Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött az Országgyűlés hétfői ülésnapja, a képviselők beszéltek többek között az akkumulátorgyártásról, az ügyeleti rendszerről, a dolgozó magyarokról, az inflációról, a pápalátogatásról és a háborúról.
Csárdi Antal az előző héten arra kérte a kormányt, hogy legyen bátor, és merje megkérdezni a magyarokat, hogy akarnak-e Magyarországból akkumulátorgyárat csinálni.
Jól értem-e, hogy az önök álláspontja szerint az a partigyilkos, aki a kormánnyal ellentétben szeretné népszavazáson megkérdezni a magyar emberek véleményét az akkumulátorstratégiáról? Az a partigyilkos, aki meg akarja védeni a termőföldeket?
– tette fel a kérdést az LMP képviselője, hozzátéve: „a kormány gyáva megkérdezni a magyar embereket”, a kormány a termőföldek, a levegő és a víz védelme helyett a multinacionális cégek érdekeinek védelme mellett tette le a voksát.
Az ellenzéki képviselő szerint „ezek a gyárak annyi támogatást kapnak, hogy gyakorlatilag szinte nem is fizetnek adót”, ráadásul anyagi hasznot sem hoznak a vendégmunkások alkalmazása miatt. Csárdi Antal kiemelte, arra kellene helyezni a hangsúlyt, hogy támogassák a magyar kkv-kat adókedvezményekkel, állami támogatással, K+F-támogatással.
Koncz Zsófia válaszában az akkumulátorgyártásról elmondta:
A téma fontos, körül kell járni, és – mint minden beruházás esetében Magyarországon – meg kell felelni a legszigorúbb környezetvédelmi szabályoknak. Az LMP most erőteljesen viszi ezt a témát, de pár évvel ezelőtt még teljes egyetértés volt abban, hogy át kell térni az elektromos autókra, és az akkumulátorgyártás fontos dolog.
Az államtitkár szerint a hulladékkezelésről az LMP olyan információkat közöl, amelyek nem fedik a valóságot, mert a hulladékkezelésről az köteles gondoskodni, aki az akkumulátort először forgalomba hozta.
Koncz Zsófia azt is fontosnak nevezte, hogy több százezer magyar dolgozik a járműiparban, és verseny folyik azért, hogy ki vesz részt az akkumulátorgyártásban.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtti felszólalásában arról beszélt, hogy a hétvégén tüntetés volt Gödön a Samsung-gyár miatt. A képviselő kiemelte, hogy egy játszótéren tartották a demonstrációt, amely mindössze 50 méterre van a gyártól, miközben külföldön sehol sem telepítenek az emberek szájába mérgező akkugyárakat.
Szabó Tímea szerint a helyi gyerekeket rendszeresen orvoshoz kell vinni idegrendszeri károsodás miatt, illetve az ingatlanok is leértékelődnek a környéken.
Tönkreteszik az akkumulátorgyár-rémálommal az emberek életét
– jelentette ki a képviselő. Azt is hozzátette, hogy a gyárban volt már baleset, tűzeset és haláleset is.
Arra is kitért: a gödi gyár vezetése elismerte, hogy a dolgozók több mint fele vendégmunkás. Szabó Tímea emlékeztetett rá, hogy miközben a kormány bevándorlópártisággal vádolta az ellenzéket, addig a kormány most 500 ezer külföldi vendégmunkásra számít, ez a lakosság 5 százaléka. A képviselő szerint erre nem készítik fel a helyi lakosságot, és ebből még súlyos konfliktusok lehetnek.
A Fidesz lázálma Rákosi 2.0 időszakot fog elhozni Magyarországra
– vélekedett Szabó Tímea. Azt is mondta, hogy „Rákosi rémálma” valósul meg, ugyanaz történik, mint az 50-es években, „ez egy totális rémálom”, ennek semmi köze a környezetvédelemhez, „nettó hazaárulás” történik.
A képviselő hangsúlyozta: a kormány kiszolgáltatja hazánkat az orosz gázimportnak, hogy soha ne tudjuk elszakadni az orosz függőségtől. Azt is felrótta a kormánynak, hogy elhallgattatják az embereket. „Miért nem engedélyezik a népszavazási kezdeményezéseket?” – tette fel a kérdést.
Szabó Tímea szerint csak a kormánynak jó az akkumulátorgyártás, követelte, hogy a kormány „álljon el a Rákosi-módszerektől”.
