Az Országgyűlés hétfői ülésének napirend előtti felszólalásai során az oktatásról, Horn Gyuláról, a strandbelépőkről és a tüntetésekről vitáztak a képviselők.
Csárdi Antal, az LMP képviselője azzal kezdte a napirend előtti felszólalásokat, hogy érdemes lenne reagálni a Rétvári Bence államtitkár által elmondott „sok részben valótlan állításokra”, de azt gondolja, hogy tökéletes válasz, amit a pedagógusok szakszervezetei a hétvégén kiadtak sajtóközleményben. A politikus felolvasta ezt a sajtóközleményt, annak reményében, hogy „a valóság talajára” vigyék a vitát. A közleményről itt számoltunk be.
Válaszában Rétvári Bence közölte, azt várta, hogy önálló gondolata is lesz Csárdi Antalnak, de hiába. Az államtitkár szerint nem nagyon volt olyan időszak az elmúlt évtizedekben, amikor annyi egyeztetés történt az oktatásban, mint az elmúlt hónapokban, kikérték a pedagógusok véleményét, volt szülői konzultáció, valamint összehívták több száz iskola vezetőjét, a diáktanáccsal is egyeztettek.
Ezzel szemben a baloldal azt kínálta a pedagógusoknak, hogy „csökken a fizetésed, megszűnik a munkahelyed, fizetni kell a képzésért”. Rétvári Bence a pedagógus-szakszervezetekről elmondta, a legnagyobbnak 23 ezer tagja volt pár éve, ebből 9 ezer maradt.
Ez lehet, pont azért van, mert nem az érdekképviseletet érzik, hanem azt, mintha pártközleményeket adnának ki szakszervezeti fejléccel
– jegyezte meg az államtitkár, hozzátéve: a szakszervezeteknek a reprezentativitási küszöb alá csökkent a tagságuk.
Rétvári Bence végül leszögezte, a kormány pedagógusbér-emelést szeretne, az ellenzéktől azt kérik, hogy ezt ne akadályozzák Brüsszelben.
Tordai Bence, a Párbeszéd – Zöldek frakcióvezető-helyettese arról beszélt: sokan gondolkodnak azon, hogy mi különbözteti meg a Fideszt a tisztességes jó szándékú emberektől, hogyan fordulhat elő, hogy gyermekeket bántalmaznak a Karmelita előtt. Tordai Bence szerint két politikai modell létezik, az egyik a normális – és ezt követi pártja is –, amelyik víziót fogalmaz meg, kijelöli a célokat, leküzdi az akadályokat, és adott esetben le tudja győzni önmagát is. A politikus azt mondta, hogy 2002-ben ezzel a modellel próbálkozott a Fidesz is. Továbbá azt is kijelentette, hogy a Párbeszéd önazonos volt, amikor a párt politikusai egymást segítve szombaton körbefutották a Balatont.
A másik modell, a fideszes modell, amelyik a folyamatos harcról szól; Orbán Viktor természetéhez kell fordulni a megértéséhez. Tordai Bence azt mondta a kormányfőről, hogy elsősorban a győzelemre megy, „inkább lábra, mint labdára”.
Orbán Viktor nem szeret és nem képes veszíteni, a szabályokat is átírja menet közben, utólag
– jelentette ki az ellenzéki politikus.
Tordai Bence szerint a „nácivá vált” Carl Schmitt politikafilozófiáját követi a Fidesz, ami a „mi” és „ők” meghatározásáról szól, a köztük lévő háborúról, amelyben minden megengedett. Ebből következik az is, hogy a Fidesznek a Mi Hazánk a stratégiai szövetségese, illetve az is, hogy a szélsőjobbos terroristát, Budaházy Györgyöt szabadon engedték, miközben bebörtönöztek egy ártatlan embert, mert állítólag antifasiszta. Azt is a kormány szemére vetette, hogy vígan tarthatott az európai szélsőjobboldal rendezvényt a hétvégén Magyarországon, ellenük nem vetették be a karhatalmi szerveket, de a diákok ellen igen, „könnygázt, tonfát, gumibotot kaptak” – tette hozzá.
