Az utolsó tanítási nap is elérkezett az iskolákban. A diákok – és a tanárok – már tűkön ülve várják, hogy kitörjön a nyári szünet, előtte azonban itt az ideje a számvetésnek.
A 2022/2023-as tanévet a korábbiaktól eltérően már nem a koronavírus-járvány határozta meg, a digitális oktatást felváltotta a jelenléti, a lázmérők és a maszkok a szekrények aljára kerültek. Mindezek ellenére a tanulók és a pedagógusok eseménydús időszakot tudhatnak maguk mögött, cikkünkben bemutatjuk, mi minden történt a hazai iskolákban szeptember és június között.
Szeptemberben a kiugróan magas energiaárakat látva az oktatási intézményekben is elindult a pánik az ügyben, hogy vajon miként fogják kifizetni a számlákat. Ami az állami iskolákat illeti, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik Kormányinfón kijelentette: az állam gondoskodik majd a megemelkedett rezsiköltségekről.
Ez azonban együtt járt néhány megkötéssel is, a kormány ugyanis arról döntött, hogy az állami intézmények helyiségeiben és tereiben a hőmérséklet nem haladhatja meg a 18 Celsius-fokot. A Kormányzati Tájékoztatási Központ mindezt annyival egészítette ki, hogy „a köznevelési és a szakképző intézményekben legalább 18 Celsius-fokot kell elérnie a léghőmérsékletnek, azokban a köznevelési intézményekben pedig, ahol 14 év alattiak gondozása, oktatása zajlik, ott legalább 20 Celsius-fokot kell biztosítani”.
A támogatás és a spórolás ellenére számos intézmény került bajba, csak néhány kirívó eset az idei tanévből:
Végül az energiaválság miatt a tanév rendjét is módosították, a kormány lényegében eltörölte a központi őszi szünetet a téli javára, hogy ily módon a leghidegebb hónapokban ne kelljen felfűteni az iskolákat. Voltak ugyanakkor olyan intézmények, ahol az október 31-ei munkaszüneti és november 1-jei ünnepnapot saját hatáskörben igazgatói szünettel egészítették ki.
Az elmúlt tanévben kifejezetten sok hír érkezett arról is, hogy az intézmények egy része balesetveszélyes, ha el is indult a felújítás, az sok esetben csúszott, és a nagy esőzések hatására nem egy épület be is ázott, de volt, ahol a plafon szakadt le.
A legnagyobb médiafigyelmet az alábbi esetek kapták:
Ősszel a KRÉTA-rendszert adathalász támadás érte, melynek eredményeként a hekkerek illetéktelen hozzáférést szerezhettek a közoktatás minden intézményében kötelezően használt adminisztrációs rendszer adataihoz. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság hivatalból eljárást indított az incidens után. Nem sokkal a feltörést követően Pintér Sándor belügyminiszter a köznevelési konzultáción azt is elárulta, hogy a tettes egy 13 és egy 15 éves diák volt. A történet a tárcavezető szerint azt jelzi, hogy a képzés jó, az iskolák tele vannak tehetséges tanulókkal. A hekkertámadás egyébként tavasszal is megismétlődött.
Rendkívül aggasztó az SNI-s (sajátos nevelési igényű) tanulók számának rohamos növekedése. Már a 2021/2022-es tanévben is komoly emelkedés volt látható, ami a 2022/2023-as tanévben sem állt meg, a korábbi adatok fényében az érintettek száma már a százezren is túl van. Ami ennél is elkeserítőbb, hogy nincs elég fejlesztőpedagógus, a szakszolgálatoknál kevés a szakember, a problémás gyerekek vizsgálatára, segítésére egyre kevésbé van kapacitás.
Természetesen az elmúlt tanévben sem maradtak el az érettségi vizsgák, sőt, a tavaszi megmérettetés még folyamatban van, a diákoknak június 30-ig kell kitartani, ekkor érnek véget a szóbelik. Amit a tavaszi érettségi szezonból érdemes kiemelni: idén is átverték a történelemérettségire készülő diákokat, ahogy tavaly, úgy látszólag most is felkerültek egy Facebook-csoportba a középszintű vizsga esszétémái. Csalódás érte ugyanakkor azokat a tanulókat, akik ez alapján készültek, a feladatok kiosztása után ugyanis világossá vált, hogy átverés történt.
Szintén érdemes megemlíteni, hogy jövőre sok tekintetben átalakul az érettségi, így az idei tulajdonképpen egy korszak lezárásaképp is felfogható, igaz, a 2023/2024-es tanév őszi vizsgaidőszaka még az eddig ismert követelmények szerint zajlik majd, így a változás leginkább jövő tavasszal lesz érzékelhető.
Mint ismert, hazánkban lassan másfél éve folyamatosak a tiltakozások, az első figyelmeztető sztrájk tavaly januárban volt, és szinte az elmúlt tanévben sem telt el úgy hónap, hogy ne lett volna valamilyen munkabeszüntetés vagy egyéb figyelemfelhívó akció.
A tanárok egy része a változás reményében a polgári engedetlenséget is vállalta, ennek viszont meglett a böjtje, tavaly ősszel több mint egy tucat pedagógust bocsátottak el a tiltakozásra hivatkozva, ügyük jelenleg a bíróságon van, a legutóbbi tárgyalásról készült beszámolónkat ide kattintva érheti el.
Ahogy azzal szintén foglalkoztunk, a küzdelembe egy idő után a szülők és a diákok is bekapcsolódtak, az elmúlt időszakban számos tüntetést tartottak Budapesten, melyek fókuszában a bérek és a munkaterhek mellett a sztrájk- és a státusztörvény állt, utóbbiról épp az utolsó tanítási napon tárgyalnak a parlamentben, amelyet a késő délutáni órákban egy tüntetés is követ. Mint ismert, tavasszal több demonstráció dulakodásba, kordonbontásba és könnygázba fulladt.
(Borítókép: Tüntetők 2023. április 24-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)