Napirend előtti felszólalásokkal nyitotta a hétfőt az Országgyűlés. A képviselők szót ejtettek többek között az akkumulátorgyártásról, az orosz–ukrán háborúról, valamint a gyűlöletkeltésről.
Keresztes László Lóránt arról beszélt napirend előtti felszólalásában, hogy „káosz alakult ki” az akkumulátorgyárak létesítésének engedélyeztetésénél, valamint nem végezték el az akkumulátorgyártó stratégiához szükséges környezeti vizsgálatot.
Az LMP politikusa több szakvéleményt is idézett az akkumulátorgyárak engedélyeztetési folyamatáról, ezzel kapcsolatban több kérdést is megfogalmazott, például:
Ha egy meglévő gyár semmibe veszi a szabályokat, készen állnak arra, hogy bezárják?
Keresztes László Lóránt megemlítette az 55 százalékos energiafelhasználás-növekedést, valamint a vendégmunkások érkezését is.
Menczer Tamás azzal indította válaszát, hogy egy kicsit csalódott, mert
gyermeki naivitással azt gondoltam, hogy ön ma itt azt mondja, átgondolták hétvégén, és rájöttek, hogy tévedtek, amikor nem támogatták a kormány békepárti nyilatkozatát. Úgy látszik, hogy a gyermeki naivitásom zsákutcába vitt, önök továbbra sem támogatják a legfontosabb kérdésben született legfontosabb nyilatkozatot. Önök továbbra is háborúpártiak.
Az államtitkár elismerte, hogy fontos kérdést érintett az ellenzéki politikus felszólalása, és azt megértette, hogy „a baloldal nem akar akkumulátorgyárakat”. A kormánypárti politikus leszögezte, a helyzet viszont az, hogy az egész világ versenyben van ezekért a gyárakért, Magyarországon pedig minden beruházónak a legszigorúbb biztonsági és környezetvédelmi előírásokat kell betartania.
Menczer Tamás szerint világos az a folyamat, ami az autóiparban végbemegy, döntés van arról, hogy 2035 után környezetbarát meghajtású autókat kell gyártani, gazdasági erők is vannak emögött, „ebből az utcából már nem lehet visszajönni”, Magyarország gazdaságának pedig elemi érdeke, hogy „a nyugati autógyárak és a keleti akkumulátorgyárak itt találkozzanak”.
Szabó Tímea, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezetője azt mondta: úgy látszik, hogy a kormány még mindig abban látja az egyetlen kommunikálható ellenérvet az akkugyárakkal szemben, hogy „baloldal, baloldal, baloldal”. A politikus szerint azonban a helyzet az, nem a baloldal állítja azt, hogy súlyosan mérgezőek az akkumulátorgyárak, felzabálják a vizet és rákkeltő anyagokkal szennyezik a talajt, hanem jobboldaliak, a kormánynak dolgozó szervezetek. Idézte Csaba László közgazdászt, aki azt nyilatkozta az akkugyárakról: azok a tévút iskolapéldái, a környezeti szabályozást teljesen mellőzik. Matolcsy György is csapdának nevezte, és alacsony hozzáadott értékről írt.
Hozzátette: Kincses Dániel vízügyi igazgatót azért rúgták ki, mert kritizálni merte a környezetvédelmi engedélyezést, és szóvá tette, hogy semmilyen módon nincs leírva a vízhasználat kérdése, miközben az Alföld egészséges ivóvíz nélkül marad. A Magyar Mérnöki Kamara sem vádolható ellenzékiséggel, ők azt nyilatkozták, hogy részletes és teljes körű információra, elemzésre lenne szükség, mert ez szerintük nem történt meg. A környezeti hatások miatt folyamatosak a lakossági panaszok a gödi Samsung-gyárral kapcsolatban is.
Szabó Tímea kiemelte: a világon négy országban nincs környezetvédelmi minisztérium, Szomáliában, Tanzániában, Szaúd-Arábiában és Magyarországon. Ez mindent elmond, az Orbán-kormány
semennyire nem tartja fontosnak a környezetvédelmet.
