„Elhozzuk a reményt” – mondja Dobrev Klára. „Mutatjuk az utat” – teszi hozzá Gyurcsány Ferenc. A Demokratikus Koalíció építkezésének a tudatos munkamegosztás is része, de mindkettő ugyanazt a célt szolgálja: a párt váljon a kormányoldallal szemben állók otthonává.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke február 5-én tartott évértékelőt, és többek között arról beszélt: pártjának első és legfontosabb feladata, hogy otthonként szolgáljon az Orbán-kormány ellenfeleinek. Azt is hangsúlyozta, hogy az ország problémáira a Dobrev Klára által vezetett árnyékkormány a megoldás. A pártelnök kifejtette, hogy egyetlenegy stratégiai magatartás lehetséges: teljes szembenállás a kormánnyal. Továbbá hangsúlyozta, hogy nem lehet középen állni ebben a rendszerben, vele vagy ellene, ez a kérdés. Évértékelőjén leszögezte:
Nem ellenzéke, hanem ellenfele vagyunk a kormánynak.
Dobrev Klára, a DK árnyék-miniszterelnöke február 21-én indult országjárásra, és mondott beszédet Pécsen.
A DK nem a cél, hanem az eszköz az Orbán-rendszer megdöntéséhez és egy új európai Magyarország megteremtéséhez
– jelentette ki. Azt is kiemelte, hogy az ellenállásnak a Demokratikus Koalíció az otthona: elhozzák a reményt, és visszaadják a hitet.
A Demokratikus Koalíció vezetésében egyfajta munkamegosztás rajzolódik ki, fejtette ki Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője az Indexnek. Gyurcsány Ferenc a technikai-szervezeti, pártépítéssel kapcsolatos tevékenységekhez rendelt vezető, míg Dobrev Klára a párt „külső arca”.
Az elemző rámutatott, nem véletlen, hogy Gyurcsány Ferenc évértékelője sokkal inkább az ellenzéknek szólt. Ezért is volt kiemelt része a rendezvénynek, hogy bemutatták a DK-ba átcsábított politikusokat, ez a pártszervezés szempontjából egy fontos „seregszemle” volt. Ugyanakkor a párt víziójának képviselete és a tágabb közönség megszólítása már Dobrev Klárára hárul.
Rajnai Gergely szerint az ellenzéki párt láthatóan felismerte, hogy szervezeti építkezés nélkül nem lehet politikai sikert elérni, de mivel ez önmagában kevés, a megosztott felelősségben is van logika.
Az sem meglepő, hogy az országosan elfogadottabb Dobrev Klára a »külső arc«, míg az elutasítottabb, de nagyobb politikai rutinnal rendelkező Gyurcsány Ferenc a szervező szerepét kapta meg. A várakozás tehát az, hogy a politikai szervezet Gyurcsány Ferenc miatt lesz stabilabb, a szavazók pedig Dobrev Klára miatt jönnek, bár a választók nyilvánvalóan nem igazán különböztetik meg élesen a két politikust
– fogalmazott Rajnai Gergely.
Arra is kitért az elemző, hogy a két politikus beszédének lényegi üzenete hasonló volt: a rendszert meg kell dönteni, és ehhez az egyedüli út a Demokratikus Koalíción keresztül vezet. Az ellenzéki párt „hosszú útinapló helyett” öt pontban foglalta össze, hogy „merre és hogyan vezet az út”:
Rajnai Gergely szerint az utóbbi állítás megelőz minden más, ideológiai vagy szakpolitikai megfontolást.
Gyurcsány Ferencnél ez közvetlenebbül kirajzolódott, Dobrev Kláránál az európai vízió kísérőjeként került elő, de ez nem változtat a mondanivalón. A DK stratégiája egyértelműen az, hogy minél jobb pozíciót tudjon elfoglalni az ellenzéki belharcban, és aztán, ha a Fidesz külső vagy belső okok miatt megbukik, jó helyzetben legyen a hatalom átvételéhez. A politikai alternatíva állítása így háttérbe szorul, a lényeg a szervezet megerősítésén van, mivel a versenyt jelenleg nem a kormánnyal, hanem a többi ellenzéki párttal vívják
– vélekedett az elemző.
Ezzel kapcsolatban hozzátette, ha az ellenzéken belüli csatát a DK-nak nem sikerül az önkormányzati választásig totálisan megnyernie, akkor az összefogás továbbra is kényszer lesz, de ettől függetlenül is a lehető legjobb pozíció kivívására törekednek.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a Demokratikus Koalíció stabilan a legerősebb ellenzéki párt.
A IDEA Intézet felmérésében a teljes népesség körében 12 százalékon, a biztos pártválasztóknál 20 százalékon áll.
A Republikon Intézet felmérésében hasonlók a számok: a teljes népesség körében 14 százalékos, a biztos pártválasztók között 20 százalékos támogatottsággal bír az ellenzéki párt. Azt azonban az intézet megjegyezte: „az évértékelő és az ütemezett politikusi átigazolások január-februárban nem mozgatták meg a szavazók fantáziáját, illetve az is közrejátszhatott, hogy a DK bekebelező politikája ellen több ellenzéki politikus is felszólalt ebben az időszakban.”
Az ellenzéki ranglista második helyezettje jelentős lemaradásban van DK-tól. Az IDEA felmérésében a Mi Hazánk a második (teljes népesség: 7 százalék, biztos pártválasztók: 9 százalék). A Republikonnál szintén a Mi Hazánk a második (teljes népesség: 5 százalék, biztos pártválasztók: 7 százalék). A pártnak voltak már jobb számai is, a DK riválisának tartott Momentumnál azonban nem nagyon látszik az előremozdulás Donáth Anna visszatérésével.
Arról korábban már írtunk cikket, hogy a DK hogyan falatozik az ellenzéki pártokból, továbbá összehasonlítottuk az ellenzéki pártok évértékelőin elhangzottakat, valamint elemzőket kérdeztünk az összefogás/együttműködés jelenéről és jövőjéről.
(Borítókép: Dobrev Klára és Gyurcsány Ferenc 2021. szeptemberben. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)