetés fő témája az orosz–ukrán háború volt, és Rod Dreher szerint a miniszterelnök azt mondta:
A NYUGATNAK MEG KELL ÉRTENIE: PUTYIN NEM ENGEDHETI MEG MAGÁNAK AZT, HOGY VESZÍTSEN, AMENNYIBEN A JÖVŐ ÉVBEN ÚJRA AKARJA VÁLASZTATNI MAGÁT.
Hozzátette azt is, hogy szerinte Oroszország a NATO ukrajnai jelenlétét se hagyhatja jóvá, de közben arra nincs elég erejük, hogy elfoglalják Ukrajnát, vagy egy bábkormányt helyezzenek az élére. Ezért, Orbán Viktor szerint Oroszország célja most az, hogy egy „kormányozhatatlan ronccsá” változtassa Ukrajnát, és ez sikerült is.
„Most olyan, mint Afganisztán. Senkiföldje” – mondta a miniszterelnök Ukrajnáról a The American Conservative újságírója szerint. Hozzáfűzte azt is, hogy szerinte az idő Oroszország oldalán áll, és ők bármikor tudnak újabb embereket behívni a hadseregbe, miközben az ukránoknál fogy az emberanyag – és senki sem tudja, mi lesz, ha teljesen kimerülnek.
Nagy bajban, nagyon nagy bajban vagyunk
– mondta Orbán Viktor a Nyugatról beszélve, majd azt is hozzáfűzte: ha Oroszország tavaszi hadjárata sikeresnek bizonyul, akkor a NATO azzal a kérdéssel nézhet szembe: hajlandó-e a saját katonáit a háborúba elküldeni. Orbán Viktor hozzátette: nem gondolja, hogy az amerikaiak ezt fontolgatják, de egyre több európainak jut eszébe, holott az ő országaik mennek tönkre akkor, ha a háború tovább eszkalálódik.
Rod Dreher szerint a beszélgetésnek ezen a pontján az újságírók meg is kérdezték Orbántól: tényleg komolyan gondolja-e azt, hogy a NATO katonái összecsaphatnak az oroszokkal Ukrajnában. A miniszterelnök erre azt mondta: ma még ez őrültségnek tűnhet, de a közelmúlt fejleményeit nézve szerinte nem lehet kizárni.
Háborúban állunk Oroszországgal. Ez a realitás. Napról napra egyre jobban belekeveredünk
– mondta Orbán Viktor, aki ugyanerről szót ejtett a péntek reggeli interjújában is.
Rod Dreher szerint a miniszterelnök azt is leszögezte, hogy ő ezt a háborút egyáltalán nem kívánja, de szerinte a nyugatiak nincsenek tisztában azzal, hogy mi történik, és mi történhet még a közeljövőben. Az újságíró ezzel kapcsolatban úgy jellemezte Orbán Viktort, hogy szerinte ő „egy kecske a NATO birkái között”.
Egy újságírói kérdésre válaszolva azt is elmondta:
nem tudja kizárni azt, hogy atomfegyvereket is bevetnek a háborúban. Részletezte azt is, hogy ezalatt taktikai, harctéri atomfegyverekre gondol, és nem arra, hogy például Berlint vagy Varsót atomcsapással sújtanák.
Orbán Viktor úgy vélte, hogy ez az eshetőség akkor történhet meg, ha az ukrán hadsereg átlépi a nemzetközileg elismert határokat, és behatol Oroszország területére.
A miniszterelnök – újságírói kérdésre válaszolva – azt is elismerte, hogy az orosz hadsereg gyengén teljesít a háborúban, de szerinte ez azért nem meglepő, mert voltak hasonló történelmi példák. Ez így megy az oroszoknál a háborúban: gyengén kezdenek, de egy idő után javítják a hibáikat, és utána nehéz megállítani őket – mondta Orbán Viktor, aki szerint ez a forgatókönyv történhet meg az ukrajnai háborúban is: Ukrajna eddig aratott sikereket, de szerinte hosszú távon még a nyugat segítségével sem győzhetnek Oroszország ellen.
