Rég övezett ekkora figyelem önmagában egy adatközlést, mint a jövő szerdai inflációs statisztikát. Ebből tudjuk ugyanis meg, hogy a legutóbbi 25,4 százalékos áremelkedés, azon belül 43,3 százalékos élelmiszer-drágulás után hogyan alakultak márciusban a fogyasztói árak. Ami ennél is fontosabb, a csökkenés mértékén múlik, április 30-án megy vagy marad az élelmiszerárstop. Iparági forrásaink szerint egyelőre a kormányon belül sincs egységes álláspont, Orbán Viktor véleménye viszont nem változott a kérdésben. Jelen állás szerint három-négy hónapos hosszabbítás is elképzelhető, de van, aki arra számít, hogy ennél óvatosabb lépéssel június 30-a lesz az új határidő.
A rózsa és a tulipán mellett az infláció is a nőnap egyik slágere volt, legutóbb ugyanis március 8-án közölte fogyasztói árindexét a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ekkor a februári adatokat ismerhettük meg: 25,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, ezen belül az élelmiszerek 43,3 százalékkal drágultak.
Mivel a kormány deklarált célja az év végéig egy számjegyűre csökkenteni, tehát – tavaly decemberhez képest – 10 százalék alá vinni az inflációt, a többség nagyobb mértékű árletörést várt, januárhoz viszonyítva azonban 30, illetve 70 bázispontos volt csak a mérséklődés a 25,7, illetve 44 százalékos adathoz képest. Arról nem beszélve, hogy februárban 70-80 százalékkal került többe
A márciusi adatokra tehát április 12-ig várni kell, akkor, illetve az azt követő napokban viszont minden eldőlhet. Az Index – az élelmiszerárstop április 30-i kivezetését firtató – kérdésére Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta:
Két héttel a határidő lejárta előtt szoktunk dönteni, de ezen túlmenően nem kívánok jóslatokba bocsátkozni.
Megjegyezte azt is, az infláció elleni intézkedések addig maradnak, amíg szükség van rájuk. A kancelláriaminiszter előrebocsátotta: azzal számolnak, hogy „június–július–augusztusra az infláció visszaesése ugrásszerűen felgyorsul”, ez a kellően tág időablak pedig megfelel a témában folytatott háttérbeszélgetéseinkből kirajzolódó forgatókönyveknek.
Abban a szakmai szervezetek és a piaci szereplők többsége egyetért, hogy maradnak az intézkedések, a megkérdezettek jelentős része szerint akár július–augusztusig, de van, aki arra számít, hogy ennél óvatosabb lépéssel június 30-a lesz az új határidő.
Lapunk úgy tudja, hiába egységes a kivezetés terén a termeléstől a kereskedőkig a teljes lánc, a kormányon belül megoszlanak a vélemények, de ami perdöntő lehet, a családok védelmét szem előtt tartva Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen a hosszabbítást preferálja – az utolsó szó márpedig most is az övé.
Talán csak első hallásra meglepő, de a nagy áruházláncoknak az utóbbi időszakban az élelmiszerárstop fenntartása nagyobb érvágás, mint a kiskereskedelemre is kivetett extraprofitadó, heti szinten több száz milliós, havonta milliárdos tételről beszélünk. Holott az extraprofitot ki kell tudni gazdálkodni akkor is, ha egyáltalán nincs nyereség, azt ugyanis árbevétel-arányosan vetették ki.
Ugyanakkor ha nem nominálisan vizsgáljuk a kérdést, a forgalom és az eredmény arányában a kisboltosokon még nagyobb a nyomás, hiszen kevésbé hatékony a beszerzésük, árukészletük meghatározó részénél magasabb átadói árakat kell megfizetniük, mielőtt a termékek kikerülnek egyáltalán a polcra.
Mindannyian várják az élelmiszerárstop kivezetését, azzal együtt is, hogy meggyőződésük, várhatóan hónapokig nem tudnak majd cukrot, lisztet vagy étolajat eladni, hiszen mindenki feltöltötte már a készleteit. Eközben a csirke- vagy a sertéshús esetében valószínűleg hetekben mérhető a piac regenerálódásának időszaka. A kereskedők szerint, amikor elérkezik a kivezetés pillanata, nehéz elképzelni, hogy ne legyen nagy felfordulás a boltokban.
Ha több héttel előre jelentik be a dátumot, garantált a káosz, amennyiben csak néhány nappal előtte, akkor is tömegjelenetek várhatók. Ennek ellenére az áruházak aligha készülnek extra készlettel az emelkedő keresletre, ne feledjük, minden egyes kiló vagy liter eladásával veszteséget halmoznak fel. Az előírások szerinti mennyiség ott lesz a raktárakban, de több biztosan nem.
Emlékeztetőül érdemes felidézni, hogy tavaly februártól az árstopos termékek a következők:
Ezen termékek nem kerülhetnek többe a 2021. október 15-i árnál. A hatósági áras élelmiszerek köre tavaly novemberben a következő tételekkel bővült:
Az utóbbiak esetében pedig a 2022. szeptember 30-i árcédulák a mérvadók.
(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)