A képviselő elmondta: negyvenhétszer bűntette meg a hatóság a gödi gyárat, de csak 17 millió forint büntetést kell fizetniük. Szabó Tímea szerint a kormány hagyja, hogy pusztítsák az országot, az ivóvizet. A Párbeszéd azt követeli, hogy a kormány fejezze be Magyarország mérgezését, állítsák le az akkumulátor-rémálmot.
Koncz Zsófia államtitkár szerint szenvedélyes beszédet mondott Szabó Tímea. Az államtitkárt ugyanakkor zavarja, hogy korábban az ellenzéki politikusok voltak az akkumulátorgyártásnak a legnagyobb támogatói.
Egyáltalán miről beszélgetünk most?
– tette fel a kérdést. Koncz Zsófia érthetőnek nevezte, hogy az embereket érintő ügyekről beszélnek a parlamentben, de zavarja az ellenzék álláspontjának a változása. A kormány betartja a legszigorúbb szabályokat, miközben hihetetlen verseny zajlik a világban. Németország és számos európai ország is részt vesz a versenyben. Csehország és Románia is tervez hasonló beruházást. Elemi érdek, hogy Magyarország is részt vegyen a versenyben.
Arra kérte Szabó Tímeát, hogy legyenek következetesek a vitákban, ne politikai haszonszerzés céljából beszéljenek. Sűrűn változtatják ugyanis az álláspontjukat, valószínűleg külső hatásra teszik ezt. A kormánynak a magyar emberek a legfontosabbak, a munkahelyeket, a családokat védik, illetve kiemelten fontosak a környezetvédelmi szempontok is.
Novák Előd a Magyar Nemzetből tudta meg, hogy háborúpárti és baloldali a kormány által kezdeményezett nyilatkozat meg nem szavazása miatt.
A kormánypártok nagykoalícióban, Gyurcsány Ferenccel közösen szavazták meg a világháború felé tett újabb lépést, Finnország NATO-csatlakozását
– fogalmazott a Mi Hazánk politikusa, hozzátéve: azért nem támogatták a nyilatkozatot, mert az „csak Oroszországot ítéli el, ami a diplomácia nyelvén finoman szólva nem a békét segíti”, ráadásul leszavazták a módosító javaslataikat. „Önök soha nem foglalkoznak azzal, hogy például elítéljék az Egyesült Államok katonai agresszióját, vagy Nagy-Britanniáét, esetleg Izraelét” – hangsúlyozta a Mi Hazánk Mozgalom képviselője.
Novák Előd úgy látja, a kormány a gazdasági háborút támogatja, „a szankciókhoz Orbán Viktor is asszisztál”, ráadásul pénzzel támogatják Ukrajnát, valamint „idegen katonai felvonulási területté tették Magyarországot a NATO-csapatoknak”. A legnagyobb szégyennek azt nevezte, hogy „a magyar véráldozat a legnagyobb az orosz és az ukrán után”.
Dömötör Csaba válaszában elmondta, aki kicsit is belehallgat a parlamenti vitákba, arra lehet figyelmes, hogy az ellenzék egyszerre állítja, hogy „Putyin-pincsik” vannak a kormányban, és azt is, hogy szélsőségesen Amerika-párti a kormány, „döntsék majd el egy ponton”. Az államtitkár rögzítette, az ellenzék állandóan azt méricskéli, a magyar álláspont hány centire van a hatalmi központok álláspontjaitól.
„Az aggasztó az egészben az, hogy kevesen beszélnek a békéről, annál többen az eszkalációs tervekről” – folytatta a kormánypárti politikus, miután felsorolta, hogy milyen fegyvereket küldenek Ukrajnába más országok. Ezért is tartják fontosnak, hogy az Országgyűlés határozatban rögzítette az álláspontját.
A szomorú tény az, hogy ezt a határozatot egyedül a kormánypártok támogatták. Mindezt úgy, hogy ebben a határozatban egyetlen olyan pont sincs, ami ne lenne támogatható akkor, ha egy képviselő mindenekelőtt békét szeretne. Már ha odaát azzal a szemüveggel nézik ezt, hogy mi a jó ennek az országnak. Ha valaki minél előbb békét szeretne ebben a helyzetben, csak a kormánypártokra számíthat
– húzta alá Dömötör Csaba.