Dömötör Csaba miniszterhelyettes, államtitkár válaszában hangsúlyozta: a Balatont körbefutni egy komoly teljesítmény, gratulál ehhez, önmagában ez nagy dolog, nem akarja „elcinikuskodni”, hogy ez a Párbeszéd első önálló teljesítménye.
A tüntetésekkel kapcsolatban elmondta: mindenki szabadon elmondhatja a véleményét, nem volt ez mindig így. 2006-ban rá is lőhettek az emberekre, kormánypárti politikusok is azzal nézhettek szembe, hogy akár ki is lőhetik a szemüket, a felelősöket meg még ki is tüntették. Ha Tordai Bence azt mondaná, hogy ezekhez semmi köze, az államtitkár emlékeztetett rá, hogy a felelősökkel indultak együtt a választáson.
Ami a szélsőjobboldali radikális mozgalmakat illeti, Dömötör Csaba azt mondta: ugyanezeket a mondatokat hallották néhány éve, amikor a Jobbikról volt szó, de egy kis idő eltelt, és összefogtak velük. Dömötör Csaba arról is beszélt: a Jobbik mostani elnöke (Gyöngyösi Márton) korábban azt mondta, hogy össze kéne írni a zsidó honfitársainkat, mert nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek. Az államtitkár felidézte, hogy akkor tömött sorokban tüntettek a Jobbik ellen, majd mégis közös listán indultak vele az ellenzéki pártok a 2022-es választáson.
Dömötör Csaba kijelentette: azt meg tudja erősíteni, hogy Orbán Viktor győzni szeretne, és azt szeretné, ha ennek az időszaknak Magyarország a győztese lenne. Ez azt jelenti, hogy legyen stabil a gazdasági növekedés, a családok minden támogatást kapjanak meg, a legidősebb korosztály kapjon támogatást, erősödjön meg a magyar tulajdon, és legyen végre vége a háborúnak.
Toroczkai László úgy látja, hiába készül olyan témákkal, mint a víziszárnyas-ágazat problémái, „a Fidesz, illetve a balliberális globalista ügynökpártok gondoskodnak arról, hogy legyen okom eltérni az előre tervezett felszólalásomtól”.
Tordai Bence már menekül is, a demokratikus párbeszédnek sem híve, csak a hátát látom, de felteszem neki a kérdést. Hogyan beszélhet a cigányság integrációjáról, a bevándorlásról, addig, amíg Budán az úri negyedben építi a házát, és nem Ózdon? Egy egyfajta fordított rasszizmus a részéről
– fogalmazott a Mi Hazánk elnöke, hozzátéve: már csak Tordai Bence poharának beszélhet, „elmegy valami úri negyedbe enni, valahol éppen a kaviárját eszi a dollárjából”.
Toroczkai László szerint olyan, mintha a kormány – ebben is erősen vitatkozik Tordai Bencével – nem a szélsőjobboldalnak, hanem a balliberális globalista oldalnak tenne szívességet. „Mivel magyarázható az, hogy a kordonokat még mindig nem viszik el a Karmelita elől?” – tette fel a kérdést a politikus, aki nem az építkezés területét védő kordonokról beszélt, hanem az amellett lévőkről, „színpadot ácsolnak Hadházy Ákosnak és a momentumos képviselőknek ezekkel a kordonokkal”.
A Mi Hazánk frakcióvezetője kitért arra is, hogy a European Fight Night küzdősportrendezvényre több száz rendőrt vezényeltek ki, „a szélsőbaloldali terroristák napokig szabadon terrorizálhatták a magyarokat Budapest utcáin, míg az úgynevezett szélsőjobboldal egy zárt körű sportgálát tartott, ahol nem magyarokat akartak megtámadni, hanem egymással akartak sportolni”.
