Gulyás Gergely a Völner–Schadl-ügyről és a kinevezések befolyásolásáról elmondta: aki ezt kivizsgálhatja, az a végrehajtói kamara, ahol még nem váltották le a korábbi elnököt. Gulyás Gergely is olvassa a cikkeket, ezek alapján úgy látja, valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy befolyásolták bizonyos végrehajtói állások esetén a kinevezéseket.
Az, hogy politikusok támogattak volna jelölteket, és ezek a jelöltek nyertek volna, Gulyás Gergely számára nem derült ki egyértelműen. Varga Judit szerepéről úgy fogalmazott, hogy erősebb a bizalom a tárcavezető iránt, mint valaha.
Köszönjük olvasóink figyelmét!
Lehet-e az ellenzék külföldi kampányfinanszírozása és az Európai Parlament korrupciós botrányai között kapcsolat? Gulyás Gergely nem tudja, találgatni nem akar, de Korányi Dávid, a főpolgármester volt városdiplomáciai főtanácsadójának, az Action for Democracy alapítójának és ügyvezetőjének szerepére, kapcsolati hálójára utalva arról beszélt, hogy „ezeket a kapcsolatokat bűnös kapcsolatoknak” tartja.
Az Európai Parlament korrupciós botrányaival kapcsolatban Gulyás Gergely azt mondta: az Európai Parlament az első nagy lépést azzal tehetné a megtisztulás irányába, ha bevezetné a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, mert a jelenlegi szabályozás szerint semmit nem kell bevallani, ezért esnek ki a szekrényekből milliók.
Gulyás Gergely úgy látja, hogy a magyar média sokszínű, a nyugati egyszínű, Magyarországon mindenki tud olyan szerkesztőséget találni, ahol gyűlölheti vagy szeretheti a kormányt, és ezt olyan szinten írhatja meg, ami Nyugat-Európában elképzelhetetlen.
Gulyás Gergely nem volt ott azon a háttérbeszélgetésen, amelyen Orbán Viktor Magyarország uniós tagságáról is beszélt. A miniszter annyit fűzött a történethez, hogy az az újságíró, aki az ominózus cikket írta, elismerte, hogy tévedett.
Találkozik-e a brüsszeli uniós csúcson Orbán Viktor az ukrán elnökkel? Volodimir Zelenszkij vendégként vesz részt a csúcson, Gulyás Gergely elmondta, hogy ebben a minőségében minden miniszterelnökkel találkozhat, de azt nem tudja, lesz-e kétoldalú találkozó a magyar kormányfővel. Csütörtök reggel óta – mióta Orbán Viktor elutazott – nem kapott erről információt a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely leszögezte, nem merült fel az áfacsökkentés, mert az áfacsökkentés nem árcsökkentést hoz, hanem a kereskedelmi haszon növekedését. A miniszter szerint a magas áfának ugyan megvan az a kockázata, hogy nem fizetik be, de ez az a terület, ahol még az Európai Bizottság is elismeri, hogy előrelépést értek el, az áfacsalások visszaszorultak.
Az azt firtató újságírói kérdésre, hogy Varga Judit korábban találkozott Schadl Györggyel, mint a végrehajtói kamara elnökével, Gulyás Gergely azt válaszolta: minden szakmai kamara vezetőjével rendszeresen találkozik miniszterként Varga Judit, de a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint Schadl György esetében ez nem így volt, és még abban sem biztos, hogy ezek négyszemközti találkozók lettek volna. Azt is mondta, hogy a találkozókon stábok vettek részt, de Schadl Györggyel még ez is rendkívül ritkán fordult elő.
Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is ott volt a kormányülésen, pedig nem kormánytag. Gulyás Gergely az ezt firtató kérdésre azt mondta: az Antall-kormány óta elég gyakran előfordult, hogy frakcióvezető részt vett a kormányülésen. A miniszter ebben nem lát kivetnivalót.
Gulyás Gergely a debreceni akkumulátorgyár-építés elleni tiltakozásokról elmondta: vannak olyan kérdések, amelyekre higgadt szakmai választ kell adni, ami megnyugtatja azokat, akik jóhiszeműen, de félnek a beruházástól. Úgy látja, az ellenzéki pártoknak viszont 3-4 hetente kell találni egy témát, amiről azt gondolják, ezzel meg lehet roppantani a kormánypártok népszerűségét, most éppen ez a beruházás az.