Ander Balázs, a Jobbik – Konzervatívok országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy számukra az új köznevelési státusztörvény elutasítandó, katasztrófa, merénylet a közoktatás és a magyar nemzet jövője ellen. „Lehet cselédekké nyomorítani a pedagógusokat”, de a bajok növekedni fognak, és „a belügyminiszteri gumibottal sem lehet a szőnyeg alá söpörni” azokat. Ander Balázs kiemelte: új klebelsbergi fordulatra lenne szükség, illetve hogy anyagilag megbecsüljék a tanárokat.
A politikus azt is mondta, hogy a brüsszeli források járnak az országnak, nem nyugati könyöradományok, de nem azért járnak ezek a források, hogy erdő nélküli lombkoronasétányra költsék, vagy Döbrögik számára kacsalábon forgó kastélyok épüljenek.
Ander Balázs felidézte: Orbán Viktor korábban arab befektetőknek arról beszélt, hogy Magyarországon az a versenyelőny, hogy olcsó a munkaerő és rugalmas a munkatörvénykönyv, de ezzel csak kizsigerelik a dolgozókat. A jobbikos politikus megemlítette, hogy a lakosságnak nincsenek megtakarításaik, átlagbérekben csak Bulgáriát előzzük meg. Ander Balázs kijelentette: az oktatásra és a tudásra kellene alapozni, a tanári pálya elöregedett, a kormány nem tud gyógyírt találni a felmerülő bajokra.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár azzal kezdte: láttak már fordulatot a Jobbikban, az ózdi polgármester a járványidőszakban 25 százalékkal csökkentette a köznevelésért dolgozók bérét. „Ennyit az önök hitelességéről” – mondta Rétvári Bence. Azt is mondta, hogy bővelkedik még fordulatokban a Jobbik, „megtudtuk, hogy jövőre már nem is Jobbiknak fogják hívni”. Az államtitkár szerint mint kabátot, úgy cserélgeti a párt az álláspontját.
Rétvári Bence kiemelte, hogy az új köznevelési státusztörvényben az elmúlt 33 év legmagasabb béremelését tartalmazza, hogy egy valóban értelmiségi életet alapozzon meg. A pályakezdők bérének emelésének lehetőségét is biztosítanák. Az államtitkár szerint ellentmondások vannak Ander Balázs mondataiban.
A kormánynak többek között az a célja, hogy aki nem 22 órát, hanem 26 órát tanít, az többet keressen. Azt is mondta, nem igaz, hogy nem egyeztettek volna az érdekképviseletekkel, majd felsorolta, hogy kikkel is egyeztettek. Hangsúlyozta: a kormány azért dolgozik, hogy a magyar oktatásnak minél jobb színvonala legyen, sajnálják, hogy a Jobbik ezt nem támogatja, majd Rétvári Bence hozzátette: „De ahogy látjuk, még azt se tudják eldönteni, hogy pontosan hogyan hívják önöket.”
Gurmai Zita felszólalásában kifejtette, a rendszerváltás arról szólt, hogy olyan országot akartak, ahol nem egy párt kényszeríti rájuk ideológiájukat, nem egy szűk politikai elit mondja meg, hogy ki a jó és rossz ember. Olyan demokratikus országot, társadalmat akartak, ahol minden ember egyenlő, szabadon élhet, szabadon szerethet, szabadon gyakorolhatja vallását vagy hagyományait akkor is, ha az nem tökéletesen azonos a többségi keretekkel.
Most egy kvázi egypártrendszerben az állampárt határozza meg, hogy mi az egyetlen jó vélemény, az egyetlen követendő ideológia, ki a jó vagy rossz ember. Gyűlöletkeltéssel hergelik a népet, gyűlöletbeszéddel támadják azokat, akik nem 100 százalékban a kormánypárt szájíze szerint szeretnének élni
– vélekedett az MSZP képviselője, hozzátéve: Orbán Viktor már letett arról, hogy minden magyar miniszterelnöke legyen, „csak azoknak akar megfelelni, akiktől szavazatot remél”.
Gurmai Zita úgy látja, hogy állami gyűlöletkeltés zajlik az LMBTQ-közösségek ellen, a kormánypárti képviselőket arra kérte, hogy „ne legyenek részesei ennek a folyamatnak, ami a rendszerváltás elveit, a demokráciát és egyenlőséget cáfolja. Ne támogassanak olyan politikai eszméket és olyan politikai eszközök használatát, amelyek magyarokat fordítanak magyarok ellen.”
