Köszönjük olvasóink figyelmét!

Lehet-e az ellenzék külföldi kampányfinanszírozása és az Európai Parlament korrupciós botrányai között kapcsolat? Gulyás Gergely nem tudja, találgatni nem akar, de Korányi Dávid, a főpolgármester volt városdiplomáciai főtanácsadójának, az Action for Democracy alapítójának és ügyvezetőjének szerepére, kapcsolati hálójára utalva arról beszélt, hogy „ezeket a kapcsolatokat bűnös kapcsolatoknak” tartja.

Az Európai Parlament korrupciós botrányaival kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: az Európai Parlament az első nagy lépést azzal tehetné a megtisztulás irányába, ha bevezetné a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, mert a jelenlegi szabályozás szerint semmit nem kell bevallani, ezért esnek ki a szekrényekből milliók.

Gulyás Gergely úgy látja, hogy a magyar média sokszínű, a nyugati egyszínű, Magyarországon mindenki tud olyan szerkesztőséget találni, ahol gyűlölheti vagy szeretheti a kormányt, és ezt olyan szinten írhatja meg, ami Nyugat-Európában elképzelhetetlen.

Gulyás Gergely nem volt ott azon a háttérbeszélgetésen, amelyen Orbán Viktor Magyarország uniós tagságáról is beszélt. A miniszter annyit fűzött a történethez, hogy az az újságíró, aki az ominózus cikket írta, elismerte, hogy tévedett.

Találkozik-e a brüsszeli uniós csúcson Orbán Viktor az ukrán elnökkel? Volodimir Zelenszkij vendégként vesz részt a csúcson, Gulyás Gergely elmondta, hogy ebben a minőségében minden miniszterelnökkel találkozhat, de azt nem tudja, lesz-e kétoldalú találkozó a magyar kormányfővel. Csütörtök reggel óta – mióta Orbán Viktor elutazott – nem kapott erről információt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Az azt firtató újságírói kérdésre, hogy Varga Judit korábban találkozott Schadl Györggyel, mint a végrehajtói kamara elnökével, Gulyás Gergely azt válaszolta: minden szakmai kamara vezetőjével rendszeresen találkozik miniszterként Varga Judit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Schadl György esetében ez nem így volt, és még abban sem biztos, hogy ezek négyszemközti találkozók lettek volna. Azt is mondta, hogy a találkozókon stábok vettek részt, de Schadl Györggyel még ez is rendkívül ritkán fordult elő.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is ott volt a kormányülésen, pedig nem kormánytag. Gulyás Gergely az ezt firtató kérdésre azt mondta: az Antall-kormány óta elég gyakran előfordult, hogy frakcióvezető részt vett a kormányülésen. A miniszter ebben nem lát kivetnivalót.

Gulyás Gergely a debreceni akkumulátorgyár-építés elleni tiltakozásokról elmondta: vannak olyan kérdések, amelyekre higgadt szakmai választ kell adni, ami megnyugtatja azokat, akik jóhiszeműen, de félnek a beruházástól. Úgy látja, az ellenzéki pártoknak viszont 3-4 hetente kell találni egy témát, amiről azt gondolják, ezzel meg lehet roppantani a kormánypártok népszerűségét, most éppen ez a beruházás az.

Gulyás Gergely újságírói kérdésre elárulta, vannak magyar beszállítók az akkumulátorgyáraknál, de ismeretei szerint ezek nincsenek többségben. Kifejtette: a következő évtizedben az elektromosautó-gyártás lesz az ipar közepe, az pedig Közép-Európában egyedülálló, hogy Magyarországon a BMW-nek, az Audinak és a Mercedesnek is van gyára. A magyar alvállalkozók az indulásnál nem foglaltak el olyan helyet a beszállítói láncban, mint most, így a magyar gazdaság is reagált erre, később pedig meghatározó lesz a részesedés.

A miniszter leszögezte: a magyar kormánynak az az elvárása a gyárépítéseknél, hogy betartsák a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat. A debreceni akkumulátorgyár területén nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni. Gulyás Gergely hozzátette: nem porciózná a felelősséget abban, hogy ki hogyan kommunikált Debrecenben, de „azokra az észszerű felvetésekre, amelyeket az emberek megfogalmaznak, választ kell adni”.

A román külügyminiszter a napokban bekérette a bukaresti magyar nagykövetet Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának székely zászlóval kapcsolatos Facebook-bejegyzése miatt. Újságírói kérdésre elmondta: elképzelhetetlen, hogy egy Magyarországon őshonos közösség ne használhassa a saját jelképét.

Gulyás Gergely a honvédségnél történő folyamatokról hangsúlyozta: pártpolitikai hovatartozástól függetlenül abban teljes konszenzus volt az elmúlt évtizedekben, hogy a magyar hadsereg tiszti állománya lényegesen nagyobb, mint amit a közkatonák száma indokolna.

Az uniós szankciókról (az orosz oligarchákat érintőkről) azt mondta: a kormány soha nem gondolta azt, hogy 8 vagy 9 ember döntő lehet a szankciók elfogadásánál, a racionális érvet azonban fontosnak tartják, minden személynél vizsgálni kell, hogy indokolt-e, vagy sem.