Válaszában Rétvári Bence hangsúlyozta, a magyar emberek békében és biztonságban szeretnének élni, „a szélsőséges felfogás és erőszakos megjelenés minden józan gondolkodású ember számára elfogadhatatlan, a rendőrség semmi mást nem tesz, csak teszi a munkáját”.
Az államtitkár aláhúzta, hogy „semmilyen neonáci szélsőséges rendezvény és szélsőbalos antifa esemény sem tűrhető meg Magyarországon”.
Zéró tolerancia van ebben a kérdésben
– tisztázta Rétvári Bence, megjegyezve, hogy politikusoktól is lát akciókat, példaként említve, hogy a momentumos Fekete-Győr András füstgránátot dobott a rendőrök közé, vagy „Varju László és Hadházy Ákos a közmédia épületébe betörtek, vissza akartak élni a képviselői jogosítványukkal”.
Brenner Koloman, a Jobbik – Konzervatívok frakcióvezető-helyettese elmondta: 17 hosszú év a rendszerváltás óta az az időszak, amikor Orbán Viktor kormányzott, ezért mára leszögezhető, hogy a Fidesznek oroszlánrésze van abban, hogy nem történt meg a bérfelzárkózás az Európai Unióban. A jobbikos politikus szerint ki kell mondani, hogy a nemzetellenes politika olcsó magyar munkaerőn alapult, az elmúlt 13 évben ez a modell lett csúcsra járatva. Ennek pedig az az eredménye, hogy lemaradtunk a régiós országokhoz is képest a bérek tekintetében.
Emlékeztetett rá Brenner Koloman, hogy a Jobbik több évvel ezelőtti béruniós kezdeményezését több százezren írták alá, ezt a kormány azonban nem vette figyelembe, inkább „kamuszabadságharcot” és „oroszpropagandát” folytatott, de pl. beszűkítették a magyar polgárok sztrájkhoz való jogát is.
Brenner Koloman szerint bérfelzárkózásra van szükség, ugyanakkor megvan a veszélye annak is, hogy Orbán Viktor kilépteti az országot az EU-ból, és ez is negatívan hat majd a bérekre. A Jobbik képviselője hangsúlyozta, hogy felelős, normális kormányra van szükség.
Válaszában Fónagy János államtitkár azt mondta: nem a kormány dönt a bérekről, a munkavállalók és a munkaadók megegyeznek, a kormány meg kihirdeti; folyamatos párbeszéd alapján alakulnak ki a bérek. A magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, a jobbikos politikus lesajnáló véleményét a gazdaságról nem igazolják a számok: erősödtek a magyar beruházások, soha nem volt még ilyen alacsony a regisztrált munkakeresők száma, az egzisztenciális biztonság biztos alapokon áll.
Az MSZP-s Molnár Zsolt azt kérte a kormánytól, hogy vessen véget a „Horn-offenzívának, el a kezekkel Horn Gyula emlékétől, hagyják ezt a küzdelmet a radikálisokra, önökhöz ez nem méltó”. A képviselő leszögezte, hogy Horn Gyula „1956-ban nem a jó oldalon állt”, de azt is kérte, hogy komplexen nézzék őt.
A szocialista politikus a közelgő strandszezon apropóján arra kérte a kormányt, hogy a hatósági ársapkákat terjesszék ki a fizetős strandokra is, a felnőttjegy árát 600 forintnál húzzák meg.
Dömötör Csaba Horn-ügyben megfontolásra javasolta azt a szempontot, hogy mielőtt egy ellentmondásos megítélésű személyről neveznének el utcát, kérjék ki az állampolgárok véleményét. Az államtitkár szerint biztos fognak olyan hangokkal találkozni, amelyek a kommunizmus évtizedei után azt mondják, nincs szükség ilyen utcanévre, valamint a törvényeket is figyelembe kell venni.
