Gulyás Gergely azzal kezdte, hogy a kormány a jövő évi költségvetés tervezetéről tárgyalt, számtalan nehézség közepette kell tervezniük, háborús idők vannak. A miniszter kifejtette, a kormány fenntartja azt a szerintük jó gyakorlatot, hogy a tavaszi ülésszakban az Országgyűlés elfogadja a költségvetést, ez kiszámíthatóságot teremt, fontos üzenet, és rögzíti az elvárásokat, célkitűzéseket.
Május 30-án fogják benyújtani a jövő évi költségvetést. Május 20. környéken adják át a tervezetet a Költségvetési Tanácsnak. Valószínűleg július elején lehet a végszavazás.
Gulyás Gergely leszögezte, háborús időben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja a biztonságot, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a rezsicsökkentést. Számolniuk kell a háború elhúzódásának lehetőségével.
Ezzel együtt is csökkenteni kívánják a hiányt és az államadósságot. A tervezet szerint a hiány a jövő évben 3 százalék alatt lesz, 2,9 százalékkal számolnak. A költségvetés a háborús idők forgatókönyve szerint jött létre, béke és a szankciók kivezetése esetén a mozgástér jelentősen nőne. A jövő évi költségvetésben elérik a GDP-arányos 2 százalékos honvédségi ráfordítást, sőt valószínűleg meg is haladják azt. Gulyás Gergely végül leszögezte, Magyarország támogatja a Vatikán békemisszióját.
Véget ért Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Szentkirályi Alexandra tájékoztatója. Köszönjük olvasóink figyelmét!
Arra az újságírói kérdésre, hogy mi hozhatja el a kordonbontó akciók végét, Gulyás Gergely miniszter azt mondta: az, ha a jogszabályokat mindenki betartja, a tüntetések szervezése mögött politikai szándékok vannak, és akik ezeket a tüntetéseket szervezik, azoknak semmi nem kevésbé fontos, mint a pedagógusok ügye. Gulyás Gergely szerint azonban amint felmérik, hogy ezek az akciók károsak és kontraproduktívak, akkor abba fogják hagyni.
A miniszterelnök miért nem kívánt sok sikert ebben az évben az érettségizőknek? – kérdezték meg Gulyás Gergelyt. A miniszter azt válaszolta: „Az ő nevében is sok sikert kívánunk.” Majd mosolyogva hozzátette: „Kérte, hogy mondjam, csak elfelejtettem eddig.”
Gulyás Gergely a helyreállítási alapról leszögezte, a tervük ismert, elérhető és nyilvános. Az, hogy pénzt kapnak-e rá, politikai döntés kérdése, a jogi akadály „mondvacsinált”, egy óra alatt lehetne rendezni, de az Európai Bizottságnak nincs ilyen politikai szándéka, „ebben a magyar baloldali EP-képviselők aknamunkája komoly szerepet játszik”.
Lehet tudni arról valamit, hogy milyen honvédségi képességeket fejlesztenének, mire adnának több pénzt a költségvetésből? Gulyás Gergely a kérdést meghagyja a honvédelmi miniszternek, ő tud majd konkrétumokat mondani. Azt azonban hozzátette, hogy a működési és fejlesztési költségekre több pénz fog jutni.
Az autópálya-koncesszió módosításáról kérdésre Gulyás Gergely azt mondta, hogy a magyar állam számára jó és előnyös megállapodás született, a 2023-as és 2024-es költségvetési terheket csökkenti.
Azt is megkérdezték, hogy a kormányülésen felmerült-e, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter ne ellenjegyezze Budaházy György kegyelmi ügyét. A miniszter azt válaszolta, hogy nem, de nem is volt szó a Budaházy-ügyről. Azt elismerte: a kegyelem elleni egyetlen érv az, hogy Budaházy ügyében egy állam elleni cselekményről van szó, de a kegyelem mellett több érvet is felsorolt, említette például, hogy nem történt személyi sérülés.
Gulyás Gergely leszögezte, a kormány álláspontja világos, az, hogy Európán belül egységes gazdasági térségnek kell lennie, vitán felül áll. Sok kritikájuk van az EU működéséről, de ez független attól, hogy az uniós tagság Magyarország nemzeti érdeke.
Gulyás Gergelyt megkérdezték, hogy látta-e a felvételeket a kordonbontásokról. A miniszter azt mondta, hogy egy részüket látta. Kérdésre, hogy rossz érzés volt-e ezeket látni, azt mondta, hogy az a rossz érzés, hogy a tinédzserek nem tartják be a törvényt. Tinédzserként a miniszter nem gondolt arra, hogy be kéne törni egy építési területre, és dulakodni a rendőrökkel. Annál a kérdésnél, hogy meddig maradnak a kordonok a Karmelitánál, a miniszter kifejtette, hogy a világon alig van olyan példa, ahol a közintézmények falát meg lehetne érinteni, az amerikai Fehér Ház esetében lelőnék az illetőt. A miniszter szerint egyébként az építkezések után sem szabadna megnyitni a Karmelita kolostor előtti utcát.