Koncz Zsófia államtitkár válaszában elmondta: mindig a nemzeti érdeket kell prioritásként venni, ezt javasolná a Párbeszéd frakciójának is. A kormány azt szeretné, ha az ellenzék mindig a magyar emberek mellett foglalna állást.
Az akkugyártással kapcsolatban hosszasan kifejtette, hogy a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokat kell betartani, a szükséges eljárásokat lefolytatták, az abban foglaltakat be kell tartani, a környezetvédelmi hatóság rendszeresen ellenőrzi majd a beruházást.
Apáti István egy konkrét eseten keresztül mutatta be, „hogyan nem működik” Magyarországon az ügyeleti ellátás, majd a mentőellátásban az alapvető betegrögzítő eszközök hiányára hívta fel a figyelmet az általa említett településeken. A Mi Hazánk képviselője arra kérte a kormánypárti képviselőket, hogy változtassanak az ügyeleti rendszeren, állítsák vissza az eredeti állapotot.
Rétvári Bence válaszában a mentőszolgálatról és a felszerelésről elmondta: két-három éven belül mindkét helyi mentőautón cserék történtek. Az ügyeleti rendszerről leszögezte, azért kellett foglalkozni ezzel, mert ahány település, annyiféle megoldás volt, sok panasz is érkezett. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy az első korábbi problémát, hogy nem érik el az ügyeletet, az elmúlt hónapokban sikerült kiiktatni a 1830-as számmal, és azt sem tartja igaznak, hogy „alultervezett vagy a beteget nem segítő rendszer lenne”.
„Hajlandóak-e megvédeni a magyar gazdálkodókat?” címmel szólalt fel Bencze János, a Jobbik képviselője, aki elismerte, történt előrelépés, hiszen az ukrán gabonára importtilalmat vezetett be a kormány. A gazdák köszönik, de egy apró módosítást kérnek: szeretnék, ha minél hosszabb ideig tartana a tilalom. Azt is kérik, hogy a növényvédő szerek miatt vizsgálják meg azt a gabonamennyiséget is, amely már bejött az országba, és amellyel sokaknak feltöltötték a tárolóit.
A képviselő szerint arra is szükség lenne, hogy megtudják, kik azok a cégek, akik a nem megfelelő minőségű gabonát „ráöntötték az országra.” Ezeket a cégeket extraprofitadóval kellene sújtani, és a befolyó összeget fordítsák a gazdák kárpótlására.
A méhésztársadalom kérése az, hogy a kormány az ukrajnai mézre is terjessze ki a szankciókat.
Farkas Sándor államtitkár elmondta: a felvetett kérdésekkel az agrárminisztérium is foglalkozik (pl. az olajos magvak esetében is). A mostani döntés arra szolgál, hogy megvédjék a magyar gazdákat. Azt is mondta, hogy bizonytalan eredetű termékek jönnek be az országba (nem csak gabona), az ellenőrzött, nem megfelelő termékeket ki kell vonni, és várhatóan meg kell semmisíteni.
A magyar gazdasági termelőket minden áron meg kell védeni
– szögezte le az államtitkár. Szerinte akár a tilalom határidejét is ki lehet tolni. Bíznak benne, hogy Brüsszellel is dűlőre fognak jutni a kérdésben, ha nem, újabb szankciók jönnek.
„Ismét a magyar dolgozó emberek érdekében szólalok fel a Tisztelt Házban” – kezdte Komjáthi Imre, aki empátiát kért a magyar dolgozóknak. Az MSZP társelnöke szerint a kormánypárti képviselők nincsenek tisztában azzal, vagy nem akarják tudni, hogy egyetlen gombnyomással „dolgozó magyar emberek tízezreit, százezreit ítélték életfogytig tartó munkára”, a szocialista politikus a korkedvezményes nyugdíjról beszélt.
Komjáthi Imre hangsúlyozta, a magyar dolgozóknak valódi biztonságra van szüksége, hogy ne arról szóljon az életük, hogy betegre túlórázzák magukat, aztán negyvenévesen „feldobják a bakancsot”.
Önök és a liberális piac önszabályozásában hívő politikustársaim tudják, hogy nem létezik emberarcú kapitalizmus. A tőke a nagyobb haszon érdekében megpróbálja csökkenteni a kiadásait
– mutatott rá az ellenzéki képviselő.
Válaszában Fónagy János leszögezte, hogy a Fidesz–KDNP 1998-tól folyamatosan a teljes foglalkoztatottság elérésén és a munkaalapú gazdaság kiépítésén dolgozik.