Rétvári Bence válaszában Gyurcsány Ferencet idézve úgy fogalmazott, hogy „mindenkinek azt üzenem, különösen azoknak, akik nem jöttek be, hogy velünk ezt nem csinálhatjátok, mi másfajták vagyunk, és ti szégyelljétek magatokat”.
Az államtitkár ezzel kapcsolatban megjegyezte:
Önök a baloldalon ilyen gyűlöletteljes hangon beszélnek egymással, így alázza meg és oktatja ki önöket Gyurcsány Ferenc. Úgy oktatja ki Karácsony Gergelyt, hogy nem egyeztetni kell a kormánnyal, hanem nekimenni a kormánynak. Ezek után beszél ön arról, hogy milyen mérgező dolog a gyűlöletkeltő hangnem
– mutatott rá Rétvári Bence, megemlítve Niedermüller Péter fehér, keresztény, heteroszexuális férfiakra vonatkozó kijelentését is.
A kormánypárti politikus arra is felhívta a figyelmet, pont egy évvel ezelőtt volt az a népszavazás, amelyen 3,6 millióan utasították el a „genderideológiát”, ez a Fidesz–KDNP táboránál is több ember, az ellenzék viszont „csak azt mondhatja, amit külföldről várnak önöktől, ezért nem is vehetik figyelembe ezt a 3,6 millió embert”.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy még mindig nem kapta meg az ország az uniós forrásokat, Navracsics Tibor mégis azt mondja, hogy nem történt csúszás. Azt is mondta a DK-s politikus, hogy a kormány felelőtlensége miatt minden egyes magyar állampolgár számára másfél millió forint a tét, pedig égető szüksége van az országnak az uniós forrásokra.
Emlékeztetett rá, hogy a kormány márciusig ígérte, hogy a parlamentnek benyújtják és elfogadják a jogállamisággal kapcsolatos törvénymódosításokat, de ez nem történt meg.
Arató Gergely szerint a kormány ismét megbukott a hazafiságból, mert a kormányoldal számára fontosabb a zsebük, mint a haza, és ha elfogadnák a jogállamisági feltételeket, akkor le kellene mondani a lopásról. Az árnyékkormány azonban elvégezte a kormány helyett a munkát, benyújtották azt a törvénycsomagot, amely lehetővé tenné, hogy hazahozzák az uniós forrásokat. Mindez alapvető nemzeti érdek.
A képviselő azt mondta: a magyar polgárok megérdemlik, hogy jogállamban éljenek, és az uniós forrásokat ne lopják el. Ismét döntés előtt áll a kormány, ismét vizsgáznak: támogassák az árnyékkormány javaslatát. Arató Gergely kijelentette: csak az árnyékkormány jelent reményt Magyarország számára.
Dömötör Csaba államtitkár elmondta: ennél nagyobb képmutatást már rég látott, szerinte nem a DK javaslata, hanem a pártelnökük szavai az irányadóak, mert megdöbbentő nyíltsággal beszélt arról, hogy az EU ne adja oda az uniós forrásokat az országnak. Idézte is Gyurcsány Ferenc bejegyzését:
Igen, dolgoztunk azért, hogy az Európai Unió olyan feltételeket támasszon, amelyek lebontják, de legalábbis meggyengítik Orbán korrupt, önkényre épülő világát.
Dömötör Csaba szerint botrányosak, antidemokratikusak ezek a szavak. Az ellenzék felülírná innen és Brüsszelből a választási eredményt. Kifejtette: Brüsszelben irányváltást akarnak a háborúval kapcsolatos politikában, az ellenzék pedig hatalomra akar jutni, és ezt a brüsszeli pénzek visszatartásán keresztül akarják elérni. Ezért van az, hogy amikor szavazni kell, akkor nem támogatják, hogy az uniós pénzeket megkapja az ország. Ezzel szemben a baloldali pártok megkapták a pénzt, dollárban, és Dömötör Csaba szerint ez a szégyen.