Mikor nevezi meg a Fidesz a főpolgármester-jelöltjét? Gulyás Gergely azt válaszolta, hogy akkor, amikor az elnökség erről dönt. A saját véleménye az, hogy legkésőbb szeptemberben kellene megszületnie a döntésnek.
Megkérdezték Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőt (mivel az ő neve is szóba jött a sajtóban lehetséges jelöltként), hogy kapott-e már felkérést. A kormányszóvivő elmondta: nem volt ilyen beszélgetés, nem gondolkodott még rajta, elégedett a jelenlegi pozíciójával, nincs ez a kérdés napirenden, ezért most nem is tud arra válaszolni, hogy lenne ilyen ambíciója.
Gulyás Gergely Böröndi Gábor kinevezéséről úgy fogalmazott, a kormány hosszú ideje olyan katonát keres a vezérkar élére, aki alapvetően változtatni akar, fel akarja rázni a hadsereget, és úgy gondolja, hogy egy szomszédos háború időszakában másféle hozzáállásra van szükség.
Gulyás Gergelyt arról kérdezték, hogy az LMP egyik képviselője kormányzati blöffnek nevezte, hogy a debreceni akkugyár vízigényét 95%-ban szürkevízzel fedeznék. A miniszter azt javasolja a képviselőnek, hogy olvassa el a környezetvédelmi engedélyt, amely tartalmazza, mit és hogyan engedélyeztek a hatóságok.
Gulyás Gergely szerint azt a problémát kell megoldani, hogy adófizetői pénzeken a külföldi embercsempészeket tartják itt börtönben, ez drága, és sok emberről van szó. Börtöntúlzsúfoltság van, ezért nem kívánják a magyar adófizetők pénzén fogva tartani azt a több száz embercsempészt, ha elhagyják az országot 72 órán belül. Utóbbit a Belügyminisztérium szavatolta.
Gulyás Gergely elmondta, május 20-ig megismerhető lesz, hogy milyen áram- és gázárakkal kalkulálnak a költségvetésben, ugyanakkor a miniszter hozzátette: lényegesen alacsonyabb energiaárakkal számolnak.
„Fake news portál álhírei szórakoztatták a politika iránt érdeklődő közvéleményt, amelyeknek semmi alapja nem volt” – jelentette ki Gulyás Gergely a lehetséges kormányátalakításra vonatkozó kérdésre.
Gálvölgyi János esetéről is kérdezték Gulyás Gergelyt, a miniszter először azt mondta: jobbulást kíván Gálvölgyi Jánosnak. Továbbá arról tájékoztatott: felvilágosítást kért a mentőszolgálattól, vizsgálat zajlik, nyilvánosságra fogják hozni. Gálvölgyi esetét 2-es prioritási kategóriába sorolták, az 1-es jelenti a közvetlen életveszélyt. A bejelentő egy másik településről telefonált, ezért a beteg mellett tartózkodót felhívták pontosítás miatt. Az a kérdés, hogy hibázott-e a mentősirányító, amikor nem az azonnali riasztási kategóriába sorolta Gálvölgyi János esetét.
Le kell mondani Böröndi Gábornak, a honvédség új vezérkari főnökének, mert lokális háborúnak nevezte Lengyelország 1939-es lerohanását? Gulyás Gergely elmondta: Lengyelország a legfőbb áldozata és elszenvedője volt a II. világháborúnak. A miniszter kitért a válaszadás elől, és azt mondta, az a lényeg, hogy a vezérkari főnök helyesen végezze a munkáját, a világháború értelmezése nem tartozik a feladatai közé.
Gulyás Gergely részben üdvözli, részben tiszteletben tartja a Budaházy Györgynek adott köztársasági elnöki kegyelmet. A miniszter leszögezte, jóval több mint tíz évvel a bűncselekmény elkövetése után már nincs igazságszolgáltatás. Kifejtette, hogy a kiszabott büntetés kétharmadát az első számú vádlott is leülte, az életkörülményei alapvetően megváltoztak, „a magyar igazságszolgáltatás szégyene az, ami ebben az ügyben történt”. Azt nem javasolja, hogy általánossá tegyék, az eljárási határidők az elmúlt években csökkentek, de ez a konkrét esetre nem igaz. Emberiesség elleni bűntett vagy emberölés esetében a helyzet más.
A pedagógusok további (20,8 százalékos) béremelésével kapcsolatban Gulyás Gergely elmondta: ha megérkeznek az uniós pénzek, akkor lesz béremelés. Ugyanakkor elmondta: politikai okokból nem jönnek az uniós pénzek, ez a „kártékony baloldali képviselőknek” köszönhető, és miattuk nem tudják megemelni a pedagógusok bérét. A miniszter szerint a szakszervezetek felismerhetnék, hogy belföldön ezeknek a baloldali képviselőknek a szövetségeseik.
Gulyás Gergely elárulta, jövőre is lesz extraprofitadó, a fizetéskötelezettség marad, a mértéke változhat. A csökkentés mértéke nem mindenkit érint egyformán, a részletekről a költségvetés végleges változatánál tudnak tájékoztatást adni.
