Nincs egyetértés a kormánypártok és a parlamenti ellenzéki pártok között az ukrajnai háború ügyében, noha nemzeti minimum is lehetne az, hogy senki nem akar háborút, senki sem háborúpárti. A részleteket illetően azonban számos jelentős különbség akad a pártok álláspontjában: a konszenzus és az egyetértés elképzelhetetlen, mindenki megkérdőjelezi a másik oldal békepártiságát.
Az Országgyűlés kormánypárti többsége március 31-én megszavazta az orosz–ukrán háborúról szóló kilencpontos határozati javaslatot, az ellenzéki pártok nem. Az elfogadott dokumentum többek között tartalmazza, hogy az ország elítéli Oroszország katonai agresszióját, és elismeri Ukrajna jogát az önvédelemhez. Továbbá az is benne áll, hogy a nemzetközi közösség minden tagja lépjen fel a mielőbbi béke érdekében, ugyanakkor az ország ellenzi az energetikai szankciók körének kiszélesítését.
Több ellenzéki javaslat, kiegészítés is született, de azokat a kormányoldal nem támogatta. Ellenzéki részről például belefoglalták volna a határozati javaslatba, hogy a kormány szólítsa fel Oroszországot: azonnal vonja ki csapatait Ukrajna területéről. Olyan javaslat is készült, hogy rögzítsék: Magyarország az Európai Unió és a NATO tagja.
A kormánypártok azzal vádolják az ellenzéki pártokat, hogy háborúpártiak, és csak a kormány békepárti. Dömötör Csaba az április 3-i parlamenti ülésnapon szomorúnak nevezte, hogy az orosz–ukrán háborúról szóló határozati javaslatot egyedül a kormánypártok támogatták.
Mindezt úgy, hogy ebben a határozatban egyetlen olyan pont sincs, ami ne lenne támogatható akkor, ha egy képviselő mindenekelőtt békét szeretne
– tette hozzá az államtitkár. Az Index által megkérdezett parlamenti pártok szerint a kormányoldal határozata csak „propagandacélt szolgál”, de azt határozottan visszautasítják, hogy háborúpártiak lennének.
A Mi Hazánk kritizálja a kormány álláspontját, de a többi ellenzéki párttal sincs egy platformon. A párt sajtóosztálya az Index kérdéseire válaszul közölte: a kormányoldal „békepárti” nyilatkozata „valójában hamis kormánypropaganda, amellyel ügyesen próbálták meg elterelni a figyelmet arról, hogy a Fidesz a világháború esélyét növelő NATO-bővítést Gyurcsányékkal közösen megszavazta”.
Az ellenzéki párt ugyanis nem támogatja a finn és a svéd NATO-csatlakozást. Előbbinek ratifikációját – hosszas huzavona után – már megszavazta az Országgyűlés, így Finnország a szövetség tagjává válhatott. A szavazás előtt kormánypárti aggályok is elhangzottak, hogy a NATO-bővítés eszkalálhatja az ukrajnai háborút. A svédekről való szavazás egyelőre még nem került napirendre, eközben Joe Biden amerikai elnök hivatalos közlönyben üdvözölte Finnország csatlakozását, és azt is hozzátette: arra bátorítja Törökországot és Magyarországot, hogy késedelem nélkül fejezze be Svédország tagságának ratifikációs folyamatát.
A Mi Hazánk szerint a kormánypárti többség által elfogadott parlamenti határozat „egyoldalúan Oroszországot ítéli el, ami a diplomácia nyelvén nem a békét szolgálja”. A párt sérelmezi, hogy folyamatosan leszavazzák a módosító javaslataikat, így jártak az alábbi kiegészítéseik is a nyilatkozathoz:
A párt arra is felhívta a figyelmet, hogy „számos érvet felsoroltak” az elmúlt időszakban, amelyek „bizonyítják”, hogy bár a magyar kormány mást kommunikál, valójában támogatja a háborút. „Orbán Viktor miniszterelnök támogatta a szankciókat, a magyar kormány pénzzel, üzemanyaggal támogatja Ukrajnát, sőt idegen felvonulási területté tették az országot a NATO-harccsoportok beengedésével” – közölte a Mi Hazánk.
A Momentum „Putyin-pártinak” és „elnyomáspártinak” nevezi az elfogadott határozati javaslatot. Nem értenek egyet azzal, hogy a kormányoldal azonnali tűzszünetre szólít fel, az ellenzéki párt szerint
az azonnali tűzszünet csakis Putyin érdeke, mert stabilizálni tudná a hadseregét és az Ukrajnától elfoglalt területeket is.
Az ellenzéki párt szerint semmilyen határozat nem szavazható meg, ami Putyin érdekeit szolgálná, illetve az orosz agresszió „eredményeit” ismerné el, mert az történelmi bűn lenne, a kárpátaljai magyarokat és az ukránokat támogatni azonban hazafias kötelesség.