A kormánypárti politikus a strandokról kifejtette, 107 közhasználatú balatoni strand van, partszakaszhossz alapján a strandok közel kétharmada szabadstrand. Azt is kérte, hogy ne húzzanak el repülővel olyan üzeneteket a szabadstrandok felett, hogy legyenek szabadstrandok. Dömötör Csaba hangsúlyozta, a kormány több Balaton-parti települést és strandot támogatott, az viszont adottság, hogy a standok kinek a tulajdonában állnak, „a jelentős privatizációk még jóval a mostani kormányzás előtt mentek végbe”.
Gelencsér Ferenc, a Momentum frakcióvezetője a gazdasági, illetve az államháztartási hiányról beszélt. A politikus szerint a kormány felelőtlenül bánik az állami vagyonnal, és érthető, hogy miért lehet zéró megtakarítása Orbán Viktornak.
A hiánnyal kapcsolatban a frakcióvezető azt kérdezte a kormánytól, hogy ezt miként tervezik megoldani. Gelencsér Ferenc arról is beszélt, hogy a kormány képtelen hazahozni az uniós bevételeket, hiába nyilatkozik erről kéthetente Navracsics Tibor. A momentumos politikus kifejtette és hangsúlyozta: nincsenek itthon az uniós pénzek, és könnyen lehet, hogy nem is lesznek, mert különben ellopnák.
Gelencsér Ferenc szerint arra sem készült fel a kormány, hogy a világgazdasági fellendülés nem tart örökké. Azt is mondta, hogy súlyos a kormány egyenlege, a gazdasági hiány a „Fidesz-felárnak” az egyenlete.
„Nevezzenek meg egy felelőst!” – jelentette ki a politikus. Majd azt mondta, hogy Matolcsy György Nagy Mártonra mutogat, a miniszter pedig a jegybankelnökre, miközben állítólag Varga Mihály ülne Matolcsy György helyére.
Ez nem társasjáték
– fogalmazott Gelencsér Ferenc, ezután kijelentette: kormányozzanak, kezeljék végre a válságot, a genderezéstől és a sorosozástól nem lesz olcsóbb az élelmiszer. A politikus szerint a felelős kormányzás alapja a felelős költségvetés összeállítása, a kormány egyezzen ki az EU-val, ahogy már elkezdtek kiegyezni a NATO-val Ukrajnával kapcsolatban.
Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár válaszában azt mondta: meglepi, hogy Gelencsér Ferenc úgy kritizálja a költségvetést, hogy a Momentumnak még nem sok gondja volt egy költségvetés tervezésével.
Kifejtette, hogy a 2010-es kormányváltásnál súlyos helyzetben volt a gazdaság, de az elmúlt több mint 10 évben bizonyították, hogy lehet takarékosan és felelősen politizálni. Tállai András szerint komoly eredményeket tudnak felmutatni a beruházásoknál, ebben a tekintetben az EU éllovasai közé tartozik Magyarország.
Azt is mondta, hogy a Momentum úgy viselkedik, mintha nem lenne köze a DK-hoz, amely arról beszél, hogy az uniós pénzek ne érkezzenek meg Magyarországra. „Ez nem igaz!” – kiabálta be a DK-s Arató Gergely.
Tállai András szerint az ellenzéknek csak az számít, hogy megszerezzék a hatalmat, ez a filozófiájuk, ezért tesznek meg mindent.
Arató Gergely azzal kezdte,
ha egy országban a rendőr-minisztériumra bízzák az oktatás kezelését, akkor a gumibot, a könnygáz és a bilincs válik a diákok nevelésének eszközévé. Ha az elnyomó hatalom elveszíti realitásérzékét, az erőszak marad az utolsó menedéke.
A DK-s képviselő szerint ez történik az Orbán-rendszerrel, és úgy látja, a Fidesz nem tud kormányozni, a párbeszédre sem hajlandó, ezért „marad a gumibot és a könnygáz”.
Arató Gergely azzal folytatta, „elvették a tanároktól a valódi sztrájk lehetőségét, a diákok ezután házhoz mentek a követeléseikkel. Választ, párbeszédet nem kaptak, csak könnygázt, gumibotot és bilincset. Ami történt, szakmai, polgári és emberi szempontból is elfogadhatatlan.”