Egyetért-e azzal a szakmai állásponttal, hogy az online árfigyelő rendszer és a kötelező bolti akciózás együttes jelenléte mellett semmilyen érv nem szól amellett, hogy az élelmiszerárstopot június 30-a után is fenntartsák? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter ezzel nem ért egyet, mert az árstopot ilyen magas infláció mellett fenn kell tartani.
Milyen a migrációs helyzet a déli határon? Gulyás Gergely a Belügyminisztérium statisztikái alapján azt mondta, hogy 2023. május 9-ig átlag napi 143 illegális belépő volt, a tavalyi évhez képest 32 százalékos csökkenés mérhető.
Gulyás Gergely az inflációra vonatkozó kérdésünkre elmondta, nyáron csökkenhet az infláció 20 százalék alá, radikális csökkenésre számít szeptemberig.
Csányi Sándor azt mondta az Indexnek a válságkezelés kormányzati felelősségét firtató kérdésre, „lehet, hogy kevesebbet kellett volna költeni a 2022-es országgyűlési választások előtt, mert azért a fogyasztói árindex nem egyenlő a háborús inflációval”. Mit gondol erről a kritikáról? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter mindig érdeklődéssel figyeli a gazdaság fontos szereplőinek megnyilatkozását, „ha megnézi valaki, hogy Magyarországon évről évre tudtuk csökkenteni a költségvetési hiányt, akkor olyan nagy választási költekezésről nem beszélhetünk”.
Gulyás Gergely az uniós szankció ügyében elmondta: a kormány nem ért egyet a szankciós politikával, minden javaslatnál azt vizsgálják meg, hogy van-e olyan nemzeti érdek, amit sértenek. Ha Magyarország alapvető érdekeit sértik, és nem kapnak mentességet, akkor megvétózzák, ha nem sérti, akkor nem bontják meg az európai egységet.
A sajtóban olyan hírek jelentek meg, hogy „milliárdos vagyont foglalt le a hatóság Cseh Katalinék botrányában”. Újabb korrupciós botrány van kibontakozóban? – újságírói kérdésre Gulyás Gergely elmondta: ki kell vizsgálni minden olyan esetet, amikor korrupciós ügy merül fel, a hatóságoknak kell ezeket kivizsgálnia, a médiában felrajzolt céghálóval kapcsolatban azonban mindenki le tudja vonni a következtetéseket.
A hulladékgazdálkodási reform részeként a tervek szerint 2024. január 1-től kötelezően visszaválthatók lesznek az eldobható italcsomagolások Magyarországon, az ezzel kapcsolatos végleges jogszabályi háttér azonban a mai napig nem ismert. Mikor ismerhetik meg az érintett iparágak a részleteket, hogy legyen idejük felkészülni? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter elárulta, hogy a kormány stratégiai kabinetje két hete tárgyalta az előterjesztést, ami közel van a véglegeshez. Gulyás Gergely úgy látja, néhány héten, vagy egy-két hónapon belül ismertek lesznek a részletek, mindenképp szeptember 1. előtt.
Korábban egy Kormányinfón elárulta, hogy enyhíthetnek a szélerőmű-építés szabályain, kidolgozták már az új részletszabályokat? Gulyás Gergely erre a kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy készülnek a pontos részletszabályok. A korábban említett, március 31-i határidőre vonatkozó kérdésünkre a miniszter elmondta, ha valamiben csúszás van, az azért történt, mert a tervezeteket kiküldik az Európai Bizottságnak, ahonnan meg kell várni a visszajelzést.
Talált-e már a kormánypárt parlamenti frakciója megfelelő időpontot a svéd NATO-csatlakozás ratifikálására, vagy esetleg a hétvégi török elnökválasztás befolyásolhatja a kérdés napirendre tűzését? – tettük fel a kérdést Gulyás Gergelynek.
A miniszter nem tud új információról beszámolni. Arra a kérdésre, hogy a török elnökválasztás befolyásolja-e a kérdést, úgy válaszolt, hogy meglátják.
Már két oktatásügyi tüntetés is dulakodásig fajult, a rendőrség könnygázt is bevetett. Ön szerint ez utóbbi jogszerű és arányos intézkedés volt? – kérdeztük Gulyás Gergelytől.
A miniszter kifejtette, a rendőrség gyakorlata bizonyította, hogy Magyarországon a jogszabályi keretek között bárki bármilyen kormányellenes álláspontot kifejthet, bárki tiltakozhat a kormány ellen. Az a kérésük, hogy ezt jogszerűen tegyék, „betörni építési területre nem jogszerű, védett intézményeket megtámadni nem jogszerű, ezekben az esetekben a rendőrségnek kell fellépni, ami profi és kifogástalan volt”.
A Kormányinfó elején Gulyás Gergely elmondta: 2,9 százalékos költségvetési hiánnyal számol a kormány. Ezzel kapcsolatban kérdésre Gulyás Gergely elmondta, hogy 3,5-4 százalékos gazdasági növekedés a reális, a kormány optimista, 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol, de pontos számokat akkor tudnak mondani, ha benyújtották a költségvetést.