Kérdésre, Schadl-ügyben Gulyás Gergely azt válaszolta: lehet, hogy az Igazságügyi Minisztériumban tudtak róla – a miniszter megjegyezte: kár, hogy akkor nem tettek feljelentést –, de általánosságban nem tudtak a tárcában az ügyről.
A miniszter megvédte Varga Juditot, és azt mondta, hogy Völner Pált államtitkárként kapta, nem ő választotta. A kérdésre, hogy ha elítélik Völner Pált, lemond-e Varga Judit, Gulyás Gergely azt válaszolta: nem látja, hogy ennek bármilyen következménnyel kellene járnia Varga Judit miniszteri pozíciójára nézve.
Gulyás Gergely újságírói kérdésre elárulta, vannak magyar beszállítók az akkumulátorgyáraknál, de ismeretei szerint ezek nincsenek többségben. Kifejtette: a következő évtizedben az elektromosautó-gyártás lesz az ipar közepe, az pedig Közép-Európában egyedülálló, hogy Magyarországon a BMW-nek, az Audinak és a Mercedesnek is van gyára. A magyar alvállalkozók az indulásnál nem foglaltak el olyan helyet a beszállítói láncban, mint most, így a magyar gazdaság is reagált erre, később pedig meghatározó lesz a részesedés.
A miniszter leszögezte: a magyar kormánynak az az elvárása a gyárépítéseknél, hogy betartsák a lehető legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat. A debreceni akkumulátorgyár területén nem terveznek különleges gazdasági övezetet létrehozni. Gulyás Gergely hozzátette: nem porciózná a felelősséget abban, hogy ki hogyan kommunikált Debrecenben, de „azokra az észszerű felvetésekre, amelyeket az emberek megfogalmaznak, választ kell adni”.
A román külügyminiszter a napokban bekérette a bukaresti magyar nagykövetet Németh Zsolt, a magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának székely zászlóval kapcsolatos Facebook-bejegyzése miatt. Újságírói kérdésre elmondta: elképzelhetetlen, hogy egy Magyarországon őshonos közösség ne használhassa a saját jelképét.
Gulyás Gergely a honvédségnél történő folyamatokról hangsúlyozta: pártpolitikai hovatartozástól függetlenül abban teljes konszenzus volt az elmúlt évtizedekben, hogy a magyar hadsereg tiszti állománya lényegesen nagyobb, mint amit a közkatonák száma indokolna.
Gulyás Gergely a Völner–Schadl-ügyről és a kinevezések befolyásolásáról elmondta: aki ezt kivizsgálhatja, az a végrehajtói kamara, ahol még nem váltották le a korábbi elnököt. Gulyás Gergely is olvassa a cikkeket, ezek alapján úgy látja, valóban felmerül annak a valószínűsége, hogy befolyásolták bizonyos végrehajtói állások esetén a kinevezéseket.
Az, hogy politikusok támogattak volna jelölteket, és ezek a jelöltek nyertek volna, Gulyás Gergely számára nem derült ki egyértelműen. Varga Judit szerepéről úgy fogalmazott, hogy erősebb a bizalom a tárcavezető iránt, mint valaha.
Az uniós szankciókról (az orosz oligarchákat érintőkről) azt mondta: a kormány soha nem gondolta azt, hogy 8 vagy 9 ember döntő lehet a szankciók elfogadásánál, a racionális érvet azonban fontosnak tartják, minden személynél vizsgálni kell, hogy indokolt-e, vagy sem.
Megkérdezték Gulyás Gergelyt, mit szól a kormány ahhoz, hogy sajtóhírek szerint Kirill pátriárka a KGB-nek dolgozott. A miniszter azt mondta, hogy sajtóhíreket nem kommentál, de hozzátette, a szankcióknál nem a tevékenysége számít. Ha az egyházi személyekkel szemben vezetnek be szankciókat, akkor hogy lesz béke? – tette fel a kérdést a miniszter. A kormány nem támogatja, hogy egyházi személyek ellen legyenek uniós szankciók.