A kormánypárti többség által elfogadott parlamenti határozatra azért mondtak nemet, mert
„Béketárgyalásokhoz az kell, hogy legalább az egyik harcoló fél akarja azt. Jelenleg Putyin nem akar tárgyalni, sokkal inkább megpróbál erőt mutatni, egy újabb támadásra készül az orosz hadsereg. Az ukránok és a kárpátaljai magyarok pedig meg akarják védeni a családjaikat és az otthonaikat az orosz agressziótól, harcolni akarnak a hazájukért. Ilyen helyzetben béketárgyalásokról beszélni nem más, mint felelőtlen propaganda. A béke egyetlen gátja jelenleg Putyin. Ő kezdte és ő vezeti ezt a háborút, ezért csakis ő tud neki véget vetni. Tartós béke csak akkor lesz, ha az utolsó orosz katona is kivonul Ukrajna területéről, és visszaállítják Ukrajna 2014 előtti határait. Hosszú távon Ukrajna integrációja az EU-ba és a NATO-ba jelentheti az európai béke zálogát, ezáltal egy olyan európai Ukrajnát, ahol a magyar kisebbség számára is jobb az élet” – közölte a Momentum.
Az ellenzéki párt szerint ha a kormánypártok valóban békepártiak, háborúellenesek lennének, akkor a parlament elé vinnék a Momentum januárban benyújtott javaslatát, amely Oroszországot terrorista állammá nyilvánítaná.
A Jobbik szomorúnak tartja, hogy a kormánypártok „a magyar nemzet szándékos megosztására, hazug politikai propagandára” használják a háború konfliktust.
A Jobbik ; Konzervatívoknak egyértelmű az álláspontja: a Fidesz javaslata valójában Putyin békéje. Hiszen abból hiányzik a legfontosabb és mindent megelőző kívánalom, az igazságos béke, amely az ukrán területeket agresszorként elfoglaló orosz csapatok kivonulását jelenti a megszállt területekről. Pedig ezt az álláspontot képviseli a Vatikán, az ENSZ Közgyűlése, de újonnan még Novák Katalin köztársasági elnök asszony is
– közölte az ellenzéki párt.
A Jobbik ; Konzervatívok szerint „a Fidesz–KDNP valójában Putyin oldalán áll és Moszkva érdekeit szolgálja”, illetve „Orbán Viktor ki akarja vezetni hazánkat az Európai Unióból, és az újonnan leereszkedő vasfüggöny keleti oldalán képzeli el Magyarország jövőjét”.
A párt egy olyan békejavaslatot tudna elfogadni, amely deklarálja az orosz csapatok kivonását az ukrán területekről. „És igen, büszkén vállaljuk, hogy a Jobbik – Konzervatívok az egyedüli jobboldali párt, amely felvállalva 1956 szellemi örökségét ma is ki meri mondani, hogy: Ruszkik, haza!” – olvasható az Indexnek küldött közleményben.
„Ahogy mindenki, úgy az LMP is békét szeretne, de van egy alapvető véleménykülönbség köztünk és a Fidesz között: míg a Fidesz attól várja a konfliktus rendeződését, ha visszafelé forgatjuk az idő kerekét, és visszatérünk a fosszilis energián alapuló világrendhez, szerintünk, zöldek szerint meg kell haladni azt” – közölte az LMP, amely elhibázottnak tartja azt a kormányzati törekvést, melynek szerintük az a célja, hogy újra minden korlátozás nélkül függhessen az ország az orosz energiától. Az ellenzéki pártnak az az álláspontja, hogy Magyarországnak és Európának is az energia-önállóságra kell törekednie, ennek pedig egyetlen lehetséges útja a radikális zöldfordulat.
A parlamenti határozat szerintük nem arról szólt, hogy az Országgyűlés kimondja a béke iránti igényét, hanem azt is leszögezte, hogy ennek egyetlen lehetséges módja a kormánypárt által elképzelt út. A célban teljesen egyetért az LMP, de az oda vezető útban nem, ezért nem vettek részt a parlamenti szavazáson.
Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke visszautasítja a kormánypárti vádakat, a párt politikusai minden létező fórumon, számtalanszor kinyilvánították békepártiságukat. Ezért szavazták meg tavaly március 10-én azt a politikai nyilatkozatot, amely szerint Magyarország nem küld katonákat és fegyvereket Ukrajnába, és nem engedélyezi a magyar–ukrán határon keresztül történő fegyverszállítást.
Az MSZP társelnöke sérelmezi, hogy a Fidesz–KDNP képviselői viszont nemet mondtak az ENSZ békepárti határozatára, amelyet a szocialista párt terjesztett elő.
Így a kormánypárt képviselői leszavazták azt a nyilatkozatot, amelyet az ENSZ-tagállamok csaknem háromnegyede támogatott, és amelyet New Yorkban nemcsak megszavaztak, hanem annak előterjesztői közé is tartoztak. Ezzel szemben elfogadták Kocsis Máté és társai háborús határozati javaslatát, egy hazugságokra épülő »háborús határozati javaslatot« támogattak a valódi békepárti helyett
– indokolta Kunhalmi Ágnes, hogy miért maradt távol az MSZP a parlamenti szavazástól.
