A német Tageszeitung riportjában egy 2021-es eseten keresztül mutatja be a magyarországi sajtószabadság hanyatlását és orbáni elnyomását. A cikkben megszólaltatták Bende Balázst, aki korábban a köztévé munkatársa volt. Elmondása szerint a kormánynak nincsen hatalma a média felett.
A Tageszeitung német lap részletes riportot készített a magyarországi sajtószabadság orbáni elnyomásáról. A cikkhez egy 2021-es esetet elevenítenek fel róla, amikor is a Profil osztrák hetilap munkatársa, Franziska Tschinderle három, ahogy ő fogalmaz „rutinkérdést” küldött a Fidesz EP-delegációjának. Erre válaszul a magyar állami hírtelevízió Kérdésekkel provokált az újságíró című riportjában járatta le az osztrák újságírót.
Ebben az anyagban többek között olyan megállapítások szerepeltek, mint hogy Franziska Tschinderle egy „összehangolt hadjárat részeként provokálni akart a kérdéseknek álcázott állításaival”. Felolvasták az újságíró nevét, és egy fényképet is mutattak róla, illetve közölték, hogy számos „bíráló” cikket írt Orbán Viktorról, amelyekhez kizárólag a magyar baloldalhoz köthető sajtóorgánumokat használt fel forrásként, vagy baloldali elemzőket kérdezett meg.
Az M1 riportját az azóta a köztévétől távozó és bikatenyésztőként dolgozó Bende Balázs állította össze, aki egy 2020 végén kiszivárgott hangfelvételen világossá tette a szerkesztési elveket, mégpedig azt, hogy az MTVA-nál „nem az ellenzéki összefogást támogatják”.
Ennek apropóján a Taz fel is kereste Bendét, aki visszavonulása óta nem nyilatkozott senkinek, elvonultan él Budapesttől egyórányira, egy dél-alföldi faluban, tanyáján bikákat tart. Bende elmondása szerint „az újságíróknak nem kellene egymással ellenségeskednie”, azt azonban el tudja képzelni, hogy a Tschinderle-ügyben „a baloldali liberális újságírók számára nem ő a történet hőse”.
Mint arra kitért, három dolog fontos a számára: az emberek ne forgassák ki a szavait, ő már nem újságíró, és szabad akaratából távozott, hogy több időt tölthessen családjával. Megjegyezte azt is, hogy szerinte Tschinderle nem kérdezni akart, hanem „politikai nyilatkozatot” tett arról, hogy a magyar kormány szorosan együttműködik szélsőjobboldali csoportokkal.
A kérdései tisztességtelenek voltak, azt a benyomást keltették, hogy a magyar választók semmit sem tudnak a demokráciáról, illetve a világról. Meggondolatlanul adták le a szavazatukat, és az eredmény egy elnyomó, szélsőjobboldali, idegengyűlölő kormány lett
– fogalmazott Bende, aki szerint ez sértő volt a magyarokra nézve.
Bende elárulta azt is, nem bánta meg a fiatal kollégájáról készített riportot, ugyanakkor, ez egy olyan esemény volt az európai újságírás történetében, amelyre nem volt szükség. Később a nemzetközi média is bírálta érte.
Felvetődik azonban a kérdés, hogyan kerültek az osztrák újságíró kérdései az állami hírtelevízió szerkesztőinek kezébe. Emlékei szerint a kormány sajtóreferense küldte el nekik e-mailben, először angolul, majd magyarul a kérdéseket.
Bende szerint Magyarországon a baloldali-liberális és a konzervatív-nemzeti értékek állnak egymással szemben, és úgy látja, ez a jelenség Európa más országaiban és az Egyesült Államokban is megfigyelhető, „különösen egy választási évben, ez egy háború, egy piszkos, véres háború”. Hozzátette, hogy szerinte a kormány nem birtokolja és nem is központosította a médiát, „de bizonyos médiumok most olyan emberek kezében vannak, akik ugyanúgy gondolkoznak dolgokról, mint a kormány”.