Nem tudja kijelentéseit alátámasztani, és hivatkozásokat sem tud mondani, azonban tudományos munkáknál is számos előnnyel járhat a ChatGPT használata – derült ki az ELTE Tudománypolitikai Irodája által szervezett online minikonferenciáján, amelyen több hazai egyetem oktatója beszélt az egyre inkább életünk részévé váló mesterséges intelligencia előnyeiről, veszélyeiről és arról, hogy a technológia használata milyen jogi szabályozást tesz szükségessé.
„Valóban vége van-e a világnak? A válasz természetesen igen, és természetesen nem. Az világos, hogy bizonyos dolgok nagyon hamar meg fognak változni, és ezt fel kell ismernünk, meg kell értenünk, és előnyünkre kell fordítanunk. Az világos, hogy a mesterséges intelligencia elkerülhetetlen eleme lesz a mindennapi munkánknak” – vetette fel a minikonferencia moderátora, Sziklai Péter matematikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának oktatója és egykori dékánja, az ELTE tudományos rektorhelyettese.
Kiderült, hogy maga a mesterséges intelligencia fogalmát korábban megalkották, mint az internetet. A kifejezést először az amerikai számítógéptudós és kognitív kutató, John McCarthy használta 1956-ban egy olyan eszközre, amely képes nyelvhasználatra, elvont fogalmak kezelésére, olyan problémák megoldására, amelyek addig kizárólag embereknek sikerültek. Ugyanekkor úgy gondolták, hogy tíz tudós két hónap munkával le tudja fektetni egy ilyen program alapjait – valójában ehhez sok évtized kellett, a feladat lényegesen nehezebb, mint akkor gondolták–. Alan Turing 1948-1952 között írta az első sakkprogramot, de a nagyközönség számára akkor lett ismert, mikor 1997-ben önállóan, segítség nélkül megvert egy sakkbajnokot – ismertette a matematikaprofesszor.
Lukács András, az ELTE TTK Számítógéptudományi Tanszék egyetemi adjunktusa elmondta, hogy óriási fejlődéseken mentek keresztül az úgynevezett neurális hálókkal támogatott algoritmusok által létrehozott képek és képfelismerő alkalmazások, amióta a generált képek versenyét, az ImagetNetet elsöprő fölénnyel megnyerte 2012-ben az AlexNet. „Ma már olyan képeket generálnak számítógépes programok ismert formákból, hogy meg sem lehet mondani, hogy egy mesterséges szoftver által komponált fotót látunk.
A szövegalkotó alkalmazásoknál is ez a helyzet, nem tudjuk megmondani, hogy géppel, és nem emberrel beszélgetünk. Jobban követi a párbeszéd fonalát, figyelembe veszi a korábbi kérdéseket, válaszokat, és ez alapján fogalmazza meg a szavait
– mondta a kutató. Arra is rávilágított, hogy a fejlesztése is jóval rövidebb időt vesz igénybe a szabadon elérhető szakcikkek és a nyílt forrású információk betáplálásával. „A ChatGPT egyelőre nem kereső alkalmazással, hanem egy 2021-ben betáplált szövegtörzs alapján működik, 500 milliárd gyakran előforduló betűkapcsolaton tanították. Szemléltetésképp: az angol Wikipédiában 3 milliárd van” – emelte ki.
Adataik szerint az év végén a top négy kereső szó között az első volt a ChatGPT, amivel maga mögé utasította az Ukrajna és a Covid szavakat. Az egyetemi oktató rámutatott: eddig is használtuk a mesterséges intelligenciát, például a fordítóprogramokat, a keresőket, a képgenerátorokat, ami mellé bejött a ChatGPT. Mint fogalmazott, minden nagyobb digitális lépésnél volt félelem az emberekben, de ha megtanulunk bánni vele, megkönnyíti a munkánkat, gyorsabbak leszünk. Példaként a fordítást hozta fel: az alkalmazás használatával nem kell órákig bíbelődnünk vele, elég csak a generált szöveget javítani. A mesterséges intelligencia a számítógépes kódok esetében mintákat tud adni, városfejlesztésnél pedig a téralkotásra is használható azzal, hogy rövid idő alatt mutathat képi opciókat.
Aczél Balázs, a PPK habilitált egyetemi docense, tudományos és nemzetközi dékánhelyettese, a Metatudomány Kutatócsoport vezetője kiemelte: a ChatGPT nem arra lett kitalálva, hogy megtaláljuk vele az igazságot, ugyanis válaszai sok esetben ellenőrzésre szorulnak. „A választékos szöveg többé nem lehet az igazság, a hitelesség, a szakértelem biztosítéka” – hangsúlyozta a szakértő. Mint fogalmazott, erre maga az program létrehozói is reflektáltak, ugyanis az alkalmazásban minden egyes szónál meg lehet nézni, hogy százalékosan mutassa, mennyire biztos az állításban, és be lehet állítani, hogy csak olyat adjon ki, ami nagyon magas valószínűséget mutat” – hívta fel a figyelmet a szakértő.
Egy idő után a rendszer azt is képes megtanulni, hogy az adott fiókhoz tartozó személy milyen válaszokat szeret kapni, és milyen stílusban, ugyanakkor a szöveggenerálás csak egy kis része annak, amire lehet használni.