Megkérdezték Gulyás Gergelyt, mit szól a kormány ahhoz, hogy sajtóhírek szerint Kirill pátriárka a KGB-nek dolgozott. A miniszter azt mondta, hogy sajtóhíreket nem kommentál, de hozzátette, a szankcióknál nem a tevékenysége számít. Ha az egyházi személyekkel szemben vezetnek be szankciókat, akkor hogy lesz béke? – tette fel a kérdést a miniszter. A kormány nem támogatja, hogy egyházi személyek ellen legyenek uniós szankciók.

Gulyás Gergely az erre vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy itt kisebb az esély földrengésre, de a katasztrófavédelem és az egészségügy is felkészült, minden eszköz adott ahhoz, hogy egy ilyen helyzetre reagálni tudjanak.

Gulyás Gergely a Dunaferr-ügyről elmondta: Az első hat hónapban a béreket átvállalják, ez 16 milliárd forintba kerül, ennyit fizet a magyar állam a korábbi munkáltató helyett. Bíznak abban, hogy új munkáltatót tudnak találni. Konkrét tárgyalások zajlanak, ahogy lesz eredmény, bejelentik.

Gulyás Gergely elmondta, évről évre elküldik Brüsszelbe, hogy pontosan mennyit költöttek határvédelemre, ennek legalább a felét kérik, jóval egymilliárd euró felett vannak most már.

Gulyás Gergely a Márki-Zay Péterékhez érkezett amerikai támogatásokról elmondta: a törvény abban teljesen egyértelmű, világos és jó, hogy Magyarországon párt nem fogadhat el külföldről kampánytámogatást. Itt viszont közös jelöltek voltak, aki közvetlenül a támogatás jelentős részét kapta, az is szerepelt plakátokon, ezért a miniszter úgy látja, külföldi befolyás tekintetében az elmúlt harminc év párttörténetében nem találkoztunk ilyennel. Az ügyet jogsértésnek nevezte.

Gulyás Gergely az amerikai nagykövet szavaival kapcsolatban elmondta: amikor diplomáciáról tanult, akkor azt tanulta, hogy az államok azért küldenek diplomatákat egymáshoz, hogy a jó viszonyt segítség. A miniszter azt reméli, ha még a látszat néha mást is mutat, az amerikai nagykövet is ezen dolgozik.

Élelmiszerárstop témájában Gulyás Gergely miniszter elmondta: április 30-ig marad fenn az árstop, azt megelőzően néhány héttel döntenek majd a meghosszabbításról. De azt hozzátette: addig lehet fenntartani az árstopot, amíg nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.

Korábban arról számoltunk be, hogy Magyarország eláll a 2024-es nőikézilabda-Európa-bajnokság társrendezéséről. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: tárgyalnak a nemzetközi szövetséggel, felmerült, hogy a lemondás költségei magasabbak a részleges rendezésnél, például annál, hogy egy városban egy csoport küzdelmeit megtartsák.

A MOK-követelésekről a miniszter elmondta: azok nem kerültek szóba a kormányülésen. Gulyás Gergely az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy majd az egészségügyi kormányzat tárgyalni fog a kamara képviselőivel. A gyermekorvosi ügyelet is osztja az általános ügyelet sorsát – tette hozzá kérdésre Gulyás Gergely.

Újságírói kérdésre – meddig terjed az összeférhetetlenség – Gulyás Gergely miniszter az egyetemi alapítványokkal kapcsolatban elmondta: még nem tudják, hogy maradhatnak-e pl. a polgármesterek a kuratóriumokban, „abszurd zsarolásról van szó” az Európai Bizottság részéről, de az Erasmus és a diákok érdeke fontosabb. Ha van ilyen elvárás, meg fogják fontolni, de a bizottság „elvont” elvárásokat fogalmaz meg. „Adtunk mandátumot a bizottsággal való tárgyalóknak” – jelentette ki Gulyás Gergely. Semmi akadálya, hogy összeférhetetlenségi szabályokat fogadjanak el, de jobb volt minden, ahogy volt. Ahogy megegyeznek a bizottsággal, be fogják nyújtani a javaslatot a parlamentnek.

Gulyás Gergely a teendők közé sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonysági célú fejlesztéseit, zöldtechnológiák alkalmazását, a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztését, a hidrogén-előállítást, az energetikai kutatás, innováció és mintaprojektek támogatását, valamint a Dunai Finomító átállítását többféle forrásból származó kőolajra.

Az energiaszuverenitást szeretnék fokozni, növelnék a belföldi kitermelést. A középületek energiahatékonysági fejlesztését is fontosnak tartják, ahogy a lakosság energiahatékonysági beruházásait is. Az alternatív meghajtású mobilitás is az energetikai terv része, köztük az elektromos buszokkal, a vasutak villamosításával, valamint később a hidrogénmeghajtású buszokkal és nehézgépjárművekkel.

A kampányfinanszírozás témájában Gulyás Gergely elmondta: reális feltételezés, hogy az ellenzéket külföldről irányítják. Azt is mondta: törvénytelenséget követett el az ellenzék azzal, hogy külföldi kampánypénzt fogadott el.

Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő kijelentéseivel kapcsolatban a miniszter azt mondta: a náci és a kommunista propaganda volt hasonló ahhoz, amit Magyarország ellen folytatott az EP-képviselő. Jogi lépéseket helyezett kilátásba a miniszter. 

„Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak” – jelentette ki az EP-képviselő. Később ezt ebben a formában visszavonta.

Az uniós szankciós csomagokkal összefüggésben elmondta, nem akar spekulációkba bocsátkozni az uniós csúcs előtt, de az energetikai szankciókat továbbra is ellenzi a kormány.