Gulyás Gergely az erre vonatkozó kérdésre leszögezte, hogy itt kisebb az esély földrengésre, de a katasztrófavédelem és az egészségügy is felkészült, minden eszköz adott ahhoz, hogy egy ilyen helyzetre reagálni tudjanak.
Gulyás Gergely a Dunaferr-ügyről elmondta: Az első hat hónapban a béreket átvállalják, ez 16 milliárd forintba kerül, ennyit fizet a magyar állam a korábbi munkáltató helyett. Bíznak abban, hogy új munkáltatót tudnak találni. Konkrét tárgyalások zajlanak, ahogy lesz eredmény, bejelentik.
A Kormányinfón Gulyás Gergely válaszolt az Index kérdéseire is.
A miniszter azt mondta: nem a társadalmi aggályt tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy a beruházó, az önkormányzat és a kormányzat tisztázni tudja, hogy semmilyen aggály nem merül fel a beruházással kapcsolatban. Az összes felvetésre legyen világos válasz, és akkor nem lesz társadalmi ellenállás.
Nem tudunk eleget tenni – jelentette ki a miniszter. Elmondta: van egy elfogadott költségvetés, Európa és Magyarország nehéz helyzettel néz szembe. A miniszter arról beszélt, hogy a kormány az életszínvonal-emelésre törekedett, az idei év nehezebb, az érintettektől megértést kért.
A kormány enyhíteni fog. Csökkenteni fogják azt a távolságot, ami az önkormányzatok határa és a szélerőművek között lehet.
A reptérről volt szó a kormányülésen. Nagy Márton miniszter kapott mandátumot a tárgyalásra. Gulyás Gergely hozzátette: a reptér óriási hasznot hoz, nemzetbiztonsági kérdés, hogy állami tulajdonban vagy részben állami tulajdonban legyen. Jelenleg azonban a kormánynak nincs pénze a megvételre.
Gulyás Gergely elmondta, évről évre elküldik Brüsszelbe, hogy pontosan mennyit költöttek határvédelemre, ennek legalább a felét kérik, jóval egymilliárd euró felett vannak most már.
Gulyás Gergely a Márki-Zay Péterékhez érkezett amerikai támogatásokról elmondta: a törvény abban teljesen egyértelmű, világos és jó, hogy Magyarországon párt nem fogadhat el külföldről kampánytámogatást. Itt viszont közös jelöltek voltak, aki közvetlenül a támogatás jelentős részét kapta, az is szerepelt plakátokon, ezért a miniszter úgy látja, külföldi befolyás tekintetében az elmúlt harminc év párttörténetében nem találkoztunk ilyennel. Az ügyet jogsértésnek nevezte.
Gulyás Gergely az amerikai nagykövet szavaival kapcsolatban elmondta: amikor diplomáciáról tanult, akkor azt tanulta, hogy az államok azért küldenek diplomatákat egymáshoz, hogy a jó viszonyt segítség. A miniszter azt reméli, ha még a látszat néha mást is mutat, az amerikai nagykövet is ezen dolgozik.
A debreceni akkumulátorgyár ügyében Gulyás Gergely arról tájékoztatott: 3000 milliárd forint összértékű beruházás, Magyarországnak mindenképpen megéri, sok ezer munkahelyet teremt. A legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat be kell tartani, akkor szabad megépíteni a gyárat, ha ennek megfelel, ez az állami támogatás előfeltétele.
A külföldi sajtóban megjelent, hogy a magyar kormány 320 milliárd forinttal támogatja a CATL-gyárat. A miniszter szerint ez az összeg nem pontos. A népszavazási kezdeményezésekről azt mondta: megvannak a szabályok, ha annak valaki meg tud felelni, akkor népszavazást indíthat, a kormány nem tartja egyébként indokoltnak, a miniszter szerint álhírek jelentek meg a beruházás témájában. „Innen nem akarok a debrecenieknek tanácsot adni” – jelentette ki a miniszter.