Orbán Viktor a beszélgetésen azt is elmondta, hogy a 27 uniós ország vezetői közül egyedüliként ellenzi a háborút, és nagyon frusztráló. Szerinte politikustársai erkölcsi alapon tekintenek a konfliktusra, tehát nem a saját országuk érdekeinek szempontjából, és rendre azt hangsúlyozzák, hogy ők a történelem jó oldalán állnak – de ezt a narratívát valójában Washington és a liberális média adja a szájukba. Mint mondta, ő maga ezzel szemben úgy tekint a kérdésre, hogy Magyarország és magyar emberek érdekét kell képviselnie.
De én vagyok az egyetlen ember, aki ezt így látja
– fogalmazott, majd azt is hozzáfűzte: a háborúnál és más, fontos külpolitikai kérdéseknél szerinte egyedül a francia államfő, Emmanuel Macron tud saját, megalapozott álláspontot megfogalmazni.
A miniszterelnököt arról is kérdezték, hogy miért van állandóan konfliktus a magyar kormány és az Európai Unió vezetése közt. Orbán Viktor erre azt válaszolta, hogy szerinte Brüsszel és Budapest nagyon más ideológiákat képviselnek, és másképp gondolkodnak magáról az emberi lényről, valamint arról, hogy a társadalomnak hogyan kell működnie. Mint mondta, szerinte az összes kérdésben (migráció, genderkérdés stb.) látható véleménykülönbségek erre az ideológiai különbségre vezethetőek vissza.
Az utóbbi 30 évben az európai történelem összes rossz dolga Brüsszelből eredt
– mondta a miniszterelnök, majd azt mondta, hogy szerinte Magyarországot a sikerei miatt irigylik és démonizálják az unió központjában. „Nem egyszerű nekem odamenni, és eltűrni azt, hogy mindennek elhordanak” – tette még hozzá.
Orbán Viktor ezután azt mondta, hogy az ő számára személyesen „fájdalmakkal” jár ugyan az EU-tagság és a sok kritika, de nem kérdés, hogy Magyarország az unió része marad. Mint mondta, ettől függ az ország gazdasági jóléte, és Magyarország nemzeti érdeke az, hogy tag maradjon. (Megjegyzés: az interjúnak ezt a részét utólag módosították. A The American Conservative szövegében először – mint itt látható – még az állt, hogy Orbán Viktor nem szeretné, ha Magyarország az EU tagja lenne, de nincs választása, mert a magyar export 85 százaléka az EU-ba irányul – a szerk.)
Rod Dreher személyesen a vallásról és annak magyarországi helyzetéről kérdezte Orbán Viktort a beszélgetésen. Az újságíró szerint a miniszterelnök azt mondta: tisztában vannak azzal, hogy Magyarországon ma már kevés ember jár templomba, de úgy vélik, hogy Európának vissza kell térnie a valláshoz, mert arra épült a civilizáció.
Az én elemzésem szerint az a társadalmi struktúra, amely az utóbbi harminc évben felépült, teljességgel az emberi természet ellen való. Biztos, hogy össze fog omlani, és csak abban reménykedem, hogy nem lesz belőle armageddon
– mondta Orbán Viktor, hozzáfűzve, hogy szerinte először politikai vereséget kell mérni a genderideológia híveire, és akkor a társadalom gyorsan vissza tud rendeződni.
Orbán Viktor a beszélgetés egy pontján szót ejtett arról is, hogy minden csütörtökön szorít időt arra, hogy könyveket olvashasson, és most például egy Joe Bidenről készült életrajzot is olvas azért, hogy jobban megismerhesse az amerikai elnököt.
Mint mondta: Biden nem a kedvenc politikusa, de nagyra becsüli a kitartását, és azt, hogy az első felesége halála után sem tört össze, nem adta fel a harcot.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. május 30-án. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán / MTI)