„A tudományos munkáknál is számos előnnyel járhat a használata: kérdőívalkotásra, absztrakt és hipotézis felállítására, a fordítás mellett vázlatpontok készítésére, szakcikkek kategorizálására is alkalmas” – értékelte Aczél Balázs.
A University College London szintén kutatja, hogyan változik meg a világ az MI megjelenésével. Arra jutottak, nem lehet betiltani a használatát, meg kell találni, hogyan lehet beépíteni az oktatásba, a vizsgáztatásba, és fel kell állítani olyan szabályrendszert, hogy használatával ne tegyen a kutató, diák kifogásolható előnyre szert.
Mint említette, a benne rejlő veszélyre már van egy kifejezés: Cyrano-csapda, mivel a színdarabban ő segít a katonának udvarolni, helyette ír szerelmes leveleket. „Ezzel arra utalnak, hogy a ChatGPT hihető válaszokat ad, de nem az igazságot, hiszen a szövegtörzsből generálja a számunkra legmegfelelőbbnek tűnőt” – hangsúlyozta a Metatudomány Kutatócsoport vezetője. Aczél Balázs úgy véli, a kutatásban, a szöveggenerálásban is segítséget nyújthat, de fel kell tüntetni, hogy a tudományos munka melyik részéhez járult hozzá. A PPK docense arra hívta fel a figyelmet, hogy a Cyrano-csapda miatt mindig ellenőrizni kell az MI-t, ugyanis a szerzőnél marad a felelősség, hogy mit ad ki a kezéből.
Darázs Lénárd, az ÁJK egyetemi tanára, az ELTE általános rektorhelyettese a beszélgetés során elmondta, hogy az Európai Unióban is felismerték, hogy a technológia szabályozásra szorul, annál is inkább, mert el akarják kerülni a feketedoboz-effektust, hogy nem tudják, mit rejt a szerkezet. A szakértő elárulta: az Európai Bizottság 2021-ben közzétett egy uniós rendelettervezetet az MI szabályozásáról, a tagállamokkal történő szakmai egyeztetésen túl vannak, most politikai előkészítés alatt áll, nagyjából idén őszre várható a végleges jogszabály elfogadása, ami a 2024-es évben hatályba is léphet. Mint ismertette: a rendelet semleges technológiai alapú, nem iparágfüggő az emberi jogok, jó hírnév, becsület, az emberi döntések megóvására fektet nagy hangsúlyt. „Alapvetően a strukturális európai és nemzeti normák szerint szabályozzák a versenyképesség és a jólét előmozdításának figyelemben tartásával. Az ENSZ emberjogi egyezményeit, az Európai Alapjogi és Szociális Chartát és a GDPR-előírásokat sem kerülheti meg” – részletezte Darázs Lénárd, hozzátéve: a kínai példából kiindulva azt is beépítik a szabályozásba, hogy a polgárok normatív szempontok alapján, hozzájárulásuk nélkül ne legyenek pontozhatók.
Alapvető követelmény lesz, hogy az illető mindig tudja, hogy MI-vel áll szemben, és a technológia mögött álló természetes személy felelősségre vonható legyen.
A sebezhetőség szempontjából a gyerekek és a fogyatékossággal élők védett csoportnak fognak számítani. Az ÁJK oktatója szerint az unióban jogalkotási cunamit fog magával vonzani, annyi szabályozást kell módosítani az MI-rendelet után, így lehetséges, hogy 2025-ig is eltart, mire beépül az állami törvénykezés rendszerébe.
A konferencián más egyetemek oktatói is megosztották tapasztalataikat. Aczél-Partos Adrienn, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog-és Államtudományi Karának munkatársa kiemelte, hogy egyelőre a ChatGPT nem használható tudományos munkákhoz, ugyanis nem tudja kijelentéseit alátámasztani, és hivatkozásokat sem tud mondani. Tapasztalatai szerint egyelőre inkább a hipotézis felállításában és absztrakt felállításában segíthet. Az előadásban megemlítették, hogy erre a kifejezésre keresnek a legtöbben, ugyanakkor ő úgy tapasztalta, hogy sok 18-19 éves diák még sosem hallott a szövegalkotó mesterséges intelligenciáról.
Fenyvesi Anna, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara Angol–amerikai Intézetének vezetője elmondta, hogy január 3-án egy online vizsgán figyelt fel arra, hogy a hallgatótól a ChatGPT által generált válaszokat kapott. A BTK az ehhez hasonló esetek megakadályozására február 23-án olyan szabályozást hozott, miszerint a mesterséges intelligencia által alkotott szövegek leadása plágiumnak minősül. Darázs Lénárd, a konferencia jogász előadója, az ELTE tanára erre úgy reflektált, hogy ezzel nem ért egyet, mert nincs benne olyan, ami szerzői jogot sérthetne. Fenyvesi Anna szerint a szabályozás arra vonatkozik, hogy ilyen szöveget ne adjon be a hallgató úgy, mintha a sajátja lenne.
Az egyik informatikaoktató arról számolt be, hogy letesztelte a rendszert egyszerűbb kódokra, amik szintaktikailag helyesnek tűntek, eredményt is adott, de az hibás volt. Tapasztalata szerint csak egyszerű kérdések megoldására alkalmazható a ChatGPT a programozás tekintetében.
(Borítókép: Gabby Jones / Bloomberg / Getty Images)