Élelmiszerárstop témájában Gulyás Gergely miniszter elmondta: április 30-ig marad fenn az árstop, azt megelőzően néhány héttel döntenek majd a meghosszabbításról. De azt hozzátette: addig lehet fenntartani az árstopot, amíg nem veszélyezteti az ellátásbiztonságot.
Korábban arról számoltunk be, hogy Magyarország eláll a 2024-es nőikézilabda-Európa-bajnokság társrendezéséről. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban elmondta: tárgyalnak a nemzetközi szövetséggel, felmerült, hogy a lemondás költségei magasabbak a részleges rendezésnél, például annál, hogy egy városban egy csoport küzdelmeit megtartsák.
Bármely országnak joga van felvételét kérni a NATO-ba, mondta el Gulyás Gergely miniszter Ukrajna NATO-tagságával összefüggésben. Pillanatnyilag azonnali világháborút jelentene Ukrajna tagsága – jelentette ki Gulyás Gergely. Az EU-ban támogatták Ukrajna tagjelölti státuszát, de a magyar nemzeti kérdést először meg kell oldani – az ukrán nyelvtörvény és oktatási törvény távol állnak az európai mércétől.
A MOK-követelésekről a miniszter elmondta: azok nem kerültek szóba a kormányülésen. Gulyás Gergely az ügyeleti rendszerrel kapcsolatban azt mondta, hogy majd az egészségügyi kormányzat tárgyalni fog a kamara képviselőivel. A gyermekorvosi ügyelet is osztja az általános ügyelet sorsát – tette hozzá kérdésre Gulyás Gergely.
Újságírói kérdésre – meddig terjed az összeférhetetlenség – Gulyás Gergely miniszter az egyetemi alapítványokkal kapcsolatban elmondta: még nem tudják, hogy maradhatnak-e pl. a polgármesterek a kuratóriumokban, „abszurd zsarolásról van szó” az Európai Bizottság részéről, de az Erasmus és a diákok érdeke fontosabb. Ha van ilyen elvárás, meg fogják fontolni, de a bizottság „elvont” elvárásokat fogalmaz meg. „Adtunk mandátumot a bizottsággal való tárgyalóknak” – jelentette ki Gulyás Gergely. Semmi akadálya, hogy összeférhetetlenségi szabályokat fogadjanak el, de jobb volt minden, ahogy volt. Ahogy megegyeznek a bizottsággal, be fogják nyújtani a javaslatot a parlamentnek.
Gulyás Gergely a teendők közé sorolta az ipari parkok ellátását biztosító víziközmű-vállalatok energiahatékonysági célú fejlesztéseit, zöldtechnológiák alkalmazását, a vállalkozások energiahatékonysági fejlesztését, a hidrogén-előállítást, az energetikai kutatás, innováció és mintaprojektek támogatását, valamint a Dunai Finomító átállítását többféle forrásból származó kőolajra.
Az energiaszuverenitást szeretnék fokozni, növelnék a belföldi kitermelést. A középületek energiahatékonysági fejlesztését is fontosnak tartják, ahogy a lakosság energiahatékonysági beruházásait is. Az alternatív meghajtású mobilitás is az energetikai terv része, köztük az elektromos buszokkal, a vasutak villamosításával, valamint később a hidrogénmeghajtású buszokkal és nehézgépjárművekkel.
A kampányfinanszírozás témájában Gulyás Gergely elmondta: reális feltételezés, hogy az ellenzéket külföldről irányítják. Azt is mondta: törvénytelenséget követett el az ellenzék azzal, hogy külföldi kampánypénzt fogadott el.
Gwendoline Delbos-Corfield EP-képviselő kijelentéseivel kapcsolatban a miniszter azt mondta: a náci és a kommunista propaganda volt hasonló ahhoz, amit Magyarország ellen folytatott az EP-képviselő. Jogi lépéseket helyezett kilátásba a miniszter.
„Évek óta tudjuk, hogy a kormány szervei, a titkosszolgálatok az oroszoknak szivárogtatnak” – jelentette ki az EP-képviselő. Később ezt ebben a formában visszavonta.
Az uniós szankciós csomagokkal összefüggésben elmondta, nem akar spekulációkba bocsátkozni az uniós csúcs előtt, de az energetikai szankciókat továbbra is ellenzi a kormány.