A társelnök szerint a kormányoldal valódi célja elterelni a figyelmet a mindennapi megélhetési problémákról: „Európa legmagasabb inflációjáról, a romló gazdaságról, a csökkenő reálbérekről, az oktatás, az egészségügy, a szociális biztonság válságáról, a szociális biztonság hiányáról.”
Kunhalmi Ágnes hozzátette: az MSZP is a tárgyalások és a mielőbbi béke híve, ám a szocialisták tudják, hogy az orosz politikai magatartás miatt jelenleg ez nem reális cél. „Teljes mértékben tisztában van ezzel az Orbán-kormány is, mely békepártiságát csak azért hangsúlyozza, hogy az ellenzéket hazug módon háborúpártisággal vádolhassa. A kormánypártok és az ellenzék között azért nem születhetett konszenzus, nem jöhetett létre nemzeti minimum az orosz–ukrán háború kérdésében, mert a Fidesz az emberek jogos aggodalmait kihasználva ezzel a kommunikációval akarja támogatottságát megőrizni egy súlyos megélhetési és gazdasági válság közepette” – közölte az MSZP társelnöke.
„A Párbeszéd – Zöldek annyira háborúpárti, amennyire Orbán Viktor halbiológus” – közölte az ellenzéki párt, amely emlékeztetett rá, hogy március 31-i sajtótájékoztatójukon bejelentették: rémhírterjesztésért feljelentik Orbán Viktort azokért a nyilatkozatokért, amelyekben azt állítja: „A baloldal háborúpárti.”
A Párbeszéd – Zöldek szerint sajnálatos, hogy még ma is akad olyan politikai társaság, „amelynek kommunikációja nekifutás nélkül összevethető a ’30-as évek náci Németországának propagandájával”. Közleményükben hozzátették: ha bárki szerint komolyan fölvethető, hogy ma Magyarországon akár csak egyetlen ember is háborút szeretne, annak elment a józan esze.
A kormánypártok által elfogadott határozati javaslat az ellenzéki párt szerint pontosan olyan, amilyen a kétharmados rendszer működése: „hazug, uszító és gyűlöletkeltő”, éppen ezért saját javaslatot nyújtottak be. Ez olyan elemeket is tartalmazott, „amelyek Orbán Viktor Putyin-barátsága okán kimaradtak a fideszes javaslatból”. Ilyen például a párt azon megállapítása, hogy csak úgy teremthető meg a béke, ha az orosz fegyveres erők kivonulnak Ukrajnából, és elismerik a most megtámadott ország 1991-es határait. Ugyanilyen fontosnak tartják kimondani azt is, hogy a háború kirobbantása Vlagyimir Putyin orosz elnök felelőssége, és az orosz hadsereg emberiség elleni háborús bűnöket követett el.
A Párbeszéd – Zöldek hajmeresztőnek tartja, hogy ezek egyike sem szerepelt a kormánypárti javaslatban, ahogyan az sem: nemzetközi bíróság előtt vonják felelősségre a háborús bűnök elkövetőit. Azt is beleírták a saját javaslatukba, hogy a magyar kormány – az EU és a NATO elkötelezett tagjaként – segítse a nemzetközi szervezetek béketeremtő törekvéseit, „propagandamédiája pedig fejezze be az oroszpárti dezinformációs kampányt”.
Cikkünk megjelenéséig a Demokratikus Koalíció nem válaszolt a megkeresésünkre, ettől függetlenül ismert a párt álláspontja és kritikája a kormány felé.
Március végén a DK honvédelmi konferenciát tartott, amelyen az atv.hu tudósítása szerint Dobrev Klára, a párt árnyék-miniszterelnöke többek között azt mondta, hogy az Orbán-kormány minden egyes problémára és kihívásra „rossz, szakszerűtlen és nagyon sokszor hazafiatlan választ ad”. Azt is kijelentette, hogy az, amit most az Orbán-kormány „a biztonságpolitika vagy az energiabiztonság területen művel, az a magyar hazát nem biztonságosabb hellyé, hanem kiszolgáltatottá teszi”.
Dobrev Klára arról is beszélt, hogy a NATO és az ország szövetségi politikájának erősítése az egyik legfontosabb hazafias feladat, a kormány azonban „a NATO- és EU-ellenes retorikájával” veszélybe sodorja Magyarország biztonságát, illetve szövetségi pozícióját.
A DK árnyék-miniszterelnöke üdvözölte, hogy Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé vált, mint valaha.
„Hiába akadályozta hónapokon át a török és a magyar kormány Finnország csatlakozását, az északi ország mától a NATO hivatalos tagja. A csatlakozással az észak-atlanti védelmi szövetség ma erősebb, mint valaha, ez pedig magyar és európai szempontból is az egyetlen elfogadható válasz a putyini agresszióra. A békéhez egység kell, hogy a jövőben soha egyetlen diktátornak se juthasson eszébe lerohanni egy független országot. Ezt szolgálja a finnek NATO-csatlakozása, és ezt fogja szolgálni Svédország NATO-tagsága is” – közölte Dobrev Klára.
(Borítókép: A békepárti határozati javaslatról szóló szavazás eredménye egy kijelzőn az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. március 31-én. Fotó: Kovács Attila / MTI)