Az ellenzéki politikus úgy véli, a rendőrség fellépése sem szükséges, sem arányos nem volt, a békés tiltakozásra nem lehet válasz az erőszak, „ha diákokat vernek meg, mert elmondják a véleményüket, az az erkölcsi Mariana-árok, ennél lejjebb nincsen. A gyermekvédelem szót ne vegyék többé a szájukra, nem kérünk többé a gyermekvédelmi könnygázból.” A DK tudni akarja, hogy ki a felelős ezért, átfogó vizsgálatot kezdeményeznek. A 2006-os eseményekkel párhuzamot vonva arra emlékeztetett, hogy „a diákok nem gyújtották fel a tévészékházat, nem szerelkeztek fel kövekkel, Molotov-koktélokkal, nem küldtek bombát, nem lőttek rá politikusok házaira”.
Rétvári Bence válaszában arról beszélt, ma kezdődtek az érettségik, sok sikert kívánnak a diákoknak, „az ellenzék viszont arra biztatta a magyar tanárokat, hogy tegyék sikertelenné az érettségit, ne jelentkezzenek érettségiztetni, kerüljön veszélybe a magyar diákok jövője”. Az államtitkár megköszönte a pedagógusoknak, hogy a diákok – és nem a baloldal – érdekeit tartják fontosnak.
„Önnek igénye volt egy 2006-os idézetre képviselő úr. Hát idézek is. Amikor tanárok, diákok, szülők tiltakoztak az iskolabezárások, elbocsátások ellen, a válasz az volt, hogy a tüntetés nem jó válasz a problémákra, a tárcát a demonstráció nem tántorítja el eredeti szándékától. Ezt ön mondta, Arató Gergely, tisztelt képviselő úr” – emlékeztetett Rétvári Bence, jelezve, hogy a mostani kormány hosszú egyeztetéseken van túl.
A tömeg hiányát hangerővel, erőszakkal akarják pótolni. Nagy a verseny, önöknek egy maradj talpon vetélkedőt hirdettek, az EP-választáson kiderül, hogy ki van 5 százalék felett, kiderül a DK–Momentum-arány. Verseny van a szponzorációért is, hogy kihez gurul több dollár. Ehhez bármit és bárkit felhasználnak
– vágott vissza Rétvári Bence.
Semjén Zsolt a 20 éve, 92 évesen meghalt Varga László kereszténydemokrata politikusra emlékezett, illetve életútját méltatta. A rendszerváltás után, 2002–2003-ban a KDNP elnöke volt. Soltész Miklós államtitkár is elmondta, hogy Varga László „nagy idők nagy tanúja volt”.
Halász János az orosz–ukrán háborúról beszélt, kifejtette, hogy a frontok megmerevedtek, a magyar kormány továbbra is a béke oldalán áll. A kormánypárti politikus szerint a fegyverszállítások miatt már nem lokális a konfliktus, ha pedig a NATO belesodródna, az a harmadik világháború veszélyét jelentené. A képviselő megemlítette azt is, hogy a háborúnak nem lesznek nyertesei, „a brüsszeli politika nem hagy teret a béke hangjának”, de Ferenc pápa budapesti látogatása megmutatta, hogy a kormány nincs egyedül ebben a küzdelemben.
Válaszában Dömötör Csaba rámutatott, „sajnos továbbra sincs jele enyhülésnek, egyre több ország ajánl fel halálos katonai fegyvereket. Közel negyven ország tett így, közülük közel húsz tankokat is felajánlott. Ettől nem függetlenül a harcok nem csitulnak, sőt ellenkezőleg.” Az államtitkár arra számít, hogy egyre nagyobb nyomás lesz a kormányon, ennek egyik eszközének az uniós pénzek visszatartását tartja.
(Borítókép: Kaszás Tamás / Index)