Nem a magyar kormányon múlik a megállapodás az uniós forrásokról az Európai Bizottsággal – jelentette ki Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta, hogy ezután sem nő a rezsiköltség az átlagfogyasztás alatt, de ismertette a kabinet álláspontját az uniós vitáról, a NATO-bővítésről és a tanárok béréről is. Ugyanígy terítékre került az élelmiszerárstop meghosszabbítása. Összefoglaló.
Az idei költségvetés gondos tervezésének köszönhetően minden forrás rendelkezésre áll ahhoz, hogy a lakossági rezsicsökkentést fenntartsák – kezdte a Kormányinfót Gulyás Gergely. Mint mondta,
az átlagfogyasztásig nem történik változás az árban, ezzel mindenki számolhat.
Túl a lakosságot érintő részen további rezsidöntéseket is hoztak: a korábbi szabályok szerint az egyetemes, illetve végső menedékes szolgáltatás alá tartozó vállalatok és az ebbe a körbe tartozó önkormányzatok, egyházak, alapítványok ha december 31-ig nem kötöttek szerződést, az akkori árkategóriába kerültek. Itt a kormány beavatkozik a szerződésekbe, lehetővé téve, hogy a jelenlegi piaci áron köttessenek új szerződések, ami jelentősen alacsonyabb árat eredményez.
Ennek veszteségét ilyen esetekben az MVM kénytelen viselni, ez 19-20 milliárd forintot jelent, de 14 ezer ügyfélnek segítség a döntés, ebből 10 ezer gazdasági társaság.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter ismertette, hogy a víziközművek helyzetéről is hosszan tárgyalt a kormány. Két problémával szembesültek: az egyik, hogy a vízvezetékrendszer felújítása elengedhetetlen, a hálózati vízveszteség országos átlagban 22 százalékos, néhány térségben ugyanakkor a 60 százalékot is eléri. Megállapította, hogy átfogó felújításra van szükség, felhatalmazást adtak Lantos Csaba energiaügyi miniszternek, hogy tegyen javaslatot egyrészt a rekonstrukcióra, másrészt egy egységes árrendszer irányába történő elmozdulásra.
Szóba került a Kormányinfón a békepárti határozat, amely megerősíti, hogy Magyarország továbbra is a béke pártján áll. Az ellenzék ezt nem szavazta meg, Gulyás szerint ezzel a baloldal továbbra is azt az álláspontot képviseli, amit a kampányban, vagyis a fegyverszállítást és akár katonák küldését is, erről azonban úgy véli, világos véleményt mondtak a magyar választók.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő ismertette a január 23. és 29. közötti árstoprazzia eredményeit is. Tájékoztatása szerint a vizsgálat eredményeként 468 üzletben nem tartották be az intézkedéseket, 179 jogsértést állapítottak meg, összességében 333 millió forint büntetést szabtak ki. Jellemző példa volt a jogsértésre Szentkirályi elmondása szerint, hogy az árstopos termékek nem voltak elérhetők a polcokon, miközben a raktárban bőven akadt még belőlük. Emlékeztettek arr, hogy a magyar kormány és a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) közösen dolgozik az árstop betartatásán, a GVH-val közösen indítani tervezett online árfigyelő pedig várhatóan nyár elejére lesz működőképes.
Az Index arra vonatkozó kérdésére, megy vagy marad április 30-a után az élelmiszerárstop, Gulyás Gergely kijelentette: erről a következő kormányülésen születhet döntést, amelyet nagyban befolyásolhat a jövő szerdán megjelenő márciusi inflációs adat. A miniszter lapunknak elmondta: ismerik a szakmai szervezetek véleményét, minden információ rendelkezésükre áll ahhoz, hogy döntsenek.
Az uniós források kapcsán a miniszter kifejtette: bármikor megállapodhatnak az Európai Bizottsággal, ez nem a magyar kormányon múlik, teljesítették ugyanis a vállalásokat. Gulyás abban bízik, hogy az igazságszolgáltatással kapcsolatos tárgyalások eredményre vezetnek, ha így lesz, az megszünteti a kohéziós pénzek blokkolását, a bizottság visszajelzésére várnak, már többször megszegték a határidőt.
Ezen a ponton politikai síkra terelte a kérdést, mert meggyőződése, hogy a baloldalnak óriási szerepe van abban, hogy kialakult ez a helyzet, a képviselőik az Európai Parlamentben azért dolgoznak, hogy Magyarország ne kaphassa meg a neki járó forrásokat.
Ők hatmillió forintnak megfelelő eurót keresnek havonta, és mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kereshessenek bruttó nyolcszázezret
– jelentette ki.
Ezzel összefüggésben az Index érdeklődésére Gulyás Gergely a tanárok peréről is szót ejtett. A kormány álláspontja az, hogy
a jogszabályokat mindenkinek be kell tartania, a tiltakozásnak vannak törvényes formái, aki ezen túllép, az jogellenes módon jár el.
A miniszternek jeleztük, hogy nem mindenkit mentettek fel a munkavégzés alól a polgári engedetlenkedők közül. Gulyás Gergely erre reagálva kifejtette: az egyik szabály az volt, hogy amikor valaki első alkalommal a sztrájktörvényen kívül, jogsértést is vállalva nem teljesítette a munkavégzési kötelezettségét, akkor felhívták arra, hogy teljesítse. Amikor ez ismételten előfordult, akkor alkalmazták a szigorúbb büntetést. A másik, hogy a tanév rendjét biztosítani tudják, ennek érdekében hoztak egy módosítást, hogy ne kelljen 15 napon belül megszüntetni a munkaviszonyt.
Katonai kérdésekre váltva Gulyás rögzítette: a kormány a NATO-ratifikációt előterjesztette az Országgyűlésben, de a frakción belül is vita alakult ki, olyan érvek kerültek elő, amelyeket a kormány sem tart megalapozatlannak, kijelenthető, hogy a svéd–magyar kapcsolatok mélyponton vannak.
Ehhez nagyban hozzájárult a miniszter szerint, hogy a skandinávok csatlakoztak a gyermekvédelmi törvényt érintő perhez, ehelyett sokkal inkább bizalomerősítő lépésekre van szükség.
Nem jó, ha országok közötti vitákat importálnak a NATO-ba
– szögezte le a politikus.
(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)