Márki-Zay Péter gondolatkísérlettel indította évértékelőjét, mi történt volna, ha április 3-án kormányt váltanak? A volt miniszterelnök-jelölt szerint többek között elszámoltatás lenne, a korrupció ellen az Európai Ügyészség segítségével küzdenének, megérkeztek volna az uniós támogatások, stabilabb lenne az euróárfolyam, a bérek és a nyugdíjak 10 százalékkal érnének többet, „okos rezsicsökkentést” vezettek volna be, ami például a rászorulóknak nyújtott támogatásokat és energiahatékonyabb épületeket jelentene. Ezek mellett duplájára emelték volna a gyest, a családi pótlékot és a nyugdíjminimumot, árstop helyett áfacsökkentést vezettek volna be.

A hódmezővásárhelyi polgármester leszögezte, hogy nem küldtek volna katonákat Ukrajnába, félremagyarázták az erre vonatkozó mondatát, viszont „Orbán Viktor maximálisan asszisztált” Ukrajna katonai támogatásához az Európai Unión keresztül.

Márki-Zay Péter arról is beszélt, hogy az az 1,8 milliárd forint, amit a Mindenki Magyarországa Mozgalom kapott támogatásként külföldről, és az ellenzék teljes kampányköltése is eltörpül például az őszi nemzeti konzultáció költségei mellett.

Ha valaki azt gondolja, hogy ez a pénz sok, és nem látja, hogy hova ment, annak ellenére, hogy 42 ezer soron nyilvánosságra hoztuk, az vagy menthetetlenül ostoba, vagy áruló. Azt gondolom, hogy inkább az utóbbi

– fogalmazott a politikus.

Gyurcsány Ferenc alkut kötött?

Márki-Zay Péter elismerte, hogy van felelőssége a választási vereségben, például a „4 másodperces kivágott félmondatokkal” lehetőséget adott a hazug támadásokra, de ha valaki vette a fáradtságot és végighallgatta a teljes mondatot, akkor hallhatta, hogy pontosan miről beszélt.

A volt miniszterelnök-jelölt azt állítja, hogy „hátulról is lőttek”:

Megteremtettük az ellenzék egységét, de ahol a csapattagok egy része a csapatkapitányra lő, és nem az ellenfélre, nem igazi egység. Sokan várták azt – Orbán Viktor is –, hogy a CIA, Brüsszel vagy Soros beavatkozik. Mi ezzel szemben azt látjuk, hogy nemcsak ők, de még Gyurcsány Ferenc sem az ellenzéket támogatta. Még ő sem osztotta meg a kampányüzeneteket. A hírek szerint lepaktált az ellenféllel februárban, alkut kötött, a nála meglévő lejárató anyagokat nem szivárogtatta ki.

A volt miniszterelnök-jelölt szavaival kapcsolatban megkerestük a DK-t.

Márki-Zay Péter a Fidesz győzelmének okai közé sorolta azt a választási szabályt, hogy 71 körzetben kell egyéni jelöltet állítani a listához, a „százszoros anyagi túlerőt”, valamint a médiafelületeket és a hazugságokat.

A polgármester kijelentette, „aki azt gondolta, hogy minden egyes jobbikos leszavaz egy olyan listára, amin ott van Gyurcsány Ferenc, nem ebben az országban él”, és azt is erősen kétli, hogy a korábbi jobbikosok nagy tömegben szavaztak volna Dobrev Klára jelöltségével az ellenzékre. Márki-Zay Péter aláhúzta: ha valaki azt hiszi, hogy csak baloldali támogatottságú, civileket elutasító jelölt jobb eredményt érne el, mint 2022-ben az ellenzék, az „Orbán Viktor hatalmon tartása érdekében hazudik”.

Márki-Zay Péter az eredményeik közé sorolta az ellenzéki egység megteremtését, a 800 ezer résztvevős előválasztás lebonyolítását, a 400 millió forintos hazai mikroadomány-gyűjtést, a húszezer független szavazatszámláló toborzását, három roma képviselő parlamentbe juttatását, valamint az átlátható elszámolást.

A volt listavezető tényként szögezte le, hogy az ő személye nem lefelé, hanem felfelé húzta az ellenzéket, majd megemlítette azt is, hogy a „DK-s jelöltek a lista alatt, a jobboldaliak felette” teljesítettek.

Jön az új párt

Márki-Zay Péter a „hogyan bukik meg a rendszer?” kérdésre négy pontban válaszolt:

1. Kultúraváltás: „Amíg elfogadjuk a lopást és tolvajokat választunk, ők mindig gazdagabbak lesznek, mi pedig mindig szegényebbek.”
2. Ellenzéki kerekasztal.
3. Önkormányzati választás: „Egyetlen, összetartó, helyi lokálpatrióta közösség”, akár előválasztáson kiválasztva, a példa Jászberény.
4. EP-választás: „Semmi kockázata nincs a külön indulásnak, legyen az Európai Néppárt kötelékében induló párt is.”

A politikus hangsúlyozta, hogy meg kell változtatni a feltételeket a győzelem érdekében.

Márki-Zay Péter újra közölte azt is, hogy Mindenki Magyarországa Néppárt néven indítják el a pártjukat, a szűk körben megtartandó alakuló közgyűlést május elejére tervezik. A politikus kijelentette, a pártalapítás nem jelent hátrányt az ellenzékre nézve, „jelenleg nincs a magyar palettán ilyen párt”, utóbbi állítását öt szemponttal indokolta: ők a rendszer ellenzéke lesznek, önzetlenül kiállnak az üldözöttekért, kultúraváltáson dolgoznak, nem állami pénzből finanszírozzák a működésüket, és az Európai Néppárthoz szeretnének csatlakozni.

Gyurcsány Ferenc vasárnapi évértékelőjéről itt, Donáth Anna szombati jövőértékelő beszédéről itt, az MSZP, valamint az LMP rendezvényeiről pedig itt és itt számoltunk be. Az ellenzék állapotáról szóló anyagunkat erre találja.

(Borítókép: Márki-Zay Péter. Fotó: Kaszás Tamás / Index)