Az államtitkár azt is elmondta, a kormány a magyar lakosság gazdasági aktivitásának növelésével tervezi az egyre inkább jelentkező munkaerőhiányt kielégíteni, támogatják az országon belüli mobilitást, emelték a béreket, intézkedéseket hoztak az infláció letörése, valamint a családok, munkahelyek védelme érdekében.
Közel két évtizedig dolgoztam három műszakos munkahelyeken, van fogalmam arról, hogy mit jelent háromnegyed négykor kelni
– hívta fel a figyelmet Fónagy János, hozzátéve: a kormány folyamatosan kapcsolatban van a szakszervezetekkel.
Szabó Szabolcs, a Momentum-frakció képviselője felelevenítette, hogy a budapesti orosz nagykövetség az 1956-os forradalom szabadságharcosait is említő közleménnyel reagált David Pressman amerikai nagykövet szankciókat ismertető sajtótájékoztatójára.
A képviselő szerint döbbenetes, hogy az orosz nagykövetség az 56-os szabadságharcosokra hivatkozva adta ki a közleményét, miközben „Putyin ugyanaz, mint Sztálin”. Hozzátette, hogy Oroszországban ellenzéki képviselőket lőnek le az utcán, mérgeznek meg, illetve a putyini Oroszország minden nemzetközi egyezményt megsértve lerohanta Ukrajnát.
Szabó Szabolcs szerint az „arcátlan közlemény” után a magyar külügy rendelje be az orosz nagykövetet, és két hétre küldje haza, olvasson 56-ról. A képviselő kiemelte, hogy a magyarok az elnyomó oroszok ellen harcoltak 1956-ban. Az orosz nagykövetet azért is haza küldené, hogy nézzen szét az orosz közműgyűjteményekben, mert ott vissza nem szolgáltatott magyar műkincsek vannak.
Az ellenzéki politikus arra is kitért, hogy Szijjártó Péter azonban nem hazaküldte az orosz nagykövetet, hanem inkább elment Moszkvába „a közös bizniszről tárgyalni”. Hol van itt a nemzeti büszkeség, az 56-osok iránti tisztelet? – tette fel a kérdést. Azt is megkérdezte, hogy az országnak mennyire volt érdeke, hogy „az orosz kémbankot idehozták”.
Szabó Szabolcs arra kérte a kormányt, hogy a magyar érdekeket képviselje, és kezdjék el visszaépíteni a szövetségesekkel és a barátainkkal az ország kapcsolatait.
A putyini Oroszország nekünk ellenségünk
– szögezte le a képviselő.
Magyar Levente államtitkár elmondta: köszönik a történelmi kitekintést, de tudják, hogy Oroszország milyen hatalmi fenyegetést jelentett Kelet-Közép-Európára. Ugyanakkor szerinte Szabó Szabolcs elsikkadt afelett, hogy a 20. század második felében a kollaboráns osztály, az MSZMP készségesen kiszolgálta az oroszokat.
Ön ennek a hatalomnak a politikai örököseivel indult a legutóbbi választásokon
– mondta Magyar Levente. Azt is kijelentette, hogy Szabó Szabolcs azokkal van szövetségben, akik kiszolgálták a bűnös rezsimet. „Ön miről beszél?” – tette fel a kérdést.
A jelenlegi viszonyokkal kapcsolatban elmondta: alig van olyan ország a környezetünkben, akikkel ne lett volna konfliktusunk a történelemben, de ez a múlt, most az iránt van felelősségünk, hogy az ország egy védett hely legyen. Magyar Levente leszögezte: Magyarországnak nincsenek ellenségei, mindenkivel a legjobb viszony kialakítására törekednek; Oroszországgal is konstruktív, pragmatikus viszonyra törekednek.
„Tisztelt Ház, sokkal kevésbé tisztelt fideszes és KDNP-s képviselőtársaim” – kezdte Arató Gergely, majd a következő kérdésekkel folytatta:
Mit tettek a hazánkkal, a magyar gazdasággal és a forinttal? Kiló kenyér ezer forintért? Luxuscikk a trappista sajt, meg a vaj? Tudom, képviselő úr, hogy fáj az igazság, de attól még nem kell kiabálni.
A DK-s képviselő úgy látja, „az Orbán-kormány felelőtlen forintgyengítése és kiszámíthatatlan gazdaságpolitikája okozta az uniós rekorder inflációt”.