Az államtitkár Arató Gergelynek kijelentette: mondja meg a főnökének, hogy a magyarok világosan elmondták egy éve, mit akarnak: békét, gyarapodást és egy olyan kormányt, amelyik az ország érdekeit nézi. Az államtitkár hozzátette: ha ma lennének a választások, akkor is hangos nemet mondanának az ellenzékre az emberek.
A KDNP-s Vejkey Imre arról beszélt, hogy a választások kimenetelét próbálták befolyásolni külföldi támogatással,
a dollárbaloldalt és a véleményüket is megvették több milliárd forintért. Amikor kérdezték őket a guruló dollárokkal kapcsolatban, vagy nem válaszoltak, vagy hazugságspirálba kerültek. Még szerencse, hogy Márki-Zay Péter memóriájával nincs baj, emlékszik arra is, amire önök nem.
A politikus úgy véli, „a dollárbaloldal azt az álláspontot képviseli, ami hazánknak rossz”, ezzel szemben a kormánynak kiemelten fontos a nemzeti szuverenitás megőrzése, a keresztény értékek védelme, a határok védelme, valamint a béke.
Az ön szavait meglehetősen türelmetlenül és hangos bekiabálásokkal kísérték a baloldali képviselők, csak azt nem tudom, miért nem akkor szóltak, amikor Márki-Zay Péter elfogadta ezeket a milliárdokat. Jobb lett volna, ha akkor tisztázzák, hogy nem lehet külföldi támogatást elfogadni
– hangzott Répássy Róbert reakciója, az államtitkár megemlítette az Állami Számvevőszék elnökének bizottsági meghallgatását is.
Halász János, a Fidesz frakcióvezető-helyettese elmondta: Ukrajnában 14 hónapja dúl a háború, véres harcok vannak, már több százezerre tehető a halottak és sebesültek száma, a frontok megmerevedtek. A Fidesz-frakció békepárti álláspontot képvisel, de közben a háború kiszélesedik, a Nyugat nem a békéért és a tűzszünetért tesz, hanem az egyre erősebb fegyverek szállításával belesodródnak a háborúba.
A tagállamok egy része már el is kötelezte magát a fegyverszállítások mellett, „Európa a háborúba sodródás napjait éli”, egyre nagyobb iramban haladunk a világháború felé, amely atomháború lesz. A béke és a tűzszüneti tárgyalásokért fog küzdeni a Fidesz-frakció. Ezért van a jelentősége az elfogadott parlamenti határozatnak is. Az EU-tól azt várják, hogy legyen béke, az elért jólétet őrizze meg, a szankciók erre nem jók.
Halász János felháborítónak nevezte, hogy a baloldalra nem lehet számítani a béke kérdésében, háborúpártiak, nem támogatták a békepárti határozatot, háborúpárti érdekcsoportot képviselnek. A politikus szerint a magyarázat egyszerű: a dollárbaloldalnak a háborúpártiságot kell képviselnie, ezért kapják a dollárokat. Szégyen, hogy a baloldali pártok nem szavaztak a béke mellett. A magyar érdeknél semmi nem lehet fontosabb: ki kell maradni a háborúból. Egy évvel ezelőtt a választók ezt is kinyilvánították.
Menczer Tamás államtitkár elmondta: ma a legfontosabb a háború és a béke kérdése. A helyzet egyre súlyosabb, egyre többen beszélnek a nukleáris eszkalációról és a harmadik világháború esélyéről, amely dermesztő, ijesztő. Ennek a háborúnak csak vesztesei lesznek. Kijelentette, hogy a kormány sem fegyvereket, sem katonákat nem küld ebbe a konfliktusba. A baloldal háborúpárti, a kormány békepárti. A DK-s Kálmán Olga bekiabálására megjegyezte: „értem, hogy önt zavarja az egyenes beszéd”, de ettől még a tényeket mondják a parlamentben és a magyar embereknek is.
Megjegyezte, hogy egyetlen baloldali politikus sem beszél a parlamentben arról, hogy azonnali tűzszünetet és béketárgyalásokat akarnak. Kivéve a Momentum, Menczer Tamás megjegyezte: hétfőn 11 órakor még nem jelentkeznek munkára. Az államtitkár szerint is sajnálatos, hogy az ellenzék nem támogatta a békepárti határozatot.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)