Az árnyékkormány többek között azt mondja, hogy be kell vezetni az európai minimálbért és negyedéves nyugdíjkorrekciót. Arató Gergely kijelentette: „Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy maradjon az Orbán-rendszer és az orbáni infláció. Mennyibe kerüljön egy kiló kenyér, hogy Orbán Viktornak fontosabb legyen a haza, mint a hatalom?” A politikus szerint ők felkészültek a feladatra.
„Nézzük, milyen ez a kormányzóképes alternatíva!” – kapta meg a lehetőséget a válaszadásra Tállai András, felsorolva: amikor baloldali kormány volt fizetésképtelenné vált Magyarország, csak külső segítséggel lehetett nyugdíjakat és fizetéseket adni, magas volt a munkanélküliség és az államadósság, a nyugdíjak reálértéke csökkent, elvették a 13. havi nyugdíjat, a reáljövedelmek értéke csökkent, „a költségvetési hiány az egekben, Magyarország csődben”.
Ezért a tevékenységükért hány dollárt kaptak a megbízóiktól, hogy tegyék tönkre Magyarországot?
– tette fel a kérdést az államtitkár az uniós pénzek visszatartásával is összefüggésben, felvetve azt is, hogy az ellenzéknek a forint elleni spekulációban volt-e szerepe.
Tállai András végül arra emlékeztetett, hogy 2022-ben növekedett a GDP, a foglalkoztatás aránya az EU-ban az egyik legnagyobb, megőrizték a nyugdíjak reálértékét, a reáljövedelem növekedett, a beruházási ráta az EU-ban a legmagasabb, „ha önök így kezeltek volna válságot, ez az ország sokkal jobb állapotban lenne”.
A KDNP-frakció nevében Semjén Zsolt a pápalátogatásról beszélt: minden államfői látogatás fontos, de a pápa látogatása sajátosan kiemelkedik, tekintélye töretlen, különleges gesztus, hogy harmadszorra látogatja meg a magyarokat. A látogatás fókuszában az ifjúság, az egyházi iskolák állnak, a Lánchíd a hivatalos szimbóluma a látogatásnak: híd a generációk között, az emberek és a társadalmi csoportok között. A Lánchíd a Duna két partját köti össze, szimbolikusan a nyugatot és a keletet. Itt és most, a béke hídjára is utal a Lánchíd, az élet és a béke embere a pápa. Semjén Zsolt reméli, hogy az a mag, amit Magyarországon a pápa elvet, az jó földben csírázik majd ki a világban.
Rétvári Bence miniszterhelyettes, államtitkár elmondta: van az a mondás, hogy minden út Rómába vezet, de úgy néz ki, hogy Ferenc pápa legtöbb útja pedig Magyarországra vezet. A pápa apostoli útra érkezik idén hazánkba. Ez nem csak a katolikusok számára, hanem minden jóérzésű ember számára fontos, illetve büszkeség Magyarországnak. A kormányzati szervek, a hatóságok megfelelően felkészültek a látogatásra. Rétvári Bence azt is elmondta, hogy a pápa ugyanazt mondja a békéről, mint Magyarország. Az államtitkár hangsúlyozta: a világ minden részében Magyarország felé fog fordulni a figyelem.
Zsigmond Barna Pál arról beszélt, az orosz–ukrán háborúban először tűzszünetre, aztán békére van szükség. A kormánypárti képviselő szerint nem mindenki van ezen az állásponton, idesorolta az Egyesült Államok demokrata kormányát, ugyanakkor megjegyezte: érthető, hogy más az amerikaiak álláspontja, a saját érdekeiket követik, „a baj az, hogy a saját érdekeiket ránk akarják erőltetni”.
Válaszában Dömötör Csaba aláhúzta, egyre több ország egyre több fegyvert küld Ukrajnába, összhangban az Európai Parlament állásfoglalásával, azt sem lehet kizárni, hogy világháború lesz. Az államtitkár kifejtette, „mintha szintet lépne a Magyarországra nehezedő nyomásgyakorlás”, ez egyes esetekben már a szövetségesek oldaláról is érezhető. A magyar kormány értelmezésében a szövetségesi viszony azt jelenti, hogy az alapvető célokban, értékekben egyetértenek, de lehetnek ügyek, amelyekben véleménykülönbség alakulhat ki, a háború és a fegyverküldések ügye ilyen lehet.
(Borítókép: Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2023. április 17-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)